;

Európai Unió;Orbán-kormány;jövedelem;minimálbér;trükk;átlagbér;Nagy Márton;

Az átlagbér kiválasztásától is függ, mekkora emelésre számíthatnak a minimálbéresek

- Trükközni kezdett az Orbán-kormány az átlagbérrel, hogy megfeleljen az EU-s elvárásoknak

Egy új" változó, az átlagbér nagy szerepet kaphat a soron következő minimálbér-tárgyalásokon, ám kérdés, hogy melyik lesz a viszonyítási alap.

Az idei minimálbér-tárgyalásoknak egészen biztosan lesz egy olyan eleme, ami első ránézésre talán nem, ám valójában kiemelkedő fontosságú lesz a cégek, a dolgozók és bizonyosan a kormányzati oldal számára is. Nagyon sok múlik majd azon, hogy a felek, mit is tekintenek majd a következő évekre szólóan annak az átlagbérnek, amelyhez viszonyítják további évek emeléseinek mértékét – már amennyiben meg tudnak állapodni ilyen, hosszútávú megoldásról.

Ahhoz, hogy a helyzet és az is világossá váljon miért is térnek el az idei tárgyalások jelentősen a korábbi években megszokottól, kicsit messzebbről kell indulni. Az Európai Parlament 2022 őszén fogadta el az EU-ban megfelelő minimálbérekről szóló irányelvet. Ez szerves része az unióban 2017–2018 óta tartó szociálpolitikai reformfolyamatnak, és Magyarország ezt a szabályozást mára már átültette a hazai jogrendbe. Ennek pedig van egy markáns pontja, amely számos más tagállam mellett bennünket is különösen érinti.

A dokumentum ugyanis azt jelöli ki, hogy a minimálbér érje el a bruttó átlagbér 50 százalékát. Ezzel kapcsolatban pedig a napokban Nagy Márton, a nemzetgazdasági tárca vezetője az Indexnek adott interjújában hangsúlyozta is, hogy a kabinet szándékai szerint több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig szeretné felemelni a minimálbért az átlagbérek 50 százalékára. A Népszava számításai szerint a legfrissebb júniusi adatok alapján

jelenleg 41,5 százalékon állunk. Ezt nézve bőven lenne még hova fejlődni, ám nagyon nem mindegy melyik átlagbért tekintik majd bázisnak a kalkulációban. Felmerült ugyanis, hogy a kormány minden hangzatos kijelentés ellenére nem is az arra az évre vonatkozó, netán a legfrissebb havi átlagbért tekintené alapnak, hanem hajlana arra, hogy az előző évi adat legyen irányadó.

Hogy érezhető legyen a különbség; ezzel a mutatóval számolva a jelenlegi 266 800 forintos minimálbér is már csaknem eléri az uniós irányelvben rögzített 50 százalékot. A KSH által közölt tavalyi bruttó átlagbér ugyanis a 571 200 forint volt, vagyis ebben az esetben 46,7 százalékos szintet hozna Magyarország. Szemben a már említett legfrissebb, júniusi mutatót alapul vevő 41,5 százalékkal.

Talán nem véletlen, hogy a munkaadói és munkavállalói oldal legutóbbi egyeztetése után a Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke arról beszélt, hogy az európai uniós minimálbér vetítési alapjának a Központi Statisztikai Hivatal által havonta publikált – prémium, jutalom, egyszeri juttatások nélkül számított – havi bruttó átlagkeresetet fogadták el.

Hogy még szembetűnőbb legyen a különbség, játszunk el a gondolattal, hogy 2025-re egy lépésben el szeretnék érni a felek az uniós irányelvben foglaltakat. Ha a Liga által közölt változatból indulunk ki, akkor a 642 000 forintos júniusi bruttó átlagbér a viszonyítási alap. Az idei, 266 800 forintos minmálbér esetében pedig egy brutális, 20 százalékot meghaladó emelésről kellene megállapodni. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó legalacsonyabb jövedelmét minden eddig jelzettnél magasabbra, 321 000 forintra kellene feltornászni. Jóval mérsékeltebb változást hozna, ha az előző évi 571 200 forintos átlagbér lenne az alap. Ebben az esetben az 50 százalékos szinthez elég lenne egy „alig” 7 százalékos emelést elérni, amivel a jövő évi minimálbér 285 600 forinttal is megfelelő szintre jutna. (Hangsúlyozzuk, ezeket az adatokat csupán a összehasonlíthatóság kedvéért számoltuk, a valóságban számos változás és változó miatt jóval összetettebb a kép.)

Ezt figyelembe véve ellentmondásosnak, de legalábbis elsősorban a szavazatok gyűjtését szem előtt tartónak tűnik a kormányzati oldal kommunikációja. A Portfolio értesülései szerint ugyanis a kabinet a következő három-négy évben, évi 10-15 százalék közötti minimálbér-emeléssel lenne elégedett. Amennyiben ugyanis valóban az elmúlt évi átlagbér lesz a számítások alapja, akkor a jelzett – egyébként látványosnak mondható – bérfejlesztés nem is biztos, hogy olyan nehezen lenne befutható. Sokkal könnyebben, mintha az adott évi átlagbért 50 százalékát kellene elérni.

Már csak azért is, mert ha a mostani 266 800 forinttal és a kabinet által elvárt növekedés átlagával kalkulálunk, akkor 2027-re közel bruttó 380 000 forintos minimálbér jöhet össze. 

Ha ehhez az átlagbér elmúlt tíz évben látott, átlagosan, évi mintegy 10 százalékos fejlődését vesszük, és azt feltételezzük, hogy ez az ütem megmarad, akkor 3 év múlva 840 000 forint körüli átlagjövedelem jöhet össze. Nem kell sokat nézni a számokat, hogy világossá váljon, az 50 százaléktól ekkor nagyon messze lennénk. Ha az előző évi átlagbér lenne a viszonyítás alapja, akkor minden egyszerre helyére kerülne, mert kalkulációnk szerint akkor pontosan teljesítenénk az uniós irányelvet.

Az persze megint más kérdés, hogy ezekhez a jövedelmekhez mit szól majd a munkaadói oldal, amely már lapunknak is jelezte: a 10 százalékot meghaladó fejlesztés a jelenlegi gazdasági környezetben irreális, a vállalatok számára megoldhatatlan feladatot jelentene. 

Bár az elmúlt hetek tárgyalásain a Dunai Vasmű vezetése jelezte, hogy az elmaradt jutalmat még augusztusban kifizeti, a dolgozók a hónap végig nem kapták meg az ígért 150 ezer forintot.