Emberi együttható – Szabó Róbert Csabával pokoltói csodáról

1977. március 2-án 7,2-es erősségű földrengés rázza meg Romániát, ennek következtében Bukarest számos városrésze összedől. Az emberek közt páratlan összefogás indul meg a romok közt, a diktatúra vezetői viszont abszurd propagandába kezdenek, és valódi segítség helyett a rendszer megszilárdítására használják fel a tragikus helyzetet. A Pokoltó című regény szerzőjével, Szabó Róbert Csabával a földrengés hatásairól, az észak-erdélyi holokausztról és a történelmi regényekről beszélgettünk.

Vad harmónia – Aki Ollikainennel a természet uralásáról

Falusi pásztori idill vagy feszült thriller? Aki Ollikainen Pasztorál című kisregényében kiégett, nehéz sorsú emberek próbálnak otthonra lelni a természet megannyi rájuk leselkedő, vad energiái közepette. A Budapesten járt finn szerzővel fényképészet és irodalom kapcsolatáról, a történelmi regényekről, a pásztorköltészetről és még a portugál költőről, Fernando Pessoáról is beszélgettünk.

Hajszálnyit elcsúsztatni – Csordás Katával A tékozlás öröméről

A tékozlás öröme címmel jelent meg Csordás Kata első verseskötete. A Pécs kulturális életét számos művészeti rendezvénnyel gazdagító szerzőt műfajváltásról, a németalföldi festészetről, valamint a személyesség és a társadalmi kérdések egyensúlyáról kérdeztük.

Gördíteni valamit a felejtés útjába - Fekete Vincével az apokalipszis gyönyörűségéről

Művészete klasszikus, intellektuális költészet, amely sokszor a játékos, ironikus beszédet sem nélkülözi. Nem véletlen, hogy Fekete Vincét sokan nemzedéke egyik meghatározó költőjének tartják. A Gyönyörű apokalipszis című legújabb, gondosan felépített szerkezetű, 100+2 versből álló kötetében valóban tágas univerzumot járhat be az olvasó: az erdélyi tájaktól a kozmoszig, a kallódó emberi sorsoktól a személyesebb, a gyász és a betegség feldolgozásáig számos témát megjelenítenek a versek. A költővel a kortárs erdélyi irodalomtól a prímszámokon át a különös címig szőttük a beszélgetés fonalát.

Apámnak/lányomnak – Philomène Grandinnel aparegényéről és Bob Dylanről

A XX. századi zenetörténet egyik ikonikus figurájáról, a 2019-ben elhunyt „Izzy” Youngról a lánya, Philomène Grandin írt regényt, amely magyarul Csak engem el ne felejts címmel olvasható. A Budapesten is vendégeskedett svéd szerzőnővel a családjáról, önéletírásról, zenéről – és  persze Bob Dylanről beszélgettünk.

Mi nem hasbeszéd? - Papp-Zakor Ilkával hangokról, társakról

Legújabb regényében a Németországot is megjárt hasbeszélő Zoltánról, valamint autista gyermeke, Tomi és az albérlőtárs óvónő, Vera életéről és mikroközösségéről olvashatunk. Miközben feltárulnak a hasbeszélés mint művészeti ág rejtelmei, egymás megértésének nehézségeiről is olvashatunk. A hasbeszélő visszhangot keres szerzőjével, Papp-Zakor Ilkával a hasbeszélés kultúrtörténetéről, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekekről is beszélgettünk.

Ami számít - Kovács Krisztiánnal végletekről, átmenetekről

Eddig három regénye jelent meg, és mindhárom erősen kötődik a családi történetekhez, az elhallgatott múlthoz és az évtizedekig cipelt és örökölt traumákhoz. Az Ablakok az ébrenlétben című legutóbbi könyvében egy váratlan haláleset nyomán bontakozik ki a rendszerváltás utáni évtizedekben egy vidéki kisvárosban felnőtt fiatalok élete – a jelenkorra is kivetülő keserű és gyakran céltalan álmodozásukkal együtt. Kovács Krisztiánnal az életre és a halálra nyíló ablakokról beszélgettünk.

A barátság nyelvén - Németh Gáborral és Szilasi Lászlóval a feltámadásról

A sokáig ismeretlen Gabriely György és Poletti Lénárd levelezése még a kilencvenes évek derekán tűnt fel egy folyóirat hasábjain, majd az ezredfordulón könyv alakban is megjelenhetett Kész regény címmel. A huszadik század első felében élt, tweedzakós, a klasszikus irodalom eltökélt híveinek baráti levélfolyamából nemcsak rejtélyes eseményekről értesülünk egy szállóban, hanem már a második világháború előtti évek baljós árnyai is feltűnnek. Az idén kiadott, Kész az egész című újrakiadásból pedig megismerhetjük azt is, hogyan alakult a későbbi sorsuk. A „furcsa pár” barátságáról a levelezés „közreadóit”, a próza- és forgatókönyvíró Németh Gábort és a ma már regényeiről is ismertté vált szegedi irodalomtörténészt, Szilasi Lászlót kérdeztük, melynek során szóba került az előzmények mellett Parti Nagy Lajos hűlt helye, a lepkevadászat, az önéletrajzi történetmondás és még Horatius is.

Kicsit más igazságok - Minna Rytisalóval női szemmel Lappföldről

A távoli északon, Lappföldön, a második világháborút követő időszakban játszódik Minna Rytisalo Lempi című regénye. Ugyanakkor középpontjában sokkal inkább egy családi tragédia áll, valamint a különös fiatal nő, Lempi, akit három szereplő elbeszéléséből ismerhetünk meg. A nemrég Budapesten járt szerzővel az emberi élet elbeszélhetőségéről, a finn háborús irodalomról és annak női nézőpontjairól is beszélgettünk.

A káosz, amit életnek nevezünk - Auður Ava Ólafsdóttirral az agytól a szívig

Generációkon átívelő női történeteket fűz össze egészen kivételes nézőpontból az izlandi Auður Ava Ólafsdóttir Az igazság a fényről című regénye. Születéstörténetek sorjáznak elő a regény lapjairól egy bábaként dolgozó nő hagyatékában talált baráti levelezések és más bábákkal készített interjúk alapján. A sokadik generációs bába főszereplő-elbeszélő pedig a világban való létezés egyediségén, a fény és sötét viszonyrendszerén töpreng. A nemrég Budapesten járt szerzővel beszélgettünk.

„Nem hittem, hogy a velenceieknek fáj a foguk" - Schmal Alexandra Kosztolányi Velencéjéről

Kosztolányi Dezső már egészen fiatal kora óta elkötelezett híve volt az olasz kultúrának és nyelvnek, és ennek köszönhetően több ízben is járt Olaszországban. Velence, a „gyémántokkal rakott szelence” természetesen még innen is kiemelkedett. Az utazásait levél- és naplórészleteken, prózai írásokon keresztül bemutató Kosztolányi Velencéje című kötet szerkesztőjével, Schmal Alexandrával beszélgettünk az író velencei kalandjairól, a gondolások fogorvosairól, az örmények szigetéről és a 35 lírás szobaárakról. 

Nem egyszerű küzdelem – Interjú György Péterrel a gyász rituáléiról

A Lépcsőházi katarzis az elveszített édesanya könyve, és a hetvenéves György Péter ezúttal sokkal nagyobb teret enged a személyes hangnak és az intim családi pillanatoknak, alighanem ez a szerző egyik legszemélyesebb alkotása. Az anya-fiú kapcsolatán és a gyászmunkán keresztül olvashatunk a huszadik század magyar és európai emlékezetkultúrájáról is, és hogy „mint tűnt elő, akaratlanul, [az anya] halálakor az ő végjátékában is a történelem”. A szerzővel a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál megnyitása előtt beszélgettünk.

Szembecsapás - Orosz Istvánnal hasonmásokról

Mi állt vajon a Rákosi elleni merényletterv hátterében, és kik voltak a diktátor dublőrei? Milyen kísérletek voltak Lenin feltámasztására? Kádárnak valóban lelkiismereti kérdést jelentett Nagy Imre kivégzése? És hogyan félemlítették meg Puskást Szűcs Sándor kivégzésével? A dokumentumfilmes Rév Júlia szinte vadászott a huszadik század második felének elhallgatott, néha tragikus, néha szenzációs történelmi eseményei után, melyek szálai gyakran egészen mély politikai összefüggésekig vezettek. De ki is volt valójában ez a különleges alkotó, akinek ennek ellenére egyetlen műve sem jutott el a bemutatóig? A nemzetközi szinten is elismert grafikusművész Orosz István A hasonmás – A Rév Júlia-dosszié című legújabb könyvének írásaiban feltárulnak a töredékben maradt életmű izgalmas rejtélyei.

Megbicskázza az Ördögöt - Magyary Ágnessel Az örök székelyről

„A szokatlan öltözetű férfi megállította az időt” – olvashatjuk Magyary Ágnes legújabb, Az örök székely című regényének első mondatában. De bizony nem csak az idővel lesznek gondok, felbukkan egy sárkány, sőt még Dózsa György „unokájával”, Ady Endrével is ihatunk egy kávét. Mindeközben átbiciklizünk a magyarok (és székelyek) viharos évszázadain. A fantasztikus fordulatokban gazdag regény szerzőjével többek közt arról is beszélgettünk, legyőzhető-e az Ördög.

Kérdőjelek a pokolban - Darvasi Lászlóval a Neandervölgyeikről

Bizonyára az idei Ünnepi Könyvhét (június 13–16.) egyik legjobban várt szépirodalmi alkotása a háromkötetes, 1700 oldalas Neandervölgyiek, amely aztán kedvelt olvasmány lehet a nyári időszakban. Darvasi László legújabb regényében 1908-tól 1957-ig három generáción keresztül mesél a XX. századi magyar történelemről. Egy kisváros melletti kastély és burjánzó kert színpadán feltűnnek itt a zsidók, magyarok, románok és szerbek, szegények és gazdagok, arisztokraták és bolsevikok, okosok és bolondok. De még a régről ismert könnymutatványosok szekere is átzötykölődik a színen. A monumentális családregényben – mely még korántsem ért véget – nemcsak „Közép-Európa bohócainak” legendája íródik tovább, hanem egyúttal mikrotörténeti látleletet is kapunk a mai napig velünk élő társadalmi és történelmi mítoszokról. A szerzővel a viharvert évtizedekről, történelmi fordulópontokról, és még szülővárosáról, Törökszentmiklósról is beszélgettünk, és persze arról, hogy vajon mi köze van ehhez a neandervölgyi embereknek.

Mit művel egy őrült tudós? - Lichter Péter Doktor Horrorja

Lichter Péter a hazai kulturális élet egyik legaktívabb független filmrendezője és filmes írója. Az irodalom mindig is nagyon közel állt a művészetéhez. Készített filmet Shakespeare, Rimbaud vagy éppenséggel kortárs magyar költők műveiből, de feldolgozta már Agatha Christie egyik regényét is Mácsai Pál közreműködésével. Szépíróként is jelen van: idén megjelent, Doktor Horror című regényében rejtélyes kísérletek nyomai lepleződnek le egy vidéki egyetem falai közt, és kiderül, hogy a művészet korántsem mindig ártatlan.

Szárnyaló képzelet a képmutatás ellen - Kocsis Gergely varjúszelleme

Egy kisvárosi gyilkosság felderítéséhez, az áldozatnak a politikai elit egy tagjával való rokonsága miatt, egyenesen a fővárosból delegálnak detektívet. A háborút is megjárt veteránt, Adler Vilmost azonban nemcsak nyomozásának fejleményei aggasztják, de poszttraumás stressz is gyötri, ráadásul titokzatos varjak sem hagyják nyugodni. Kocsis Gergely első regénye messze túlmutat egy krimin, ábrázolásában a várost belengi a gazdasági és társadalmi válság, valamint a Trianon utáni kollektív depresszió. A varjúszellem szerzőjével közéleti áthallásokról és a varjúfolklórról is beszélgettünk.

A Népszínház utca rövid teremtéstörténete - Borsik Miklós Futárlírája

„Az út hulláma felidézi a lélegzetvételt, / az olajozatlan lánc a csicsergést, / a puha kerék a dorombolást” – olvashatjuk Borsik Miklós második, Futárlíra című kötetében. Az idei Hazai Attila-díjat elnyerő költő egy irodalmi pálya mellékeseként két évet dolgozott biciklis futárként is, majd az itt szerzett tapasztalatokat, élményeket gyúrta egybe és engedte át a költői nyelv szűrőjén. A könyvben nemcsak a nagyváros utcáin vagy a lépcsőházak labirintusában kanyaroghatunk, hanem összefuthatunk a „szomszéd Marikával”, sőt Krasznahorkai Lászlóval is. A költővel a friss díj és kötet kapcsán beszélgettünk a biciklizés és irodalom kapcsolatáról, a Népszínház utcáról és a fotózásról.

Rózsás kilátások (Bicskei Gabriella: Lordanya képpel)

365 napos böjt - G. István Lászlóval a mai világ kihívásairól

„[C]sak arra ismerek rá teljesen, ami idegen” – olvashatjuk G. István László Villanó por című legújabb kötetének egyik pillérversében. A József Attila-díjas alkotó szövegeiben ezúttal az afrikai és ausztrál-óceániai mítoszok a keresztény mitológiával keveredve adnak hátteret a hétköznapi traumákat tematizáló lírai daraboknak. De hogyan láthatjuk önmagunkat egy másik kultúra tükrében, hogyan juthatunk el a közösségi emlékezet töredékeitől a személyesebb rétegekig? A szerzővel mitológia és költészet viszonyáról, idegenségről, Pilinszky verseiről és a húsvéti böjtről is beszélgettünk.

A nőiség különböző arcai - Polgár Anikóval alvilágról, mennyországról

A mindennapokban az antik irodalommal egyetemi oktatóként és fordítóként is foglalkozó Polgár Anikó költői műveiben is izgalmasan és előszeretettel keveri az antik mítoszokat az egészen hétköznapi témákkal. Legújabb könyvében Eurüdiké és Orpheusz alvilági történetébe ágyazva beszél az anyaság, a női test, a család, a gyermeknevelés vagy éppenséggel a betegség és a halál kérdéseiről. És közben sorra vonulnak el az ókori mítoszok szereplői. A Fordított Gorgó szerzőjével a visszatérés lehetőségeiről, női szerepekről, emlékezet és mítosz kapcsolatáról, valamint a görög vázafestészetről is beszélgettünk. 

Csellengés a nagyvárosban Csala Károly Vencellel - az ipari alpinisták nyugalmával

Csala Károly Vencel még csak első verseskötetét jelentette meg Az ipari alpinisták nyugalma címmel, de már ezeken az alkotásokon megmutatkoznak a tudatos építkezés és az érett lírai gondolkodás olyan jegyei, amelyek rögtön a figyelemre méltó fiatal alkotók közé sorolják a műveit. Versein keresztül együtt barangolunk az ember és a természet által megalkotott terekben, és közben apró megfigyeléseken keresztül tárulnak fel egy-egy épület, utca vagy szoba részletei, vagy éppenséggel az emberi kapcsolatok bonyolult szövedékei. A szerzővel városi sétákról, valamint az irodalom és a nagyvárosi tér kapcsolatáról, beszélgettünk.

Tündérek, igricek, mókárok - Interjú Puska Veronikával

Az utóbbi években egyre több, a fantasztikum területén alkotó kortárs magyar szerző fordul a magyar folklór és mondavilág irányába, jótékonyan gazdagítva ezzel egy-egy regény világát. Puska Veronika első regényében egy fiatal garabonciás és egy Aranyos Szegeletről származó lány sorsa fonódik össze végzetesen, és miközben ők a megoldást keresik életük problémáira, az olvasók hol Budapest különböző részeit, hol Tokaj környékét, hol pedig az Alföld tájait járják be. A valóság és a varázsvilág közti vándorlás sokak számára ismerős lehet többek közt Vörösmarty és Petőfi műveiből is. A regényíró viszont egy-egy szereplő gazdag nyelvezetének megalkotásához a tájszótárak rejtelmeibe merült alá előszeretettel.  A Vétett út szerzőjével a kezdeti indulás mellett a forrásokról és magyar klasszikusokról is beszélgettünk.

Küzdelem a párbeszédért

A „szakma legmegnyugtatóbb jelensége” – vallotta Reményi József Tamásról egy alkalommal egyik kollégája. A tavaly novemberben, 74 éves korában váratlanul elhunyt szerkesztő, kritikus különösen sokoldalú szakember volt, a szépirodalom mellett filmekkel és színházi előadásokkal egyaránt foglalkozott. Életét meghatározta a korszak legnívósabb szakmai folyóirata, a Mozgó Világ, amelyet éppen az ő vezetése alatt botrányos módon vett el a kultúrpolitika 1983-ban az akkori szerkesztőségtől. Állandó szélmalomharcokkal teli pályája a magyar irodalom- és kultúra hányattatott évtizedeinek tökéletes lenyomata. Történetéről egy interjúkötetben mesélt, melynek megjelenését sajnos már nem élhette meg. Pályafutásáról a Mindig volt egy szigetem társszerzőjével, Darvasi Ferenccel beszélgettünk.

Nem hülyék, csak kicsik - Patat Bencével a szókimondó skandináv gyerekversekről

Sokak számára az északi országokról leginkább a hideg, a sarki fény, a gyorsan összerakható polcok és a húsgolyók mellett már a morózus bűnelkövetők és még morózusabb üldözőik is eszükbe jutnak, köszönhetően az igazi sikersztorinak elkönyvelhető skandináv irodalmak valóságos bummjának. Ez a lelkesedés azonban egészen kicsiben indult, mégpedig a gyerekversektől. Ezek az őszinte, szókimondó szövegek egészen gyorsan meghódították a hazai olvasók szívét, no meg a hazai alkotók képzeletét. Mint interjúnkból is kiderül, Patat Bence, a skandináv irodalom szorgos tolmácsolója két nagyregény közt szintén szívesen kikapcsolódik könnyedebb, játékos versek fordításával. Sőt összeállított egy egészen új kötetet, Szólj, ha kell egy barát címmel, amelyhez hasonló, friss antológia még Skandináviában sem létezik.

Város méretű kataklizma - Zemlényi Attila a versbe szedett Miskolcról

Zemlényi Attila és Kabai Lóránt évekkel ezelőtt kezdett el foglalkozni a miskolci Vasgyár, a szebb napokat látott ipari negyed történetével, mely fentről nézve „hatalmas szürke-rozsdás eleven seb lenne” a város területén. A rozsdatemetőben tett rendszeres látogatások során a szépen gyarapodó hexameterekből született meg végül a Vasgyári eclogák – A Beteg Kisfiú legendája című négykezes textúra. A darab a Miskolci Nemzeti Színház bicentenáriumi drámapályázatán első díjat nyert 2022-ben. Kabai Lóránt azonban sajnálatos módon már nem érhette meg a kötet megjelenését. Zemlényi Attilával az iparnegyed története és a mű megszületése mellett a helyi lakosok emlékezetéről, és a gyárhoz szorosan kapcsolódó rejtélyes balesetről is beszélgettünk. 

Az új helyesírás (Szerhij Zsadan: Harkiv Hotel)

Jövőbeli otthonunk - Markovics Botonddal a csillagos égboltról

Markovics Botond, avagy Brandon Hackett húsz év alatt a hazai zsánerirodalom egyik legismertebb szerzőjévé vált, aki megbízhatóan két-három évente utaztatja olvasóit az univerzum legtávolabbi szegleteibe. Ennek során mindig a legaktuálisabb témákkal foglalkozott: az idegen fajok együttélésének lehetőségétől kezdve az emberi tudat digitalizálásán át egészen az időutazásig. A Felfalt kozmosz című legújabb regénye az első, ami már nem álnéven jelenik meg. És ezúttal a klímaváltozás után kinőtt hatalmi formációk konfliktusai jelennek meg, miközben az általunk ismert univerzum épp megszűnőben van. A szerzővel a klímaválságról, az univerzumok összeütközéséről, valamint a technológia és a társadalom viszonyáról beszélgettünk.

„Aztán jött Kiss Béla…” - Nagy Gabriellával amerikás és csikóhalas álmokról

Szörnyű eset, hallgatni kéne róla, mint a sír” – 1916-ban hét nő bádoghordókba rejtett holttestére bukkantak Cinkotán, így derítettek fényt az első magyar sorozatgyilkos, Kiss Béla rémtetteire. Az eset sokkolta az akkori közvéleményt, és bár a rendőrségnek volt gyanúsítottja, az ügy mind a mai napig lezáratlan maradt. Az íróként és szerkesztőként is ismert Nagy Gabriella legújabb, Elviszlek Amerikába című regényében az áldozatok történeteire, hátterére fókuszálva írt a gyilkosságokról. A szerzővel az esetről, a rekonstruálás nehézségeiről, valamint az áldozatokról és Amerikáról is beszélgettünk.

Előítéletek ellenében (Moeskó Péter: Őszi hó)