Csak álom a 10 százalékos béremelés, a munkaadók ennek maximum a felét ajánlják

A hazai munkaerőpiac figyelmét szinte teljes egészében lekötik a jövő évi minimálbér-tárgyalások, miközben csendben zajlanak a versenyszférában a jövő évi bértárgyalások. A lapunknak nyilatkozó szakértők alapján nagyon úgy tűnik, hogy ezeken – a kizárólag a vállalat és az alkalmazottak képviselői között zajló egyeztetéseken – a munkáltatók által kínált bérfejlesztések alig mutatnak hasonlóságot a minimálbér-tárgyalásokon körvonalazódó számokkal. (Mint emlékezetes a hosszútávú országos bérmegálapodásban rögzített 13 százalékos jövő évi minálbér fejlesztést már a kabinet is elengedte, helyette már kétszámjegyű növelésről beszélnek. A cégek még ehhez is kérik az egyébként belengetett 1 százalékpontos tb-adó, azaz a szocho csökkentést. Így a jelek szerint egy 10 százalékos növelés látszik körvonalazni, ennél alacsonyabb fejlesztés a kormány számára is presztízsveszteséget jelentene - a szerk.)

A feldolgozóipari vállalatok ezzel szemben jellemzően 3,5–5 százalék közötti bérfejlesztést kínálnak első körben, ezt tekintik kiindulási alapnak – mondta a Népszavának László Zoltán, a szektorban számos társaságnál reprezentatív érdekképviseleti jogokkal rendelkező Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Ám ez is csak az átlag – tette hozzá –, hiszen idén már olyan ajánlat is született, amelyet egyszerűen arcpirítónak nevezett, miután mindössze 2,4 százalékos emelésről szólt. Ezt ráadásul egy jelentős hazai járműipari vállalat tette. Ezekből egyértelműen az tükröződik – mondta az érdekvédelmi vezető –, hogy

ezért kivárnak.

Ez a hozzáállás a megindult egyeztetések és az aláírt megállapodások számában is megmutatkozik. Míg 2022-ben az év ezen szakaszában már több mint 20 megkötött béralkuval rendelkezett a Vasas, és tucatnyi egyeztetés zajlott párhuzamosan, addig idén eddig mindössze két megállapodást sikerült tető alá hozni, amelyek 7,7 és 8,5 százalékos emelésről szólnak. Érdemi tárgyalásból sem sok van jelenleg.

László Zoltán reményei a megbeszélések éppen ezen a héten gyorsulhatnak fel, de ha ez be is következik, az elmúlt évekhez képest akkor is jelentős késés tapasztalható. Hozzátette: pozitívum, hogy a kiindulópontról általában sikerül érdemben elmozdulni, ám a kormány által a minimálbér-megbeszéléseken emlegetett kétszámjegyű bérfejlesztés fel sem merül. A tárgyalópartnerek kivétel nélkül úgy vélik, hogy ez a szint túl magas a jelenlegi gazdasági körülmények között, és nem kívánnak ilyen mértékű emelést adni.

Esetükben különösen meghatározó, hogy milyen alku születik a minimálbér esetében, hiszen az alulról nyomja a bértáblákat. Az alelnök azt is megjegyezte, hogy az idei év újdonsága, hogy a szellemi munkát végzők esetében visszafogottabb bérfejlesztést irányoznak elő, míg a kékgalléros dolgozóknál nagyobb mértékű emelést ajánlanak.

Az önkormányzati és közszolgáltatási szektorban is éppen most várható a tárgyalások megélénkülése – mondta Király András, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 elnöke. Jelenleg az adatok begyűjtése zajlik, majd ezek ismeretében ülnek tárgyalóasztalhoz. Egyelőre azonban komoly nehézségeket érzékel az érdekvédelmi vezető a szektorban. Értjük, hogy a dolgozóknak a hosszú távú minimálbér-megállapodásban rögzített 13 százalékos emelés is kevés, de most nem ekkora volumenről beszélünk – fogalmazott. Konkrét számokat nem kívánt megnevezni, de elmondta, hogy – különösen a hulladékgazdálkodás területén – a cégek nemcsak a remélt szintekről nem beszélnek, de sokszor még a dolgozók megtartásához szükséges fejlesztés is alig körvonalazódik. Tisztában vagyunk vele, hogy az önkormányzatok és az érintett társaságok helyzete az utóbbi időben nehezebb, de akkor is el kellene dönteni, hogy a szóban forgó vállalatok közszolgáltatást végeznek vagy profitot termelnek. A kettőt nem szabad összemosni – mondta Király András.