El vagyunk mismásolva – Milbacher Róbert a saját bőrét viszi vásárra

Az emlékezet és a fikció közös szövedéke teremti meg Milbacher Róbert legújabb, Keserű víz című regényének valóságát, amelyben a szerző apai nagyanyjának élete íródik újra. A szöveg kalandozás egy mára nyomtalanul eltűnt szlavóniai falu, a test béklyója, a lélek szabadsága, valamint a gnosztikus jellegű bogumilizmus mítosztöredékei között, melyben a Sátán is teremtő erő, a fing pedig az ördög bűzös lehelete.

Én hárommal, a barátom akár hattal is - Világjáró szabadság Kerékgyártó Istvánnal

Nyolcadik regénye, amellyel nem sokkal a 70. születésnapja előtt rukkolt elő, a Magyarországon nem igazán létező pikareszkhagyományba illeszkedik. A Fecske Milán élete, jó sora és viszontagságai egyfajta főhajtás Tersánszky Józsi Jenő és Kakuk Marci előtt. Kerékgyártó István ezúttal kerüli a direkt politikát, és bár főhőse a regény 387. és 418. oldala között hagyja ugyan magát behálózni a KSZDÖ, avagy a Kisemberek SzociálDemokrata Összefogása kamupárt által, kalandjai zömében sokkal őszintébb terepen zajlanak: Pepe kocsmájában, bordélyokban, egy finn farmon, Indiában vagy egy frankfurti reptér vécéjében… 

„A gyerekek sokkal többet megértenek a nyelvből, mint amit a felnőttek feltételeznek róluk” – Dániel Andrással fél lábbal a valóságban

Dániel András Jaj, ne már! – mondta a hal című, a Pagony Kiadónál megjelent regénye bizonyult a legjobbnak az ifjúsági író kategóriájában a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum könyvheti Év Gyerekkönyve díjazásán. A szerzővel sok egyéb mellett gyerekirodalomról, a Chemical Brothers Lazactáncára ropó halakról, kockás ingekről és egy picit az idén 10 éves kuflikról is beszélgettünk. 

Sorsközösség, gyilkosságnak álcázva - Bánhidi Lillával egy kriminális régióról

A Margó Irodalmi Fesztiválra (május 11–13.) jelent meg a médiából ismerhető Bánhidi Lilla – civilben exriporter, illetve a TeátRoom Lakásszínházat vezeti – első regénye, amelyben egy sorozatgyilkosság szálait igyekszik felgöngyölíteni egy televíziós riporterlány. A Prae Kiadó krimipályázatán a legjobbnak ítélt Sorsod Borsod Miskolc legsötétebb bugyrai és mesébe illő helyszínei közé kalauzolja az olvasót: eltűnt lányok, sötét lépcsőházak és levágott lábfejek díszletébe, amin ezúttal maga a szerző segít túllátni. 

„Pókember Karinthyt idéz” - Pál Sándor Attilával a Daloskönyvről

Afféle „szerzői lemezzel” jelentkezett Pál Sándor Attila. A Daloskönyv 52 versben idézi meg az Aranytól Jánostól Orbán Ottóig ívelő irodalmi hagyományokat, a népdalokat, a Térey-rapet és Eminemet, Kis Grófót, a Terminátort vagy épp Stan Leet és a Fantasztikus Négyest. A költeményeiben „kitárulkozó” alkotóval arról is beszélgettünk, miért nem bírnák egymást Petőfivel, illetve mit kezdene a szavakkal a költő, ha szuperhős lenne. 

Legalább egy macska szintjére - Kecöli K. Gergővel a Könnyű álmok utcájáról

Sarki bisztrók, lakótelepi kricsmik, bőr- és nemibeteg-gondozó, a Szépművészeti Múzeum vagy az utca – csak néhány Kecöli K. Gergő első novelláskötetének helyszínei közül, ahol a leghétköznapibb és a legszürreálisabb dolgok történnek meg egyszerre. Közben elég gyakran folyik a vér, a pia és egyéb testnedvek, felbukkan egy jungiánus vombat, és össze lehet futni Hurakami Marukival is. A szerző bevitt minket a Könnyű álmok utcájába, ahol többek között arról beszélgettünk, képes-e a fikció megszelídíteni a valóságot. 

A jelen hajótöröttei - Babiczky Tiborral és András Lászlóval szabadságról, demokráciáról

Antik görög szerzők álcája mögé bújva játszott verses felelgetőst egymással Babiczky Tibor és András László, melynek végeredményét közös kötetben adták közre. A Hajótörés szélcsendben egyfajta hullámlovaglás a világ teremtésének magasa és egy balul sikerült este mélye (vagy épp fordítva) között. Egyensúlyozás – miként Szijj Márton utószavából tudható – a „görög Bukowski”, azaz Khtónikosz és a római fórumon csemegepultosként hússzeletekkel bíbelődő egykori Antonius-párti katonaszökevény, Alloszantrosz gondolatlökéseinek tengerén. A borszínű vízen keringő vitorlás fedélzetén ezúttal a két költő „látott vendégül” bennünket.

Göcsörtösre fújja a szél - Izsó Zitával a Bekerített erdőben

Családon belüli erőszak, bántalmazó párkapcsolatok, szexuális zaklatás, a szeretteik elől tükörbe menekülő halottak, emberek, akik folyót hordanak magukban. Izsó Zita legújabb, negyedik verseskötete, ahogy a címe is mondja, egy bekerített erdőbe kalauzol, ahol a traumatizált szereplők mellett egy űrhajós is felbukkan. A szerzővel többek között arról beszélgettünk, van-e egyetemes gyógyír a kiszolgáltatottságra, s ha igen, mit tudhat minderről egy asztronauta.

Stephen King az íróasztalánál headbangel - Köves Gáborral az írók (nem) rendeltetésszerű használatáról

Tudja, milyen festmény lóg Paul Austerék fürdőszobájában, járt Martin Amis nappalijában, Jonathan Franzen pedig magyar barátjaként hivatkozott rá a Literarische Weltnek adott interjúban, beidézve az újságíró korábbi e-mailjét. A napokban jelent meg Köves Gábor második interjúkötete (Végszónak sem rossz), melyben – számos világhírű színész, rendező és zenész mellett – ezúttal tizenhat íróklasszissal folytatott beszélgetése kapott helyet, Margaret Atwoodtól John Le Carréig.

Az összeomlás árnyékában - Bartók Imrével Drakuláról, kiúttalanságról - és egy kék buszról

A múlt nem csupán a trauma metaforája, de kincsek lelőhelye is – mondja Bartók Imre, aki szerint rajtunk áll, hogy mit teszünk a kulturális emlékezettel. A Majmom, Vergilius és a Jerikó szerzőjével múlt-jelen krízisekről, kollektív összeomlásról, posztapokalipszisről, a geste à peau jelentéséről és a Drakuláról beszélgettünk – ez utóbbi, vagyis Bram Stoker gótikus vámpírsztorija már Bartók Imre fordításában is elérhető.

A kutyák világában nincs hazugság - Beregi Tamással hiányzó négylábúról és megtalált boldogságról

A gyász, saját gyásza késztette Beregi Tamást arra, hogy regényt írjon egy fiú és egy kutya kapcsolatáról, közös életéről és az elkerülhetetlen elválásról. Az eredmény 365 oldalnyi érzelmi és intellek­tuális hullámvasutazás lett ténylegesen megtörtént események és a fikció között. Ahogy a könyv ajánlása mondja, „a történet valóság és részben a képzelet szüleménye, csak Luluval történt minden szó szerint úgy, ahogy az le van írva”.

Fölfelé szökik és valóságot teremt (Schein Gáborral a rinocéroszról)

Mindennek az oka az orrszarvú. Legalábbis ez olvasható ki Schein Gábor frissen megjelent Ó, rinocérosz című verses regényéből, mely a képzeletet segítségül híva mutat kiutat a kényszerűségből. A szerzővel többek között arról beszélgettünk, mennyire felszabadító ereje van a gondolatnak, hogy Europét Zeusz nem bika, hanem egy rozmaringillatú afrikai rinocérosz képében rabolta el, hogy a káromkodás is lehet ima, s hogy a névadáshoz nem kell kétharmad.

"Amikor papírsárkány az ember" - Interjú Szabó T. Annával

Már a második kiadása is a boltokban van Szabó T. Anna nemrégiben megjelent Szabadulógyakorlat című elbeszéléskötetének, melynek főhősei szerelmek és halál között vergődve-élve, és ami még ennél is fontosabb, dalolva igyekeznek valamiféle kiutat mutatni a gyötrelemből. A szerzővel a mágia rémekkel teli homálya és a váratlan kegyelem csodája között elmélkedtünk illúziókról, valóságról, álomban felbukkanó garnéláról, az ember papírsárkány és viharmadár voltáról.

Belégzés… kilégzés…! - Podmaniczky Szilárddal az akadálymentesítésről

Hét év írói hallgatás után egy kisregénnyel jelentkezett újra Podmaniczky Szilárd, melyről a fülszöveg kvázi instrukcióját követve nem árulhatunk el semmit előre: „Ha csak részben is elmesélnénk, miről olvashatsz ebben a könyvben, megfosztanánk a felfedezés örömétől, a váratlan fordulatok izgalmától.” Egy dolog biztos, valamiképpen, ahogy a cím is sugallja, szó esik A másik ember megértésének diadaláról. A szerzővel a forró kását egészen közelről kerülgetve beszélgettünk lélegzetvételről, plankingről és halálról.

Saját malacságaink, libaságaink - Tóth Krisztina járványmesékről, karanténsztorikról

Mesét írt Korona, a mindenkit legyűrni akaró „kis szemét mesehős” gyerekkoráról, Malacot és Libát kezeslábasba öltöztette, a Kígyóuborka című kötetben pedig elmeséli, miből van elege a hosszúkás zöldségnek: „Egy ládában hasalok, / uborkának becézve, / pedig felnőtt ubor vagyok, / kígyósággal tetézve.” Tóth Krisztinával irodalmi plüssökről, elhagyott humorról, a járványról és a bálna bánatáról beszélgettünk.

Ég és föld között - Interjú Murányi Zitával

Mi van előbb: a beszéd vagy az ének? S a csönd vajon megteremtheti-e az elveszített egységet? – teszi fel a kérdést Murányi Zita (v)érző fa című kötetének nyitóversében, hogy miután az „utolsó szó is elhalkul”, optikai játékra hívjon a hétköznapiság univerzumokig hatoló kaleidoszkópjában. Melyben patkányok viselnek töviskoronát, az ereszcsatornán kopogó eső pedig az első isteni szívdobbanást idézi.

Mindannyian idegenek vagyunk - Petőcz Andrással a közös nevezőkről

Harminc perccel a háború előttről indít, és harminc nappal a háború után ér véget Petőcz András Idegenek-trilógiája, melynek három külön íródott regényét nemrégiben egy kötetben jelentette meg a Napkút Kiadó. A szerzővel a közel 100 éven átívelő történetről, a főszereplő vörös hajáról, közös nevezőkről és Európáról beszélgettünk.

Feltételezni egymást

„Az úton lévő költő sosem készülődik, sosem indul: csak viszik a tájak. És újból és újból megérkezik. És ott látogatóba megy” – írja Bereményi Géza barátja, Can Togay János Átmeneti ember című kötetének borítóján, amolyan ajánlásként. Elnéz a gyerekkorába, bekukkant régi vasárnapokba, kikacsint a Kádár-korból, majd előreszalad. Egészen előre: „Ha meghalunk, drága / lesz egy kertes házunk, / ahová olykor egy pohárra / az Úristen benéz, / úgy alkonyattájt.” Egy beszélgetésre, átmeneti órára mi is benéztünk a szerzőhöz.

Mindannyiunk közös falélményei

Puliszkaként felbugyogó emlékek, lófej alakban felsorakozó katonák, A walesi bárdok ritmusára zötyögő busz – Tófalvi Zselyke nemrégiben megjelent kisprózakötete, az Amikor hazajössz emlékszövetek és a köztes lét földjén keresztül vezet egyfajta számvetésig. A szerzővel a szabadságról és a bármilyen messziről visszarántó gumikötelékekről beszélgettünk.

A szabadság hatalmas erő - Berg Judit a félelem legyőzéséről

Ki lehet-e jönni minden nehézségből? Léteznek-e örök érvényű témák, vagy muszáj a gyerekirodalmat is aktualizálni, hogy hatással legyen? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk Berg Judit íróval a Rumini nemrégiben a Pagonynál megjelent 10. kötete, a Rumini és az elsüllyedt világ kapcsán, melynek hőse ugyan egy egérfiúcska, de életigenléséből és kitartásából, ami arra készteti, hogy soha ne adja fel, mi, felnőttek is sokat tanulhatunk.

Komikumba hajló tragédiák

Éppen 160 évvel ezelőtt tette ki a felkiáltójelet Madách Imre az azóta milliószor idézett mondat végére: „Mondottam, ember, küzdj és bízva bízzál!” Két év múlva a színmű megjelent nyomtatásban, 23 évvel később pedig a színpadot is meghódította. Az azóta eltelt több mint másfél évszázadban nem volt olyan év, hogy a világon valahol ne játszották volna. Most épp a székesfehérvári színház készül új bemutatóra, csak épp egy továbbírt verzióval, a kötetben is megjelent, négy új színből álló Az ember tragédiája 2.0-val.

Elon Musk integet

A Csendes-óceánon, a műanyag szemétszigetek között hajózik az első emberpár, no és persze Lucifer a Tasnádi István által írt színben. Ádám elnök-vezérigazgató, a világ 8. leggazdagabb embere; Lucifer spekuláns, üzleti tanácsadó, az igazgatótanács tagja, Éva pedig Bryan, egy radikális környezetvédő. A szerzőt az eredeti tragédiáról, a Gucci és a szén-dioxid-kvóta relációjáról és a Tesláról kérdeztük.

Ideje a fájdalomnak

Vadrózsagallyakról letördelt tüskékből készít tövismozaikot Tamás Zsuzsa első felnőttregényének névtelen főhőse. A 120 centiméteres, kitárt karú férfialak egyszerre szerelmi vallomás és egyfajta Krisztus-parafrázis, az alkotómunka pedig a fájdalom metaforája. A szerzővel a Tövismozaik megjelenésének apropóján kapcsolatokról, Lee van Cleefről, kiserkenő vérről és értelmes kínokról beszélgettünk.

Előbb a kicsiket lövik ki

A piac valójában a hatalom egy másik arca, és miközben mindenki attól retteg, hogy az állam csonkolja a sajtószabadságot, a „verseny” teszi ezt – persze néha a politikai hatalommal összekapaszkodva. És nemcsak hírmamutokra vadásznak: az amerikai példa azt mutatja, hogy ha a kicsiket kinyírják, akkor végzetes sebet kap a független média. Ezt a manővert a honi hatalom már végrehajtotta, most a nagyokon, nevezetesen az Indexen a sor. A folyamat csak akkor állítható meg, ha az olvasó leszurkolja a függetlenség valódi árát.

Fájdalom és finomhangolás - Tóth Kinga hazahozza a szemetét

Bukósisakban beszélgetünk, multivitamin-adagolóink kétségbeesetten nyomják a bőr alá a többszörös dózist, az altatódalokban gépek, lőszerek csilingelnek, s mi, akik megmaradtunk és megváltoztunk, hártyát növesztünk és megtanulunk úszni, megpróbáljuk kivédeni kidönteni magunkat a kitöröltek múzeumából. Tóth Kinga frissen megjelent, Írmagok című kötete, ha tetszik, művészeti albuma egy szürreális képekkel teli, disztópikus világot vázol, melyről a szerzővel beszélgettünk. Bukósisak nélkül.

Ők változzanak vagy mi változzunk? - Ugyanúgy jelen van a cigányellenesség Európában, mint korábban

Nagy utat tettek meg a romák az üldöztetéstől és a rabszolgaságtól odáig, hogy elismert szakemberek, értelmiségiek, politikusok, orvosok és írók legyenek, az előítéleteket mégsem sikerült legyőzniük. Ha nagytotálban nézünk az európai cigányságra, még mindig a rasszizmus, az emberi jogok lábbal tiprása és a sztereotípiák látszanak.

Mindenki veszít az Index beszántása miatt

Két Magyarország van – mondta néhány napja Sükösd Miklós médiakutató egy a Klubrádióban elhangzott interjúban, annak kapcsán, hogy az Index beszántása, vagyis a nyilvánosságból való kicenzúrázása milyen hatással van vagy lesz az amúgy nem létező médiapiacra.

Mérgező hatalmi szerepek: hol húzódik a még tolerálható túlkapás és a bűnelkövetés közti határvonal?

Úgy megütött a biztonsági őr a Nyugati pályaudvaron egy idősebb férfit, hogy megtántorodott, majd elveszítette az egyensúlyát; kicsivel később pedig a társán taszajtott egy akkorát, hogy az ráesett a már földön heverő, tehetetlen emberre. A hatalmi szakmák által elkövetett visszaélések és túlkapások, illetve a kényszeresen hierarchizáló hivatali erődemonstráció csak nem akar kikopni a kultúránkból, sőt mintha épp hogy újra erőre kapna mostanság.

Várni, hogy történjen valami – Interjú Harag Anitával

Nincsenek a novelláiban különös dolgok. Se nagy drámák, se hatásvadász családi armageddonok. Nem a szemünk előtt válnak el szülők és meghalni sem hal meg a történet jelenében a nagymama. Az elsőkötetes Harag Anita elbeszélései mégis felkorbácsolják az érzelmeket, és a legelső mondatukkal berántanak a sokszor sokkoló szövegvalóságba: „Harmadszorra megyek el a Sebészet feliratú ajtó előtt”; „A felső szomszéd csúcsos csöcsű kurvának szólította anyámat”.

Jól használni az erőt – Interjú Kertész Edinával

Rajong Luke Skywalkerért, hőstörténetekkel küzd a szerepelvárások ellen, nyomozós sztorijaihoz pedig rendőrségi gépírói múltja adja az ihletet. Kertész Edina sokat, sokféleképp ír, fordít; idén két kategóriában is jelölte a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum az Év gyerekkönyve díjaira. A karantén alatt sorozattá dagadt Facebook-novelláiban a felnőtt közönséget célozza: hétköznapi életünk groteszk oldalát járja körül.