Mesterművek új köntösben

Ravel, Sosztakovics, Bartók és Ligeti alkotásait helyezte új kontextusba a Szabó Dániel Nonett hangversenye, amelyet Európán kívüli ritmusok és jazz-improvizációk is gazdagítottak.

A merész átiratokból nem egy harmonikus, lekerekített, sokkal inkább egy kérdőjelekkel teli, nyugtalanítóan lendületes koncert született

Napkeltével együtt ébredő jazz

Vasárnap hajnalban a JazzFest Budapest másodszor rendezte meg a Sunrise Surprise című koncertet a Filozófusok kertjében. Az ébredő városra nyíló panoráma, a piruló égbolt, a hajnal tisztasága elképesztően eleven aurát kölcsönzött a programnak.

Gyémánt Bálint, Borbély Mihály, Ajtai Péter és G. Szabó Hunor

Életre szóló jazz-találkozások

Emlékezetes koncertekkel ünnepelte nyolcvanadik születésnapját a hazai jazzélet ikonikus alakja, Kőszegi Imre dobos-zeneszerző, aki hat és fél évtizede megszakítás nélkül színpadon van. Március elsején is halhatjuk. 

Kőszegi Imrét tisztségeiben ugyanaz motiválja, mint korábban a zeneakadémiai tanítás során: bemutatni, felkarolni, a színpadon is maga mellé venni a legtehetségesebb fiatalokat

A siker, a nő és a jazz: mintha megállt volna az idő az improvizációs műfajban, az anya nő, az apa férfi, a patriarchátus meg örök

Hiába a megkülönböztetés elleni harc. 

Diana Krall, a Grammy-díjas kanadai muzsikus talán a legismertebb kivétel

Tompa Imre: Dzseeez

A jazz szó réges-régen úgy általában a nyugati tánczenét jelentette, tán a szvingkorszak okán, s nem azt, amit ma – régi, megrögzött kiejtése is ebből az időből származik, dzsessz, de igazából inkább valahogy úgy hangzik, hogy dzseeez. 

A kifogyhatatlan ötletek pianistája

Új lemezzel jelentkezett Emmet Cohen, akinek triója karácsony előtt a Budapest Jazz Clubban ad majd koncertet.

Az Emmet Cohen trió tagjait hamarosan a Budapest Jazz Clubban is meghallgathatjuk

Szakcsi Jazz: kitörni a skatulyából

A magyar jazz legfiatalabb nemzedékét ösztönösen tehetséges, tudatosan képzett muzsikusok alkotják. Életpályamodellt viszont ugyanúgy nem lehet számukra felvázolni, mint harminc-negyven évvel ezelőtt. A Szakcsi Jazz Egyesület gáláján jártunk.

Farkas Attila (zongora), Suke Sándor (bőgő) és Fazekas Tamás (dob) egy Lehár-parafrázist játszott

Először járt Magyarországon, a Müpában lépett fel a zenei világ Tarantinója

Mielőtt a hangversenylátogató elhinné, hogy – találkozva Izoldával, a sárkánnyal, megízlelve kelta bájitalokat – őt már nem lehet meglepni, akkor ideállít a zenei világ Tarantinója, és kiderül, hogy dehogynem. Francesco Tristano először járt szombaton Magyarországon.

 A ráadást követelő női sikolyokból ítélve popsztárokat megszégyenítő státuszra tett szert a fotogén luxemburgi – csak ő zenélni is tud

A legendás amerikai jazzdobos, Brian Blade saját zenekarával most először lépett fel Magyarországon

Houdini jazzmiséje. 

Brian Blade és együttesének zenei portékája igazán minőségi: az americana luxuskategóriás selyemkelméit, ritka ébenfa faragványait, egzotikus fűszereit mind megcsodálhattuk

Foglalkozása: jazzprofesszor

Tartalmi, műfaji és arányokról szóló kérdéseket is felvet Szántó T. Gábor Gonda Jánosról szóló fontos kötete.

Gonda Jánosnak komoly érdeme lett abban, hogy a diktatúrák által üldözött jazz polgárjogot nyert.

Dalszövegszobrászat - Lesz majd úgy Mesterházy Balázzsal és Váczi Eszterrel

Miféle távolság áll fenn egy dalszövegíró és a saját dala között, mely nem leküzdhető? Milyen akadályokon kell túljutnia egy dalszerzőpárosnak a szavak szintjén a közös alkotás érdekében? Mi az, ami csak papíron működik, énekelve fals? Lesz majd úgy címmel jelenik meg a Váczi Eszter és a Quartet új, ötödik nagylemeze, melyet rendhagyó módon a Pesti Színház színpadán mutatnak be. Ahogy az sem mindennapi, hogy a dzsesszénekesnő Mesterházy Balázs költővel együtt írta a dalait. Tudnunk kellett, hogyan.

Szántó T. Gábor: A jazzprofesszor (részlet)

A jazzprofesszor egy drámai életút és a modern magyar jazz regénye. A zongorista-zeneszerző Gonda János titokban tartja múltját: a nyilas üldöztetést és a Rákosi-rendszer alatti börtönbüntetését. Ausztráliába kivándorolt apja és testvére hiánya, itthon maradt anyja és nagyanyja tragikus életfordulatai elől az Amerika Hangja rádióadásaiból elsajátított zene, a rögtönzés szabadsága, majd a szerelem jelent menedéket, ám a két szenvedély egymás ellen fordul, miközben a magyarországi jazzoktatást megalapozva a Kádár-kor kínos kompromisszumaival és a családban kísértő örökletes betegséggel is meg kell küzdenie. A regény a Gondolat Kiadónál az Ünnepi Könyvhétre (június 13–16.) jelenik meg.

Phoenix dala altszaxofonon

Lakecia Benjamin receptje adott, de nem könnyű használni: őstehetség kell hozzá virtuóz technikával, spiritualitás és ambíció.

Lakecia Benjamin receptje adott, de nem könnyű használni: őstehetség kell hozzá virtuóz technikával, spiritualitás és ambíció

Bachtól az atonális viharig címmel jelent meg könyv Dudás Lajos művészetéről

A sokoldalú zeneszerzőt Európa egyik legjelentősebb jazzklarinétosaként jegyzik.

„Nem is tudom, hogy 12-13 éves koromban én hogyan kerültem a jazz közelébe. Valahogy a kezdettől fogva izgatott”

A sas leszáll

1989-ben egy 18 éves csodakamasz berobbant a New York-i jazzszíntérre - a Magyarországon is gyakran fellépő Chris Potter szaxofonos mindenkitől tanult, de stílusa unikális.

Filmkockák jazztrombitára

A francia-svájci jazztrombitás, Eric Truffaz ismét filmzenéket értelmezett újra. 

Truffaz kompozícióit a blues és a post-bop mintázata uralja

Kóstoló á la Frisell

A négy gitárvirtuóz muskétás egyike, Bill Frisell muzsikált triójával Veszprémben.

Bill Frisell Thomas Morgan bőgős és Rudy Royston dobos asszisztálásával vezette a ceremóniát

Kóstoló á la Frisell

A négy gitárvirtuóz muskétás egyike, Bill Frisell muzsikált triójával Veszprémben.

Bill Frisell Thomas Morgan bőgős és Rudy Royston dobos asszisztálásával vezette a ceremóniát

Motian-szeánsz a Müpában

A világhírű Joe Lovano a Müpa vendége volt

Jól megadták a ritmust: Nincs még egy ilyen összetartó társaság a zenében, mint a dobosoké

Sajnos az ember általában csak idős korában érti meg, hova tartozik. Persze lehet, hogy akkor sem, és ez csak az öregségnek értelmet, örömet adó képzelgés. Mindenesetre erős, megtisztító erejű élmény. A trivialitás katarzisa. Hiszen az derül ki, hiába volt a sok mocorgás, hely- meg útkeresés, borzasztó szűkre szabott az igazi mozgástér: a felnőtté válás közege, a közös startvonal és az első kilométerek, amikor még látni a célt.

Bálint István, Rosenberg Tamás, Debreczeni Ferenc, Köves Miklós, Pálmai zoltán, Weszely János, Debreczeni Csaba, Vértes György, Csurgai Attila, Bardóczi Gyula, Fehér Lajos, Kőszegi Imre

Országimázsban is jól muzsikálnak a magyar jazz mágusai

A nyári összművészeti fesztiválok kiemelték jazzt a kis klubokból és művelődési házakból. A tapasztalat: a minőségi muzsika több mint rétegzene, így a hazai popikonok kevesek által ismert session-zenészei az elmúlt évtizedekben saját formációikkal is népszerűek lettek. László Attila, Szendőfi Péter, Fekete-Kovács Kornél – és még sokan mások – immár ezrek előtt népszerűsítik a műfajt. A jazz felívelést neves nívós borászatok is támogatták, hiszen a két különleges kulturális érték találkozása több mint természetes.

Oláh Kálmán Quartet Balatonbogláron

Szabados György hangzó öröksége

A korszakos jelentőségű zongoraművész-zeneszerzőre, Szabados Györgyre emlékeznek barátai, muzsikustársai, tanítványai Nagymaroson.

Szabados György zongoraművész, zeneszerző, művészeti író a hatvanas évek magyar free jazz mozgalmának koronázatlan királya, a honi etnojazz atyja, az improvizatív zene mestere volt

A barokktól Cole Porterig

Szentendre hangulatos minifesztiválján a hazai improvizatív zene elérhető legmagasabb színvonalát hozta el az Oláh Krisztián Quartet és a Szőke Nikoletta Jazzplosion.

Fekete-Kovács Kornél trombitajátéka az ötvenes-hatvanas évek legjobb amerikai zenés filmjeit idézte

Osztrák-magyar jazztrombitás

Hofecker Dániel trombitaművész szerzői lemezt készített a Budapest Jazz Orchestrával, amelynek nyáron, az Ördögkatlan Fesztiválon lesz az élő bemutatója.

Hofecker Dániel a Budapest Jazz Or­chestra mellett a Modern Art Orchestrával, a német NDR Big Banddel is muzsikál

Szerelmes örökzöldek

Szombat este szokatlan helyszínen, a Hungaroton stúdióban rendezik Lukács Eszter jazzénekesnő So Nice című lemezének bemutató koncertjét.

Lukács Eszter eleinte a színházi zenei irányzatokhoz vonzódott, kedvence volt Barbra Streisand, a jazzénekesek közül pedig Ella Fitzgeraldot hallgatta először

A megismerhetetlenség zenéje

Április 30-án, a Nemzetközi Jazznapon ünnepli tizenötödik születésnapját a Hajdu Klára Quartet, amelyhez három vendég csatlakozik.

 Ma már a dalaikat több mint harminc országban streamelik, számos rádióban játsszák, a kvartettet kétszer jelölték Fonogram díjra

A Santa Diver trióból ismert jazzhegedűs-zeneszerző, Kézdy Luca első szólólemeze komoly alkotói és előadói teljesítmény

A szabadság hegedűdallamai.

A jazzhegedűs-zeneszerző kreativitását ismerve nem meglepő, hogy szólólemezre vállalkozott

A közös anyanyelv

Két zongorista, két dobos és egy basszusgitáros = egy trió? Az eredeti ötletekben nem szűkölködő hazai jazzéletben még is elképzelhető.

„Ne dobolj – zenélj!” – Rosenberg Tamás a jazzről, Németországról és a nagyon kemény világról

„Tomi, a »Rongy« már akkor is szuper muzsikus volt, még csak egy kölyök, de olyan technikával, hogy a bulikon lehidaltak a dobszólóitól. (…) aztán komoly karriert csinált Nyugat-Németországban. Udo Jürgens dobosa lett, ami nem semmi (…) Ahhoz bizony nagyon jó dobosnak kellett lenni, mert az NSZK-ban és Nyugat-Berlinben annyi amerikai zenész élt, hogy a könyökük is összeért” – emlékezik második memoárkötetében Presser Gábor egykori zenésztársára. Rosenberg Tamás valóban nagy tehetségként rekedt az országon kívül a hetvenes évek elején, de pályája Németországban is tovább ívelt felfelé. Ma Münchenben és Bécsben él. A magyar zenei életbe már nem tért vissza, de gyakran hazalátogat rokonaihoz, barátaihoz, pályatársaihoz. Vérbeli zenész, aki azonban mindig kellő józansággal mérte fel reális lehetőségeit a zenészlét útvesztőiben. A külföldön maradás jelentett talán csak kivételt.

Fusion Circus: kinyílik az égbolt

László Attila gitárművész-zeneszerző új albuma, a Good Luck a hetvenes-nyolcvanas évek fúziós zenéjének legszebb hagyományait idézi.

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang