VOSZ;egyeztetés;minimálbér;munkaadók;Versenyszféra Konzultációs Fórum;

A hosszú távú bérmegállapodásban kijelölt, jövő évre szóló 13 százalékos minimálbér-­növelésről már senki sem beszél

Formálódik a 2026-os minimálbér, csak a gyenge növekedés ne lenne

11,5-12 és 9 százalék azok a számok, amelyek a jövő évi minimálbér növelés kapcsán a legutóbbi egyeztetésen az asztalra kerültek. A gyenge növekedést viszont mindkét oldal megemlíti.   

A táblára nagyjából felkerültek a bábuk a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi ülésén, amelynek feladata, hogy egyezségre jusson a jövő évi minimálbérről. Az egyeztetéseken jelen lévő, lapunknak nyilatkozó munkavállalói forrás úgy fogalmazott, hogy ha a tavaly aláírt hosszú távú bérmegállapodás pontjait sarokpontnak vesszük, és a dokumentumban rögzített paraméterek mentén a valós gazdasági adatokkal korrigáljuk a számokat, akkor a jövő évben 11,5 százalékos minimálbér-növelésnek kellene történnie.

Forrásunk hozzátette, hogy nem szabad elfeledkezni arról, időközben a kormány belengette a jelenlegi 13 százalékos szociális hozzájárulási adó 1 százalékos csökkentését is. Ha ez megtörténne, az mindenképpen könnyebbséget jelentene a munkaadók számára, és így reálisnak nevezte a 12 százalékos emelést. Szavai szerint a munkavállalói oldal szeretne ragaszkodni a megegyezésben rögzítettekhez., majd hozzátette, hogy tisztában van vele: a növekedési és inflációs számok érdemben eltérnek a megállapodásban lefektetettektől, ám pontosan erre szolgálnak a korrekciós lehetőségek az eredeti megállapodásban.

A munkaadói oldalon még nincs egységes álláspont a növelés mértékét illetően 

– ezt már Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára mondta a Népszavának. Arra viszont emlékeztetett, hogy a hároméves bérmegállapodást dinamikus gazdasági növekedéssel tervezték meg, és ennek mentén érte volna el a minimálbér 2027-re a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Az idei évben megvalósult gazdasági pálya viszont nagyon messze van attól, amelyre az említett dokumentumot alapozták – 3,4 százalékos GDP növekedés helyett 0,5 százalék körüli érték várható -, ezért egyértelműen az a véleményük, hogy elkerülhetetlen az újratárgyalás. Két év – 2024 és 2025 – alatt összesen 1 százalék körüli fejlődésre és 8,5 százalékos inflációnál rendkívül veszélyes 30 százalékos bérfejlesztést elvárni - magyarázta. 

Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy a tervezett növekedési pálya nagyon messze van attól, ami megvalósult. Itt nem egy kisebb kiigazítást kell végrehajtani – amelyre a bérmegállapodásban szereplő mechanizmus szolgálna -, hanem teljesen más környezetben kell dolgoznunk. Amikor megszületett a hároméves bérmegállapodás, még bíztunk az ukrán–orosz háború befejezésében, de legalább egy tűzszünetben. Nem volt a színen a vámháború, és azt lehetett előre jelezni, hogy a német gazdaság is magára talál. A vonatkozó forgatókönyvek közül azonban egyik esetben sem a kedvező kimenetel valósult meg, ez pedig nem nyújtott segítséget a magyar gazdaság számára sem. Nem tehetjük meg, hogy ezeket figyelmen kívül hagyjuk – jegyezte meg Perlusz László.

Ez nem azt jelenti, hogy lemondanának a bérfelzárkóztatásról és a kijelölt cél eléréséről, de azt tudomásul kell venni: egy erőltetett emelésnek is megvannak a határai. Ráadásul, ha ennek hatására túllövünk a célon, az a munkaerőpiacon kedvezőtlenül csapódhat le. Még nincsenek csoportos létszámleépítések, de a munkaerőpiac feszessége lazul, s azért akadnak már elbocsátások is. Ha az elviselhetőnél nagyobb minimálbér-növelést hajtunk végre, akkor egyes területeken és régiókban a munkanélküliség ismételt növekedését kockáztatjuk – jegyezte meg. Továbbá, egy kikényszerített, de a gazdálkodási adatok alapján nem megalapozott béremelkedés tovább fokozná az inflációt, amely már így is a tervezett felett alakul. A végeredmény a fogyasztói árak gyorsuló emelkedése és a munkanélküliség növekedése lenne, amit feltétlenül el kell kerülni.

Éppen ezért a VOSZ álláspontja szerint a tavalyi – szintén egy 0,5 százalékos gazdasági növekedés mellett megvalósuló - 9 százalékos emelés lenne az a szint, amely még elviselhető lehet a legtöbb cégnek. Ha pedig megtörténne a szocho említett mérséklése, akkor a kabinet által a közelmúltban felvetett 10 százalékos növelésre is lenne lehetőség és tér – magyarázta. A szövetség főtitkára hozzátette, hogy nem érez áthidalhatatlan távolságokat az oldalak között, de mindenképpen szükség van az egyeztetésekre és megbeszélésekre, hogy megtalálják a közös nevezőt. Ennek némileg ellentmond a munkavállalói oldalról nyilatkozó forrásunk, aki szerint

még bőven van teendő, mert az álláspontok egyelőre nem közeledtek érdemben egymáshoz.

Az említett számok alapján végzett kalkulációnk szerint egyébként – az idei 290 800 forint után - a munkavállalói oldal elvárásai alapján 325 696 forintos, míg a VOSZ által képviselt vélemény mentén 316 372 forintos minimálbér jönne ki 2026-ra. 

Bár az egyszeri polgár csak úgy kapkodja a fejét a kormányzati lakásprogramok zajában, az otthonfelújításokat valójában alig támogatja a kabinet.