interjú;Jazz;zene;Karosi Júlia;

Karosi Júlia

A sokoldalú énekes, komponista és zenepedagógus, Karosi Júlia új projektjeit japán versek és barokk dallamok inspirálják

A művészt nemzetközi együttműködéseiről és családi kötődéseiről is kérdeztük.

A haiku költészet évtizedek óta ad inspirációt, ihletet és megnyugvást – meséli Karosi Júlia. – Hihetetlen, hogy egy-egy ilyen rövidke versbe mennyi tartalmat bele lehet sűríteni. Az új műsorban haikuk által ihletett saját dalok lesznek, és zeneileg, illetve a hangzás terén is kicsit kilépek abból, amit eddig csináltam. Egyszerűbb, tömörebb zenei formák ezek, sok ismétlődéssel, könnyen befogadható dallamokkal, énekközpontú hangszereléssel. – Az első koncert december 6-án lesz az Opus Jazz Clubban. Karosi Júlia úgy érzi, ez egy újabb mérföldkő lesz a pályáján.

Másik új terve az itáliai kora barokk nagymestere, Claudio Monteverdi (1567–1643) életművéből építkezik. Monteverdivel még az ELTE esztétika szakán kezdett mélyebben foglalkozni, és az ő zenéjéből írta a szakdolgozatát is, most pedig a tervezett doktori értekezése kapcsán kezdte újra tanulmányozni a szövegközpontú vokális komponálás elveit. A Monteverdi-interpretációban meglepően sok hasonlóságot lát a jazz-zel, és úgy érzi, most ért meg a hangja, hogy el is tudja énekelni néhány kompozícióját. – Átdolgozásaimban szeretném megtartani az eredeti művek hangzásának éteri tisztaságát, de lesznek beékelt improvizációs, és szándékosan elidegenítő zenei részek is. Az ének mellett két fúvós hangszer lesz segítségemre a többszólamú részeknél. – Ezt az izgalmas repertoárt a tervek szerint 2026 áprilisában mutatja be, a Zeneakadémia Solti termében.

Karosi Júlia muzsikus családból származik: édesanyja, Pászthy Júlia operaénekes és zeneakadémiai tanár; testvére, Karosi Bálint nemzetközi hírű orgonaművész, zeneszerző. – A klasszikus zene nekem a bölcsőt jelenti, meghatározó számomra, s ezt nem tudom, nem is akarom levetkőzni. Hálás vagyok ezért elsősorban édesanyámnak, aki pici koromtól fogva elcipelt bennünket rengeteg fellépésére, és házikoncertek tucatjain hallhattam testközelből az ország lekiválóbb zenészeit, énekeseit. Testvéremmel mi is felléptünk többször is.

Férje – Varga Bendegúz jazzdobos, zeneszerző – által is sok olyan zenei inspiráció jött be az életébe, amit nélküle aligha ismert volna meg. – Neki a rock volt az első igazán meghatározó zenei stílus, ami iránt még most is rajong. Készülő új lemeze a seattle-i grunge-korszak ikonikus dalait szólaltatja meg, a jazz stílusába átültetve. Egy dalt én is áthangszereltem a zenekar számára, és egy másik dalban a vokálok megírásában segítettem a lemez munkálatait, nemrég pedig az Opusban el is énekeltem néhány átdolgozást. – A nemrégiben Budapesten járt Alanis Morrissette is nagy hatással volt rá. – Őszintesége, természetessége, ahogyan egyszerre tud mély és mégis közérthető lenni, a hangjában rejlő őserő lenyűgöző számomra.

Karosi Júlia pályáján is fontosak a nemzetközi együttműködések: Ben Monder amerikai gitáros, Kristjan Randalu észt zongorista és Ingrid Jensen kanadai trombitás meghívása, az elkészült lemezek is ezt bizonyítják. – Ben Monder egyéni soundja rendkívüli módon illett a Bartók-átdolgozásaimhoz, melyeket a Müpában játszottunk el élőben, és lemezen is rögzítettünk. Kristjannal a Zeneakadémián tartott közös koncertünk után óriási élmény volt együtt dolgozni egy egész lemez repertoárján, együtt formálni a saját dalokat, átiratokat. Ingrid szintén különleges soundjával és mély zeneiségével színesítette és emelte ennek az intim ének-zongora hangzásnak az ívét, melyet az online stúdiómunkák után végre élőben is eljátszottunk a Magyar Zene Házában, a Bartók Tavasz fesztivál programjában és a Manhattan School of Music dísztermében. Ezekkel a világklasszis zenészekkel a színpadon és a stúdióban töltött idő felbecsülhetetlen kincs volt számomra. Rengeteget tanultam belőle, és nagy hála van a szívemben, hogy mindez létrejöhetett. Jelenleg viszont inkább egy kisebb alkotóműhelyre vágyom, sok szöszölős, kitalálós, megfejtős szeánszra, saját magammal persze és olyan zenészekkel, akik előtt nem szégyellek semmilyen kiforratlan zenei ötletet. Ezekre a pillanatokra kevés lehetőségem volt az utóbbi években, és most úgy érzem, muszáj ennek időt és teret engednem. De biztosan el fog jönni még az is, talán nem is olyan sokára, hogy újabb nemzetközi koprodukciókban vegyek részt, vagy akár én hívjam őket életre – mondja végezetül.

Névjegy

Karosi Júlia 1982-ben született Budapesten. Az ELTE Bölcsészkarán (esztétika-filozófia) és a Zeneakadémia Jazz Tanszékén szerzett diplomát; 2010-ben alapította meg saját zenekarát. Sikeres nemzetközi jelenlétét bizonyítja a többi között a BBC Music Magazine cikke, a Manhattan School of Music-ban tartott mesterkurzus, az MMA ösztöndíjasként készített Bartók-munkafüzetének sikere, illetve a Ben Monderrel, Kristjan Randaluval és Ingrid Jensennel közös projektek. Repertoárján a saját szerzemények mellett népdalok és klasszikus zenei átiratok szerepelnek. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Doktori Iskolájának hallgatója.

A szakszervezetek kiállása ellenére már csak a saját költségükön, munkajogi perben bízhatnak az Operaház elbocsátott dolgozói, ha szeretnék megtartani munkájukat.