A javaslat, amelyet Günther Oettinger energiaügyi biztos ismertetett, június végén kerül az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elé. Főbb pontjai a tartalékok felhalmozására, az energiaellátás diverzifikálására, az unión belüli energia szállító és tároló infrastruktúra fejlesztésére, a belső piac kiteljesítésére és az energiafelhasználás mérséklésére vonatkoznak.
Információink szerint annak ellenére, hogy a közelmúltban a magyar kormány az orosz-ukrán területi vita kiéleződése miatt a stratégia és a kereskedelmi gáztárolóink gyors feltöltését ígérte, a betárolás gyakorlatilag áll. Így az összesen mintegy 4,2 milliárd köbméteres befogadó képességű állami kézben lévő fölgáztárolók továbbra is csak hozzávetőleg a tizedükig vannak feltöltve. Azt mondhatni, szinte üresek. Eközben a kormányzat az országban rendelkezésre álló szállítókapacitásokat az ukrán tárolók feltöltésére bocsátja rendelkezésre, ahelyett, hogy a hazai gázkészleteket gyarapítaná. Úgy tudjuk: a feltöltés azért áll, mert nincsnek pénzügyi források a nagy mennyiségű gáz beszerzésre. A hazai készletek betárolása ugyanis többszáz milliárd forint kiadással járna.
A tárolók feltöltése egyéb okok mellett azért is sürgető feladat, mert a gáz bejuttatása a föld alatti befogadó egységekbe általában nagyjából fele olyan gyorsan megy, mint a kitárolás. Ezért a kapacitások megtöltése hónapokat vesz igénybe - mondta lapunknak Holoda Attila, az előző Orbán-kormány volt energetikai államtitkár-helyettese.
Az ellátás zavartalanságának szavatolására a brüsszeli testület kockázatértékelő vizsgálatokat, "stressz tesztet" javasol regionális és uniós szinten egyaránt, ami a gázellátásban támadó esetleges zavarokat szimulálná, lehetőséget teremtve ezzel vészforgatókönyvek és a védekező mechanizmusok kidolgozására. "Erős és stabil partnerségre törekszünk fontos energiaellátóinkkal, de el kell kerülnünk, hogy politikai és kereskedelmi zsarolás áldozataivá váljunk" - húzta alá Günther Oettinger.