A cégek és szakszervezetek közötti bértárgyalások szerint 3-5 százalékkal emelkedhetnek a bérek a jövő évben.
11,5-12 és 9 százalék azok a számok, amelyek a jövő évi minimálbér növelés kapcsán a legutóbbi egyeztetésen az asztalra kerültek. A gyenge növekedést viszont mindkét oldal megemlíti.
A hosszú távú minimálbér-megállapodás alapjait jelentő elvárt növekedési és inflációs számok idén aligha teljesülnek, így könnyen előfordulhat, hogy év végén újra kell tárgyalni a tervezett emeléseket.
A cégek szerint a hatékonyság növelésével és a szocho csökkentésével lehetne ellensúlyozni a költségek növekedését, az előbbire azonban pénz, az utóbbira kormányzati szándék nincs.
Ez a bérmegállapodás azonban újratárgyalható, ha nem teljesülnek bizonyos makrogazdasági várakozások.
A bruttó átlagkereset növekedési üteme messze a gazdaság fejlődési szintje felett van.
A közelmúltban sokat emlegetett, 2027-re előrevetített 400 000 forintos minimálbér a mostani számok alapján biztosan nem jön össze.
A Portfolio értesülése szerint előbbi 9, utóbbi 7 százalékkal emelkedik. 2026-ban 13 százalékos növekedés várható.
A következő három évben összesen 36 százalékkal emelnék a minimálbért, már közel a megállapodás.
Az ajánlatokat már az asztalra tették.
A bérpolitika kialakítása során nem hagyható figyelmen kívül a gazdasági szereplők teherbíró képessége.
A jelenlegi számok nagyjából hat százalék körüli növekedést tesznek lehetővé, és ha a minimálbért szeretnénk kicsit felzárkóztatni, akkor az emelés ennek megfelelően valamivel magasabb lehet.
300 ezer forint környékére emelkedhetne az összeg, de...
A minimálbért fel kell zárkóztatni a rendszeres átlagkereset 50 százalékára – hangzott el ismét a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülésén, amelyen a teljes munkaadói és munkavállalói oldal jelen volt.
Egy új" változó, az átlagbér nagy szerepet kaphat a soron következő minimálbér-tárgyalásokon, ám kérdés, hogy melyik lesz a viszonyítási alap.
A minimálbér nettó értéke júliustól 2079 lejről 2363 lejre nő. Az emelés 1,87 millió embert érint.
Sereghajtók vagyunk szinte minden szempontból.
A kabinet csak látszattevékenységet folytat az ügyben.
A bértárgyalásokon a kollektív fellépésnek van súlya, az egyéni érdekérvényesítés lehetőségei szerények. Arra is van példa, hogy teljes egészében elmarad idén a béremelés
Decemberben az emberek fele nettó 342 ezer forintnál kisebb jövedelemét kapott, ami 15,3 százalékkal magasabb az előző évinél. Az infláció viszont elvitte a béremelés teljes egészét. Nem lesz egyszerű az idei béralku sem.
Mindez a minimálbérből élőkre volt a legnagyobb hatással, az Európai Unióban hazánkban csökkent a második legnagyobb mértékben (10,5 százalékkal) az előírt minimális kereset reálértéke.
Jövőre lendületet vehet a bérek emelkedése Magyarországon, amit segíthet az alacsonyabb infláció. Európai összehasonlításban a garantált bérminimum jó helyen szerepel, de a minimálbér esetében változatlanul a sor végén kullogunk.
Ahogy a novemberi emelést, úgy a januárit is törvény írja elő, ám mindkettő a kabinet becslésén alapul.
Pedig az álláspontok közel állnak egymáshoz.
November 9-én ülésezik újra a versenyszféra és az Orbán-kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter részvételével.
