Magyarország végképp kiszolgáltatottá válik Moszkvának, ha a parlament a beterjesztett formájában fogadja el a paksi atomerőmű bővítésének a finanszírozására megkötött szerződést. Ez a megállapodás ugyanis lehetőséget ad Oroszországnak, hogy diktátumokat adjon a magyar kormányzatnak. Az egyezményből eredő kötelezettségek ugyanis csak a magyar felet terhelik, a szankcionálási lehetőségek pedig Moszkva kezébe lesznek - nyilatkozta lapunknak Szél Bernadett.
Az LMP társelnöke példaként kiemelte: abban az esetben például, ha Magyarország nem fizeti a szerződésben szerinti ütemezésben vissza a tíz milliárd eurós kölcsönt az orosz hitelezőnek, akkor hazánknak büntetőkamatot kell fizetnie, 180 napos késedelem esetén pedig az oroszok akár egy összegben is visszakövetelhetik a kölcsönt, ami akár államcsődöt is előidézhet. Ezt ráadásul Moszkva akkor is megteheti, a beruházást végző orosz Roszatom teljesítésének a hiánya miatt csúszik az építkezés. Vagyis Oroszország akkor is fizetésre kényszerítheti Budapestet, ha a saját hibájából szenved késedelmet az új blokkok építése.
Szél Bernadett megjegyezte: semmi garancia nincs arra, hogy a kormányzat által megjelölt háromezer milliárd forintból elkészül az új nukleáris létesítmény. Ebben az összegben ugyanis nem szerepelnek az olyan kiegészítő beruházások mint például a reaktorok hűtéséhez szükséges hűtőtorony építése. Emellett az eddigi nemzetközi tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy az atomerőmű építések az eredetileg tervezettnél sokkal hosszabb idő alatt készülnek el, és a tervekben szereplőnél sokkal több pénzbe kerülnek. Így ma még nem tudni, hogy a magyar adófizetőknek pontosan mekkora terhet tesz a nyakába az Orbán-kormány a paksi erőmű bővítésével.
Az viszont már korábban kiderült, hogy a Fidesz-kormányzat nevében eljáró - gyakran a közvélemény előtt ismeretlen - személyek megfelelő kormány-, illetve parlamenti felhatalmazás nélkül, kapkodva kötnek megállapodásokat Moszkvával. Az országgyűlési képviselő hozzátette: a kormánypárt törvényalkotási gyakorlatát ismerve a Fidesz akár egy hét alatt is áterőltetheti a parlamenten a finanszírozási szerződésről szóló törvény javaslatot. A parlamenti képviselőknek ezuttal sem lesznek meg az alapvető ismereteik az építkezésről. Ezen felül szinte az is bizonyos, hogy a paksi beruházás a Fidesz kifizető helyeként működik majd.
A józan ész által diktált és a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott sorrenddel ellentétesen köti a szerződéseket a kormány a paksi bővítésről Oroszországgal - véli Deák András, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa. Az Oroszország szakértő szerint ugyanis először meg kellett volna állapodni az oroszokkal a beruházás részleteiről, s erről megállapodást kellett volna aláírni. A finanszírozási szerződést pedig utoljára kellett volna megkötni, amikor már minden egyéb körülmény tisztázódott az építkezés körül. Nem fordítva, ahogyan a kormány tette. A szakember úgy látja: semmi értelme nem volt annak, hogy a kabinet ilyen gyors tempóban megegyezett orosz féllel a hitelfelvételről. A pénzhez ugyanis nem juthat hozzá hamarabb a kabinet, mint ahogyan az építkezés ütemezése lehetővé teszi.
Deák András hangsúlyozta: a parlament előtt lévő finanszírozási megállapodás ugyan kedvező, fix kamatokat tartalmaz a kölcsön összegére. Maga a megállapodás azonban orosz kézbe adja a beruházás feletti ellenőrzést. Az egyezményben nincs például megjelölve az a szervezet, amely a vitás kérdésekben dönt. Így a magyar és az orosz félnek kell majd rendeznie egymással a vitákat, ami Moszkva erőfölénye miatt csak egyféle kimenetellel járhat. Vagyis minden nézeteltérés estén az oroszoknak lesz igaza, ami arra is sarkallhatja Moszkvát, hogy abban az esetben, ha érdekei azt kívánják, akkor maga kezdeményezzen vitákat. A szakértő szerint egyértelmű, hogy a kölcsönszerződéssel Magyarország óriási mértékben kiszolgáltatottá válik Oroszország számára.
Furcsa kitételek a hitelszerződésben
Az önmagában nem jelentene gondot, hogy a hitelt nyújtó orosz fél biztosítékokat kér a kölcsön visszafizetésére. Az azonban már furcsa, hogy a szankcionálási lehetőség Moszkva kezében összpontosulnak, miközben a jogügylet maga alapvetően az orosz fél érdeke - mondta el lapunknak Lattmann Tamás, a Magyar Közszolgálati Egyetem docense. Emellett aggodalomra adhat okot, hogy a magyar beruházónak már 15 nap késedelem után az aktuális ráta másfélszeresét kitevő büntetőkamatot kell fizetnie.
Ugyancsak kétségeket ébreszt az is, hogy viták rendezésének módja döntően Moszkván múlik majd, ami jelentős mértékben növeli Magyarország függőségét Oroszországtól - erősítette meg a nemzetközi jogász. Ha az egyezményt aláírja a köztársasági elnök, akkor már nehéz lesz "kiszállni" az államközi egyezményből - állítja. Erre főként csak akkor kerülhet majd sor, ha országunk előtörleszti, vagyis egy összegben kifizeti a felvett hitelt. A megegyezés felbontásához ugyanis egyéb esetekben az orosz fél hozzájárulása is szükséges. Magyar oldalról azonban akkor felfüggeszthető a paktum végrehajtása, ha erre az Európai Unió szólítja fel Magyarországot.