- Országimázsban is jól muzsikálnak a magyar jazz mágusai

A jazz műfajához nyáron még azok a zenekedvelők is közelebb kerülhetnek, akik szabadidejükben nem hallgatják azt. A fesztiválok szervezői nem véletlenül időzítik rendezvényeiket az év közepi hónapokra.

– Egy nyári fesztivál ezres, de olykor tízezres tömeget is képes bevonzani, így ezeken a rendezvényeken olyan embereket is elérhetünk, akik nem találkoztak még a műfajjal, vagy nem járnak jazzklubba – mondja Bágyi Balázs, a Magyar Jazz Szövetség elnöke. Ez egy alapvetően rétegműfaj, ami főleg az értelmiségieket szólítja meg, és inkább Budapesten népszerű. Persze, vidéken is vannak „végvárak”, ahol erős a jazz jelenléte, mint Debrecen, Szombathely, Győr és Pécs.

A nyári jazznaptár számos programot tartogat. A teljesség igénye nélkül: július 7-16-ig Veszprémben a Rozé, Rizling és Jazz Napokat, július 12-15-ig között Balatonbogláron a Jazz és a Bor Fesztiválját, augusztus 3-6-ig a Debreceni Bor- és Jazznapokat, augusztus 4-6-ig Székesfehérváron az Alba Regia Feszt rendezik meg. Ezen a szombaton a Lamantin Improvizációs Tábor és Jazz Fesztivál programjai hívogatnak Szombathelyen.

– Ezek mellett a szövetségünk minden évben megrendezi a Magyar Jazz Ünnepét, melyet általában tavasszal a Budapest Jazz Clubban tartunk, de idén a Művészetek Völgyébe visszük azt, mivel kaptunk egy önálló udvart – mondja Bágyi Balázs. Idén a hat napos ünnepen arra törekszenek, hogy a programban minél több korosztály, formáció és stílus képviseltesse magát a klasszikus boogie woogie-tól kezdve a jazz rockon át a hard popig, míg július 28-án tematikus női napot tartanak, melyen női jazz zenészek és énekesek lépnek fel.

Országimázs akkordjai

– A jazz rétegműfaj, és magas művészeti értékeket hordoz, így nyilván nehéz piaci alapon működtetni. Szüksége is van az állam és a főváros támogatásra, hogy fennmaradjon – mondja Bágyi. További gondnak tartja, hogy hazánkban a jazznek nem alakult ki mecenatúrája a klasszikus zenével ellentétben, elvégre mégiscsak egy „fiatal”, bő száz éves műfajról van szó. – A jazzt viszont jobban meg kellene becsülni, elvégre a magyar muzsikusok nemzetközi színvonalon zenélnek, ez pedig építi az országimázst. A jazz másrészt instrumentális zene, vagyis mindenki által érthető, nincsen nyelvi akadálya, így külföldön is piacképes.

A szakma ráadásul folyamatosan termeli ki az új tehetségeket. A fiatal generáció nyaranta számos helyen tanulhat, ilyen például a már említett Lamantin Jazztábor, melyet az Erkel Ferenc-díjas Márkus Tibor vezet vagy a Bodajki Jazz Tábor, melyet 2008-ban Bágyi Balázs alapított. – A mi táborunk nem profiknak szól, hanem amatőröknek, olyan gyerekeknek és felnőtteknek, akik még tanulják a zenét – mondja Bágyi, hozzátéve, a táborlakókat tudásszint és hangszeres összetétel alapján osztják be zenekarokba, hogy az utolsó napon a zárókoncerten egy komplett műsort adjanak elő.

Márkus Tibor: Legends of the knights. Equinox

Piknik a Balatonon

– Amikor 2009-ben elindítottuk a Homola Pincészettel a Paloznaki Jazzpikniket, azt hittük, hogy Magyarországon széles körben elterjedt a jazz, imádják az emberek, és sokan fognak jönni, aztán rájöttünk, hogy nem – mondja Valde Orsolya, a Paloznaki Jazzpiknik alapítója, fesztiváligazgatója. Utóbbi tényre 2018-ban döbbentek rá, amikor a nagyszínpadon fellépett Jamie Cullum jazz énekes, zongorista, akinek világszerte nagy a rajongótábora, Paloznakon viszont közel sem volt telt ház.

– Több ismerősömtől hallottam, hogy itthon a jazzrajongókon belül létezik egy kemény mag, amelyik képes elmenni a kedvencei után bárhova. Ez viszont sajnos kevés a Jazzpikniknek – mondja Orsolya, hozzátéve, a szervezők ezért döntöttek úgy, hogy a fesztivál zenei palettáját szélesítik az akusztikustól az elektronikus jazzig, illetve meghívnak olyan nagynevű könnyűzenei énekeseket és együtteseket is, melyek szélesebb tömegeket is bevonzanak. Ilyen volt 2017-ben a Kool & the Gang, tavaly az Earth, Wind & Fire, és ilyen lesz idén Rick Astley, a nyolcvanas évek popzenéjének meghatározó alakja. – Miután a nyolcezer fős közönség meghallgatta a nagyszínpadi produkciót, fokozatosan elindul vissza a falu felé, ahol csak jazzkoncertek vannak, így akarva-akaratlanul újabb zenekarokkal találkozik. Sokan ilyenkor megállnak, és hallgatni kezdik az éppen zajló produkciót – mondja Orsolya, kiemelve, többen ekkor jönnek rá, hogy mégiscsak kedvelik a műfajt.

Jamie Cullum: Don't Stop The Music (Live From Jazz a Vienne)

A szervezőknek a pikniket az anyagiak szempontjából is át kell gondolniuk, mivel az államtól kevés támogatást kapnak, így az eladott jegyekből és a szponzorációból tartják el magukat. – Mindez rákényszerít minket arra, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból. Egy időben próbálkoztunk klubkoncertekkel is, hogy a Jazzpiknik tradícióját folytassuk év közben is. A budai MOM Kulturális Központba szerveztünk eseményeket, melyekre szintén meghívtunk populáris előadókat. A helyáraink magasak voltak, és bár telt házunk volt, veszteségesen jöttünk ki. Egy klubméretű koncertet ugyanis nem lehet támogató nélkül kigazdálkodni.

Néptánc helyett jazzklub

– Mi voltunk az elsők, akik Magyarországon a jazzt és a bort összehozták. Ez a történet pedig már huszonhárom éve tart – meséli Szalai „Tücsi” Tünde, a balatonboglári Jazz és a Bor Fesztiválja főszervezője. Aztán beszél az anyagiakról is, mivel idén nem nyertek pályázaton, ezért csak a jegyekből és a városi támogatásból fogják fenntartani az eseményt. Persze, segítik még őket a boglári borászatok, illetve egy pécsi is, hiszen ajándékborokat adnak nekik, így lesz mivel meglepni a zenészeket. A fesztiválra továbbá negyven önkéntes érkezik, akik között vannak olyanok is, akik már évek óta visszatérnek.

– Amikor én először művházigazgató lettem időszámításunk előtt ’96-ban, akkor azt mondták nekem: veled aztán véget ért Boglár kulturális élete, merthogy én addig néptáncoltam, így sokan azt hitték, hogy a városba is majd folklór előadásokat hozok. Aztán ajánlották, hogy csináljak jazzklubot, mire kérdeztem, hogy azt eszik vagy isszák? – emlékszik vissza Tücsi, aki két év múlva tényleg jazz zenészeket invitált Boglárra. (Ahol egyébként a néptáncosok is otthon vannak, a neves Méta Fesztivált huszonötödik alkalommal rendezte meg a Helyi Érték Egyesület tavasszal.)

Nemsokára nyári eseményben gondolkodott, így megszületett a Jazz és a Bor Fesztiváljának az ötlete, melyet a kezdetektől segített a 2018-ban elhunyt világhírű jazzgitáros, Babos Gyula. – Mi, a szervezők nagyon szeretjük egymást, és ez kisugárzik a rendezvényre is. A visszajáró vendégeket pedig már lassan név szerint ismerjük. Jellemzően Budapestről, Debrecenből és Kecskemétről jönnek. A zenészekkel pedig baráti viszonyt ápolok, és már elmondhatom, hogy én is megszerettem a jazzt. Meg is szoktak dicsérni a fellépők, amikor végigülök egy koncertet.

Norah Jones a VeszprémFesten lép először színpadra Magyarországon