Nem lesz sokkal biztonságosabb az ország gázellátása attól, hogy a kormány százmilliárd forintból részlegesen feltölti a hazai kereskedelmi gáztárolókat. A föld alatti tározók ugyanis a régebben ilyenkor szokásos 2,5-3 milliárd köbméternél mintegy kétmilliárd köbméterrel alacsonyabb szintre lettek leürítve. Így a most betárolni tervezett gázmennyiség csak az óriási hiány részleges pótlására elegendő. Arra pedig nem, hogy az ország felkészüljön az orosz gázcsapok esetleges elzárására - nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője ezzel cáfolta az az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. közleményét, ami szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől kapott milliárd forint hitelből vásárolt gáz betárolásával jelentősen nő a magyar ellátásbiztonság.
Hegedűs Miklós számításai szerint a jelenlegi, hozzávetőleg ezer köbméterenként hetvenezer forintos gázból, mintegy 1,4-1,5 milliárd köbmétert lehet majd vásárolni a 100 milliárdos keretből. Ez töredéke a kormány által tavaly államosított az összesen 4,2 milliárd köbméteres hazai kereskedelmi, és az 1,2 milliárd köbméteres biztonsági készleteket tároló kapacitásnak. A gáztartalék csak néhány hónapra lesz elegendő az ország ellátására, ha az orosz exportőr, a Gazprom leállítja a kivitelt az orosz-ukrán területi vita kiéleződése miatt.
Emlékezetes: korábban a szőregi vésztározóban 1,2 milliárd biztonsági tartalék volt felhalmozva krízis helyzet esetére. Ebből a kormány tetemes mennyiséget felhasznált arra, hogy enyhítse a saját maga által a rezsicsökkentéssel okozott károkat. Az ügyletbe - a szakértők szerint teljesen feleslegesen - bevont egy magántársaságot is, amely több milliárdos hasznot tehetett zsebre az üzleten. A tartalékok leapadtak mintegy 700 millió köbméterre a biztonsági tárolóban, s a kormányzat ezt a készletet tegnapig 900 millió köbméterre töltötte fel, de ez még mindig alatta van a Fidesz-kormány hatalomra jutása előtti 1,2 milliárdos szintet. Vagyis az ellátásbiztonság javulásáról a kereskedelmi és a stratégiai befogadó egységekben tárolt mennyiség miatt nem beszélhetünk.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy a jelenleg a kereskedelmi tárolókban lévő hozzávetőleg egymilliárd köbméternyi gáz zöme nem a kormányé, hanem a hazai gázszolgáltatóké. Ezeket a cégeket ugyanis arra kötelezte a kormány, hogy a lakossági ügyfeleik kiszolgálásához a tavalyi fűtési idényben szükséges gázmennyiség 60 százalékát még az elmúlt év őszén tároltassák be. Az enyhe téli időjárás miatti visszaesett a fogyasztás, ezért viszonylag jelentős mennyiség maradt belőle. E szerint a kormány eddig szinte semmit tett az általa rendszeresen hangoztatott ellátásbiztonság-növelés érdekében, mi több a korábbi biztonsági szintet sem érte el.
Szakértők továbbra is azt állítják, hogy a kormánynak tavaly nem a német E.ON gáztárolóit kellett volna megvennie mintegy 280 milliárd forintért, hanem ezt az összeget földgáz vásárlásra kellett volna költeni. Ekkor valóban javult volna az ellátásbiztonság, szemben a jelenlegi helyzettel, amikor az ország sohasem látott mértékben kiszolgáltatott az orosz beszállítónak.
A kormányzat állítása ellenére az Ausztria felől érkező HAG vezetékre nem lehet az ország ellátását alapozni, miután annak a kapacitása csupán napi 12 millió köbméter körüli, s elméletileg ebből napi kilencmillió köbmétert leköt az Ukrajna számára Magyarországon keresztül zajló export. Vagyis a hazai tárolók töltésére nem jut számottevő kapacitás. Nagyobb mennyiségű gáz továbbra is csak az Ukrajna felőli vezetéken érkezhet, hozzávetőleg napi 18-20 millió köbméternyi mennyiségben. Persze csak addig, amíg az oroszok le nem állítják, vagy nem korlátozzák az exportot. Erre pedig a Gazprom vezetése szerint egyre növekszik az esély, miután lassan háborúvá fajul az Kijev és Moszkva konfliktusa és egyre halmozódik Ukrajna tartozása a korábban leszállított gáz miatt. Emellett az orosz állami gázcég abban az esetben is elzárhatja a csapokat, ha kiderül, hogy az európai országokból - köztük Magyarországról - a valóságban nem nyugat-európai gáz, hanem az orosz exportból visszafordított (reverz) gáz jut el Ukrajnába.
Piaci információk szerint Magyarországon keresztül "papíron" a német RWE energetikai konszern szállít gázt azt ukránoknak. Ám az általuk exportált mennyiség csak hivatalosan átutazik országunkon nyugatitól a keleti határig, a valóságban a gáz fizikai "utaztatása" nem történik meg, hanem a Beregdarócnál bejövő gáz egy részét fordítják vissza a szakemberek Ukrajna felé egy nemrégen kibővített kapacitású exportvezetéken.
Elemzők úgy vélik: az import vezetékkapacitások korlátait figyelembe véve csak orosz gázzal tudjuk feltölteni a tárolóinkat, hiába olcsóbb a nyugat-európai piaci ár - mintegy 20 százalékkal - a Gazprom árainál. Emellett gondoskodni kell az ország napi tíz millió köbméter körüli szükségleteinek a kielégítéséről is, de csökkenti készleteinket a napi néhány millió köbméteres "kötelező" export is, amit Horvátországba, Szerbiába és Romániába továbbítunk.