Kiábrándító adatokat közölt a napokban a KSH a hazai ipar augusztusi teljesítményéről, és a jelek szerint nem sok esély van rá, hogy az év hátralévő részében ezen a téren áttörés következzen be. A kormány rendre, szinte teljes egészében külső körülményekkel – a német és európai gazdaság recessziójával – magyarázza a gazdaság és ezen belül a hazai jármű- és feldolgozóipar pangását. Így hát rossz hír számára, hogy Berlin jelezte, az ország ipari termelése augusztusban a vártnál jóval nagyobb mértékben csökkent, amit az autógyártás meredek visszaesése mélyített el. Az okok között említik azt, hogy az amerikai vámok életbe lépése előtt leszállított készletek után a kereslet lényegében elapadt.
Magyarország számára az igazi problémát az jelenti, hogy a német ipari ágazatban havi alapon a visszaesés egészen tetemes, 4,3 százalékos volt, ami a legnagyobb csökkenés 2022 márciusa óta, azaz közvetlenül Oroszország ukrajnai inváziója után. Ráadásul a járműiparnál 18,5 százalékos havi zuhanást mért a német statisztikai hivatal. Még ha lehetnek is egyszeri tényezők a pakliban, akkor is nagyon valószínűnek tűnik, hogy a német ipar süllyedése döntően az amerikai előreszállítások végét jelzi, amelyek semmi jót nem vetítenek előre az ország gazdaságát illetően – mondta a Reutersnek az ING globális makrogazdasági vezetője.
Felcsillant a reménysugár a magyar gazdaság előtt, kár, hogy a németeken és az EU-n múlik mindenEzek alapján csupán valamiféle délibábnak nevezhető Orbán Viktornak az Economx Money Talks című podcastjében elmondott véleménye, hogy a repülőrajt megtörtént, csak nem januárban, hanem júliusban. – Ha valamit elkalibráltam, az nem maga a hely, nem az intézkedések, hanem az időpont volt – fogalmazott. Bár megjegyezte, a repülőrajtba számolta a nyártól bevezetett családtámogatásokat, szja-kedvezményeket, illetve a 3 százalékos lakás- és vállalkozási hitelprogramot is.
A KSH adatai azonban nem ezt tükrözik. - A hozzánk befutó visszajelzések és információk alapján azt tudom mondani, hogy egyelőre nem látszik a fény az alagút végén – ezt már László Zoltán, a feldolgozóipari vállalatok érdekvédelmi szervezeteit tömörítő Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke mondta a Népszavának. – Az augusztusi adatok számunkra semmi meglepetést nem jelentettek, a magyarországi járműipar kis túlzással állt.
A jelenlegi fejlemények pedig nem azt vetítik előre, hogy ebben hirtelen valami nagy fordulat következne be. Így csaknem biztosan lehet mondani, hogy a járműiparban, és így szinte a iparban nagy fellendülés nem várható az utolsó negyedévben sem.
Alig van kibocsátás. Számos megrendelést lemondanak a nagy gyártók, így a beszállítói hálózat sem kap megbízásokat – magyarázta az érdekvédelmi vezető. Erre utal az is, hogy a Commerzbank elemzője a német adatok alapján azt mondta: augusztusban a német mutatók immár negyedik egymást követő hónapban csökkentek, főként a gyenge autóipar és a külföldi kereslet csökkenése miatt. Így mind a termelés, mind a megrendelések azt mutatják, hogy egyelőre semmi jele a fellendülésnek.
Nem telik új autóra a magyaroknak, a debreceni BMW és a kecskeméti Mercedes árnyékában sokan az esztergomi Suzukit sem engedhetik megLászló Zoltán még abban sem tűnt optimistának, hogy a németországi problémák és leépítések – és a kormány által is sokat emlegetett áthelyezések – miatt Magyarország végül nyerhet ezen a folyamaton. - Az kétségtelenül látszik, hogy érkeznek ide megbízások – mondta –, ám leginkább csak gépsorokról beszélhetünk, és nem új gyárakról. Hozzátette viszont: ha valamilyen egységet Nyugat-Európában leszerelnek és tegyük fel 1000 főt leépítenek, abból nálunk – a robotizáció és a technológia egyéb fejlődése miatt – alig 200-300 új munkahely lesz. Ez viszont nem ellensúlyozza azt a létszámcsökkenést, amely most zajlik a magyarországi feldolgozóiparban. A gyárak és a cégek ugyan nem jelentenek be csoportos leépítéseket, azonban nem pótolják a folyamatosan és ütemesen fogyó munkaerőt, sőt – a megbízások elapadása miatt – különféle megoldásokkal még gerjesztik is a dolgozói elvándorlást. Így általánosságban szinte mindenhol csökken a létszám, ez pedig nagyobb ütemű, mint a kapacitás-áthelyezésekből fakadó bővítések aránya. Arról nem is beszélve, hogy ezek átfutása azért nem egyik hónapról a másikra megy.
Ráadásul – a gyárak nevének mellőzését kérve – megjegyezte, hogy több, a GDP szempontjából meghatározó cég már bejelentette a dolgozóinak, hogy az év végéig több leállásuk is lesz.
Így László Zoltán szerint, ha lehet egyáltalán abban bízni, hogy jön majd fellendülés, arra a jelenlegi megrendelések és megbízások alapján 2026 második fele előtt nem nagyon lehet számítani.
