„Nem hittem, hogy a velenceieknek fáj a foguk" - Schmal Alexandra Kosztolányi Velencéjéről

Kosztolányi Dezső már egészen fiatal kora óta elkötelezett híve volt az olasz kultúrának és nyelvnek, és ennek köszönhetően több ízben is járt Olaszországban. Velence, a „gyémántokkal rakott szelence” természetesen még innen is kiemelkedett. Az utazásait levél- és naplórészleteken, prózai írásokon keresztül bemutató Kosztolányi Velencéje című kötet szerkesztőjével, Schmal Alexandrával beszélgettünk az író velencei kalandjairól, a gondolások fogorvosairól, az örmények szigetéről és a 35 lírás szobaárakról. 

Nem egyszerű küzdelem – Interjú György Péterrel a gyász rituáléiról

A Lépcsőházi katarzis az elveszített édesanya könyve, és a hetvenéves György Péter ezúttal sokkal nagyobb teret enged a személyes hangnak és az intim családi pillanatoknak, alighanem ez a szerző egyik legszemélyesebb alkotása. Az anya-fiú kapcsolatán és a gyászmunkán keresztül olvashatunk a huszadik század magyar és európai emlékezetkultúrájáról is, és hogy „mint tűnt elő, akaratlanul, [az anya] halálakor az ő végjátékában is a történelem”. A szerzővel a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál megnyitása előtt beszélgettünk.

Szembecsapás - Orosz Istvánnal hasonmásokról

Mi állt vajon a Rákosi elleni merényletterv hátterében, és kik voltak a diktátor dublőrei? Milyen kísérletek voltak Lenin feltámasztására? Kádárnak valóban lelkiismereti kérdést jelentett Nagy Imre kivégzése? És hogyan félemlítették meg Puskást Szűcs Sándor kivégzésével? A dokumentumfilmes Rév Júlia szinte vadászott a huszadik század második felének elhallgatott, néha tragikus, néha szenzációs történelmi eseményei után, melyek szálai gyakran egészen mély politikai összefüggésekig vezettek. De ki is volt valójában ez a különleges alkotó, akinek ennek ellenére egyetlen műve sem jutott el a bemutatóig? A nemzetközi szinten is elismert grafikusművész Orosz István A hasonmás – A Rév Júlia-dosszié című legújabb könyvének írásaiban feltárulnak a töredékben maradt életmű izgalmas rejtélyei.

Megbicskázza az Ördögöt - Magyary Ágnessel Az örök székelyről

„A szokatlan öltözetű férfi megállította az időt” – olvashatjuk Magyary Ágnes legújabb, Az örök székely című regényének első mondatában. De bizony nem csak az idővel lesznek gondok, felbukkan egy sárkány, sőt még Dózsa György „unokájával”, Ady Endrével is ihatunk egy kávét. Mindeközben átbiciklizünk a magyarok (és székelyek) viharos évszázadain. A fantasztikus fordulatokban gazdag regény szerzőjével többek közt arról is beszélgettünk, legyőzhető-e az Ördög.

Kérdőjelek a pokolban - Darvasi Lászlóval a Neandervölgyeikről

Bizonyára az idei Ünnepi Könyvhét (június 13–16.) egyik legjobban várt szépirodalmi alkotása a háromkötetes, 1700 oldalas Neandervölgyiek, amely aztán kedvelt olvasmány lehet a nyári időszakban. Darvasi László legújabb regényében 1908-tól 1957-ig három generáción keresztül mesél a XX. századi magyar történelemről. Egy kisváros melletti kastély és burjánzó kert színpadán feltűnnek itt a zsidók, magyarok, románok és szerbek, szegények és gazdagok, arisztokraták és bolsevikok, okosok és bolondok. De még a régről ismert könnymutatványosok szekere is átzötykölődik a színen. A monumentális családregényben – mely még korántsem ért véget – nemcsak „Közép-Európa bohócainak” legendája íródik tovább, hanem egyúttal mikrotörténeti látleletet is kapunk a mai napig velünk élő társadalmi és történelmi mítoszokról. A szerzővel a viharvert évtizedekről, történelmi fordulópontokról, és még szülővárosáról, Törökszentmiklósról is beszélgettünk, és persze arról, hogy vajon mi köze van ehhez a neandervölgyi embereknek.

Mit művel egy őrült tudós? - Lichter Péter Doktor Horrorja

Lichter Péter a hazai kulturális élet egyik legaktívabb független filmrendezője és filmes írója. Az irodalom mindig is nagyon közel állt a művészetéhez. Készített filmet Shakespeare, Rimbaud vagy éppenséggel kortárs magyar költők műveiből, de feldolgozta már Agatha Christie egyik regényét is Mácsai Pál közreműködésével. Szépíróként is jelen van: idén megjelent, Doktor Horror című regényében rejtélyes kísérletek nyomai lepleződnek le egy vidéki egyetem falai közt, és kiderül, hogy a művészet korántsem mindig ártatlan.

Szárnyaló képzelet a képmutatás ellen - Kocsis Gergely varjúszelleme

Egy kisvárosi gyilkosság felderítéséhez, az áldozatnak a politikai elit egy tagjával való rokonsága miatt, egyenesen a fővárosból delegálnak detektívet. A háborút is megjárt veteránt, Adler Vilmost azonban nemcsak nyomozásának fejleményei aggasztják, de poszttraumás stressz is gyötri, ráadásul titokzatos varjak sem hagyják nyugodni. Kocsis Gergely első regénye messze túlmutat egy krimin, ábrázolásában a várost belengi a gazdasági és társadalmi válság, valamint a Trianon utáni kollektív depresszió. A varjúszellem szerzőjével közéleti áthallásokról és a varjúfolklórról is beszélgettünk.

A Népszínház utca rövid teremtéstörténete - Borsik Miklós Futárlírája

„Az út hulláma felidézi a lélegzetvételt, / az olajozatlan lánc a csicsergést, / a puha kerék a dorombolást” – olvashatjuk Borsik Miklós második, Futárlíra című kötetében. Az idei Hazai Attila-díjat elnyerő költő egy irodalmi pálya mellékeseként két évet dolgozott biciklis futárként is, majd az itt szerzett tapasztalatokat, élményeket gyúrta egybe és engedte át a költői nyelv szűrőjén. A könyvben nemcsak a nagyváros utcáin vagy a lépcsőházak labirintusában kanyaroghatunk, hanem összefuthatunk a „szomszéd Marikával”, sőt Krasznahorkai Lászlóval is. A költővel a friss díj és kötet kapcsán beszélgettünk a biciklizés és irodalom kapcsolatáról, a Népszínház utcáról és a fotózásról.

Rózsás kilátások (Bicskei Gabriella: Lordanya képpel)

365 napos böjt - G. István Lászlóval a mai világ kihívásairól

„[C]sak arra ismerek rá teljesen, ami idegen” – olvashatjuk G. István László Villanó por című legújabb kötetének egyik pillérversében. A József Attila-díjas alkotó szövegeiben ezúttal az afrikai és ausztrál-óceániai mítoszok a keresztény mitológiával keveredve adnak hátteret a hétköznapi traumákat tematizáló lírai daraboknak. De hogyan láthatjuk önmagunkat egy másik kultúra tükrében, hogyan juthatunk el a közösségi emlékezet töredékeitől a személyesebb rétegekig? A szerzővel mitológia és költészet viszonyáról, idegenségről, Pilinszky verseiről és a húsvéti böjtről is beszélgettünk.

A nőiség különböző arcai - Polgár Anikóval alvilágról, mennyországról

A mindennapokban az antik irodalommal egyetemi oktatóként és fordítóként is foglalkozó Polgár Anikó költői műveiben is izgalmasan és előszeretettel keveri az antik mítoszokat az egészen hétköznapi témákkal. Legújabb könyvében Eurüdiké és Orpheusz alvilági történetébe ágyazva beszél az anyaság, a női test, a család, a gyermeknevelés vagy éppenséggel a betegség és a halál kérdéseiről. És közben sorra vonulnak el az ókori mítoszok szereplői. A Fordított Gorgó szerzőjével a visszatérés lehetőségeiről, női szerepekről, emlékezet és mítosz kapcsolatáról, valamint a görög vázafestészetről is beszélgettünk. 

Csellengés a nagyvárosban Csala Károly Vencellel - az ipari alpinisták nyugalmával

Csala Károly Vencel még csak első verseskötetét jelentette meg Az ipari alpinisták nyugalma címmel, de már ezeken az alkotásokon megmutatkoznak a tudatos építkezés és az érett lírai gondolkodás olyan jegyei, amelyek rögtön a figyelemre méltó fiatal alkotók közé sorolják a műveit. Versein keresztül együtt barangolunk az ember és a természet által megalkotott terekben, és közben apró megfigyeléseken keresztül tárulnak fel egy-egy épület, utca vagy szoba részletei, vagy éppenséggel az emberi kapcsolatok bonyolult szövedékei. A szerzővel városi sétákról, valamint az irodalom és a nagyvárosi tér kapcsolatáról, beszélgettünk.

Tündérek, igricek, mókárok - Interjú Puska Veronikával

Az utóbbi években egyre több, a fantasztikum területén alkotó kortárs magyar szerző fordul a magyar folklór és mondavilág irányába, jótékonyan gazdagítva ezzel egy-egy regény világát. Puska Veronika első regényében egy fiatal garabonciás és egy Aranyos Szegeletről származó lány sorsa fonódik össze végzetesen, és miközben ők a megoldást keresik életük problémáira, az olvasók hol Budapest különböző részeit, hol Tokaj környékét, hol pedig az Alföld tájait járják be. A valóság és a varázsvilág közti vándorlás sokak számára ismerős lehet többek közt Vörösmarty és Petőfi műveiből is. A regényíró viszont egy-egy szereplő gazdag nyelvezetének megalkotásához a tájszótárak rejtelmeibe merült alá előszeretettel.  A Vétett út szerzőjével a kezdeti indulás mellett a forrásokról és magyar klasszikusokról is beszélgettünk.

Küzdelem a párbeszédért

A „szakma legmegnyugtatóbb jelensége” – vallotta Reményi József Tamásról egy alkalommal egyik kollégája. A tavaly novemberben, 74 éves korában váratlanul elhunyt szerkesztő, kritikus különösen sokoldalú szakember volt, a szépirodalom mellett filmekkel és színházi előadásokkal egyaránt foglalkozott. Életét meghatározta a korszak legnívósabb szakmai folyóirata, a Mozgó Világ, amelyet éppen az ő vezetése alatt botrányos módon vett el a kultúrpolitika 1983-ban az akkori szerkesztőségtől. Állandó szélmalomharcokkal teli pályája a magyar irodalom- és kultúra hányattatott évtizedeinek tökéletes lenyomata. Történetéről egy interjúkötetben mesélt, melynek megjelenését sajnos már nem élhette meg. Pályafutásáról a Mindig volt egy szigetem társszerzőjével, Darvasi Ferenccel beszélgettünk.

Nem hülyék, csak kicsik - Patat Bencével a szókimondó skandináv gyerekversekről

Sokak számára az északi országokról leginkább a hideg, a sarki fény, a gyorsan összerakható polcok és a húsgolyók mellett már a morózus bűnelkövetők és még morózusabb üldözőik is eszükbe jutnak, köszönhetően az igazi sikersztorinak elkönyvelhető skandináv irodalmak valóságos bummjának. Ez a lelkesedés azonban egészen kicsiben indult, mégpedig a gyerekversektől. Ezek az őszinte, szókimondó szövegek egészen gyorsan meghódították a hazai olvasók szívét, no meg a hazai alkotók képzeletét. Mint interjúnkból is kiderül, Patat Bence, a skandináv irodalom szorgos tolmácsolója két nagyregény közt szintén szívesen kikapcsolódik könnyedebb, játékos versek fordításával. Sőt összeállított egy egészen új kötetet, Szólj, ha kell egy barát címmel, amelyhez hasonló, friss antológia még Skandináviában sem létezik.

Város méretű kataklizma - Zemlényi Attila a versbe szedett Miskolcról

Zemlényi Attila és Kabai Lóránt évekkel ezelőtt kezdett el foglalkozni a miskolci Vasgyár, a szebb napokat látott ipari negyed történetével, mely fentről nézve „hatalmas szürke-rozsdás eleven seb lenne” a város területén. A rozsdatemetőben tett rendszeres látogatások során a szépen gyarapodó hexameterekből született meg végül a Vasgyári eclogák – A Beteg Kisfiú legendája című négykezes textúra. A darab a Miskolci Nemzeti Színház bicentenáriumi drámapályázatán első díjat nyert 2022-ben. Kabai Lóránt azonban sajnálatos módon már nem érhette meg a kötet megjelenését. Zemlényi Attilával az iparnegyed története és a mű megszületése mellett a helyi lakosok emlékezetéről, és a gyárhoz szorosan kapcsolódó rejtélyes balesetről is beszélgettünk. 

Az új helyesírás (Szerhij Zsadan: Harkiv Hotel)

Jövőbeli otthonunk - Markovics Botonddal a csillagos égboltról

Markovics Botond, avagy Brandon Hackett húsz év alatt a hazai zsánerirodalom egyik legismertebb szerzőjévé vált, aki megbízhatóan két-három évente utaztatja olvasóit az univerzum legtávolabbi szegleteibe. Ennek során mindig a legaktuálisabb témákkal foglalkozott: az idegen fajok együttélésének lehetőségétől kezdve az emberi tudat digitalizálásán át egészen az időutazásig. A Felfalt kozmosz című legújabb regénye az első, ami már nem álnéven jelenik meg. És ezúttal a klímaváltozás után kinőtt hatalmi formációk konfliktusai jelennek meg, miközben az általunk ismert univerzum épp megszűnőben van. A szerzővel a klímaválságról, az univerzumok összeütközéséről, valamint a technológia és a társadalom viszonyáról beszélgettünk.

„Aztán jött Kiss Béla…” - Nagy Gabriellával amerikás és csikóhalas álmokról

Szörnyű eset, hallgatni kéne róla, mint a sír” – 1916-ban hét nő bádoghordókba rejtett holttestére bukkantak Cinkotán, így derítettek fényt az első magyar sorozatgyilkos, Kiss Béla rémtetteire. Az eset sokkolta az akkori közvéleményt, és bár a rendőrségnek volt gyanúsítottja, az ügy mind a mai napig lezáratlan maradt. Az íróként és szerkesztőként is ismert Nagy Gabriella legújabb, Elviszlek Amerikába című regényében az áldozatok történeteire, hátterére fókuszálva írt a gyilkosságokról. A szerzővel az esetről, a rekonstruálás nehézségeiről, valamint az áldozatokról és Amerikáról is beszélgettünk.

Előítéletek ellenében (Moeskó Péter: Őszi hó)

Amíg ki nem halunk - Kleinheincz Csillával egyéni és közösségi akaratról

Az egyik legsokoldalúbb szereplője a hazai könyvszakmának. Egyszerre szerkesztője és fordítója a hazai és nemzetközi zsánerirodalomnak, miközben íróként maga is tevékenyen bővíti a magyar nyelvű fantasztikum világát. Műveiben előszeretettel nyúl a mítoszokhoz és a magyar folklór elemeihez. Új, Alvilági szövedék című regényében egy a természettel harmóniában élő, növénygondozással foglalkozó közösség áll szemben egy iparosodott, mélyen monoteista városi közösséggel. Kleinheincz Csillával mitológiákról, az egyén és a közösség konfliktusáról, valamint az ökológiai problémák megoldhatóságáról beszélgettünk.

A hegyen elég, ha énekelsz - Mechiat Zinával álomividéken

Mechiat Zina idén jelentette meg első, Álomból föl, vidékre le című kötetét, melyben a kezdeti kísérletező hanggal ellentétben már sokkal személyesebb hangot üt meg. A család, a párkapcsolat, a hétköznapok mind nagyobb szerepet kapnak ezekben a szövegekben. Költészetről, természeti tapasztalatokról és mások megértésének lehetőségéről egyaránt beszélgettünk, és természetesen megkérdeztük az arab kultúra hatásairól is a szülei révén magyar és algériai származású alkotót.

Visszaszerezni a hallgatás méltóságát - Turi Tímeával a lélek porszerűségéről

„Túl sok lett itt az örvény / futóhomokon járok” – olvashatjuk Turi Tímea legújabb kötetének nyitóversében. A költőként és szerkesztőként ismert alkotó ezúttal a mitikus történeteket a mindennapok színpadán megjelenítve vizsgálja a férfiak és nők, ismerősök és ismeretlenek közti emberi viszonyokat és beszédhelyzeteket. A könyvet mégis az imádkozás egyszerre személyes és közösségi hangja teszi még csendesebbé, intimebbé. Az Egyszerre egy beszéljen szerzőjével a túl sok verbális zajról, a nyelv közösségteremtő erejéről, imádságról és zsoltárokról beszélgettünk.

A magára utalt ember - André Ferenccel horoszkópról és álomszerepekről

„Meglesz Uram, amint parancsolod” – olvashatjuk a madáchi idézetet André Ferenc legújabb kötetének nyitányában, de a könyv számos ponton kapcsolódik a klasszikus drámához. A fiatal erdélyi költő, szerkesztő még tavaly nyerte el a Mastercard Alkotótárs ösztöndíjat, ennek eredményeként jelent meg idén a kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról című új verseskötete. Madách fő művéről, Keplerről, szerepversekről, női történetekről, valamint a vallomásos költészetről beszélgettünk a szerzővel. 

Ráolvasás, szellemidézés - Szőcs Petrával A gonosz falu legszebb lakóiról

Szőcs Petra költő, filmrendező vehette át május 6-án a Hazai Attila Irodalmi Díjat, amit az irodalmi tevékenységük során kísérletező és a társművészetekre nyitott alkotók kaphatnak meg. A Cannes-i Filmfesztivál jelölése mellett számos filmes és irodalmi díjat elnyert szerzővel film és költészet viszonyáról, valamint legutóbb megjelent A gonosz falu legszebb lakói című verseskötetéről és a „monasztikus szigetvilág” lakóiról beszélgettünk. 

A csodálatos férfiak mögött - N. Tóth Anikóval barangolva térben és időben

„Mindenki az idővel szemben ír: a feltartóztathatatlan múlás ellen” – olvashatjuk N. Tóth Anikó legújabb, A szalamandra mosolya című regényében. A harminckét fejezetből álló könyv mindegyik részlete egy-egy női alak személyes életén keresztül meséli el Selmecbánya történetét. Többek közt Mátyás király látogatásától a barokk Kálvária templomegyüttesének megépítésén át a deportálásokig vagy a jelenkorig. A prózaíróként és irodalomtörténészként egyaránt tevékenykedő szerzőt a történelmi Selmecbánya mellett a személyes élményeiről is kérdeztük. 

Hidegháború varázsgombával - Havasréti Józseffel egy zsákfalu pszichonautáiról

Legújabb regényében néhány fiatal néprajzos egyetemista vezető tanárukkal az elhagyatott Tégláspusztára utazik, hogy interjút készítsenek a halottlátónak, gyógyítónak és boszorkánynak tartott Szennai Irénkével. Ám kiderül, hogy az asszony meghalt. A szóbeszédeket követve a nyomozás szálai a szerző korábban írt regényeiben megismert pszichiátriai kísérletekhez és a rejtélyes „fekete hús” eredetéhez vezetnek vissza. A trilógia zárókötete kapcsán az OPNI-féle pszichedelikus kísérletekről, zsákfalvakról, Lovecraftról és ugató kutyákról beszélgettünk a Pécsett élő íróval, Havasréti Józseffel.

„A mi Sándorunk, a mi fiunk” - Milbacher Róberttel a 200 éve született Petőfiről

Kétszáz éve született (1823. január 1.) a magyar irodalom legismertebb költője, Petőfi Sándor, akinek rövid, ám annál gazdagabb életműve alapvetően határozta meg a későbbi magyar kultúrát és emlékezetet. A korszak irodalmának elismert kutatója, Milbacher Róbert szerint Petőfi legnagyobb tette, hogy „demokratizálta az irodalmiságot, a közeget, közönséget”, és ennek köszönhetően „szélesebb rétegek számára elérhetővé és népszerűvé tette az irodalmat”. Ugyanakkor legutóbb megjelent, Legendahántás című könyvéből azt is megtudhatjuk, a kultusz miatt a mai napig számos tévhit és félreértés rakódott rá az életműre. A szerzővel a nemzeti identitás, a népköltészet divatja és politikai ereje mellett arról is beszélgettünk, Petőfi hogyan lakta be a magyar kultúrát és nyelvet a rendelkezésre álló eszközökkel.

A valóság felszámolódása - Veres Attilával világról, pokolról

Sűrű évet zárt Veres Attila, a kortárs fantasztikus irodalom kiemelkedő alkotója. Idén első magyar szerzőként teljes kötettel debütált az Egyesült Államokban, majd a könyvhétre jelent meg harmadik, novellákból felépülő hibrid regénye A valóság helyreállítása címmel, amely összetettségével jóval túlmutat a fantasztikus és a szépirodalom határain. Decemberben pedig a hazai mozikba került a szerző forgatókönyve alapján készült Átjáróház című film. A Zsoldos-díjas szerzővel külföldi megjelenésekről, valóságábrázolásról, a világ helyreállíthatóságáról, valamint Magyarország jelenlegi állapotáról beszélgettünk.

Nem a játék gonosz, hanem az emberek - Böszörményi Mártonnal az Infected Monstrumról

Böszörményi Márton második, Infected Monstrum című regényében egy ázsiai telefonos játék nyomán vírusfertőzés tör ki egy kisvárosban: akit lefotóznak az alkalmazással, elveszti az életerejét, miközben a használók függővé válnak. A szokatlan és furcsa történetek szerzőjével Dunaújvárosról, bezártságról és a kísérletező irodalomról beszélgettünk.