A megfoghatatlan megragadása érzelmekkel: az időt öntik képekbe a FŰZ art group fiatal alkotói

Az időt mint témát számos oldalról meg lehet világítani, elvégre egy megfoghatatlan, sokak szerint nem is létező dologról van szó. Az öt fiatal művészből álló FŰZ art group most kísérletet tett arra, hogy képzőművészeti alkotásokkal ragadja meg az időt, pontosabban adja át annak érzetét a Mindent a maga idejében című kamarakiállításukon a Hungarian Art & Business (HAB) épületében.

A FŰZ art group öt tagja: Palman Zsuzsi, Wirth Abigail, Juhász Kinga, Czinder Fanni és Tóth Annamária Rita

Bánfai Zsolt: Víznyelő

Fellinger Károly: Elefánttemető

Az idő felemészti a világot (Salvej Balle: A térfogatszámításról I–II.)

Papp Sándor Zsigmond: Az utolsó szakasz fűszerei

Gyerekként kicsit tartottam az öregektől. Valahogy úgy néztem a ráncokra, a pergamenszínű bőrre, a megereszkedett egykori izmokra, mintha valamilyen ragályos betegség tünetei lennének, mely kórt könnyűszerrel el lehet kapni egy óvatlan érintés révén.

Az amúgy ártatlan idő az elevenbe mélyeszti a karmait

Nagypál István versei

Időkapszula; Megismerkedésünk útirajza; A félreértések színei

Ferenczfi János: A megnyugvásig

Benkő Imola Orsolya: Az idő vésői

Bozóky Balázs versei

B oldal; Bőrkabát; Varázshegy; Válasz K. társkereső hirdetésére

A rohanó idő nyomában

Ha várunk valakire, netán dugóban ülünk, a percek óráknak tűnnek, de ha belefeledkezünk a munkába, vagy egy jó könyvbe, az órák percekké gyorsulnak.

A nyári szünet a gyerekeknek és a felnőtteknek is nagyon gyorsan eltelik, bezzeg az iskolában sokszor csigalassúsággal vánszorog az idő

Gyárfás Endre: Az óriáskerék árnyékában

Az Engels téri házban – vettem észre – keddenként írók gyülekeznek. A huszonöt éves Timár György költő igazgatta a társaság lépteit a Parnasszus felé. Írásaim nemigen voltak még, de érdekelt, hogy az idősebbek és a velem-korúak hogyan forgatják a tollat.

Bátai Sándor képzőművész a múló időt jeleníti meg munkáiban

A meditatív hangulatú alkotások az emberi kultúrából vett alapvető motívumokra épülnek, így általános érvénnyel szólnak a befogadóhoz. A grafikus-festőművész emellett küldetésének tekinti, hogy olyan művészek munkásságát is bemutassa, akik nem feltétlenül kapnak széles körű publicitást. 2009-ben ezért hozta létre a Képírás című online folyóiratot.

Marno János: Romantika, rendben, de azért merjünk farkasszemet nézni az ordas tényekkel is

„Merjünk akkorát álmodni, hogy az csak na.”

Egy független humanista – Interjú Falcsik Marival a saját útról és az ütközésekről

A játékosság mérnöki pontossága, nehézségeken átszüremlő féktelen életszeretet, és mindenekelőtt zeneiség. Falcsik Marival beszélgettünk új kötetéről, az Azt hittemről, a MERSZ Klubról és műhelytitkokról. De megtudtuk azt is, milyen az, ha valaki „fűbevaló”, és a lövészárok-szemléletet éppúgy kerüli, mint a pártos harciasságot.

Acsai Roland villanellái

Vasárnap-villanella; Idő-villanella

Szolga Bálint: Idő van

Magolcsay Nagy Gábor: Szingularitáriánus elégiák

"A spermát választod és a petefészkemet. / A DNS útjai kifürkészhetetlenek."

Teremtett öröklét - Acsai Rolanddal a Góréról

Megtudtuk, milyen, amikor valakit épphogy felszabadítanak a kötöttségek. Mit tanult az állatoktól, főként a madaraitól. (Nem véletlen, egyik mestere Tandori Dezső.) Az idő vasmarkát is jól ismeri. És köszöni, jól van. Acsai Rolanddal beszélgettünk új verseskötete, a Góré kapcsán.

Lackó Gábor: Last Minute

Idő és idő

Időhurok

Acsai Roland versei

"A gyerekkorok távolodva, / közeledő galaxisok."

Amikor a papa még svéd volt, és nem tudott magyarul - Lipcsey Emőkével a folyó időről és identitásról

Az identitás kérdése az utóbbi években egyre inkább terhelt kifejezéssé vált, Lipcsey Emőke azonban nem félt tollhegyére tűzni ezt a témát: legújabb, Ugyanaz a folyó című novelláskötete tíz történetének központi témája az identitás, illetve annak hiánya. A Svédországban élő, magyar és svéd nyelven alkotó szerzővel magányról, otthonról és hazáról, valamint írói szerepekről beszélgettünk.

Hartay Csaba: Nem lakik senki (vers)

"Kinek a kórterme ez, kinek a kínja."

Hogyan is magyarázhatnám el a Dusi generációjának az offline gyermekkort?

Hogy milyen figyelemmel - Christina Viraghgal emberekről az időben

Egy svájci ház és lakói – a középkorban, a XX. és a XXI. században: Christina Viragh az Ünnepi Könyvhétre megjelent, Áprilisban című regényében nemcsak az időbeli távolságok összpontosulnak térbelivé, de az emberi sorsok is párhuzamba állíthatók a különös érzékenységgel megírt szöveg végtelenjében. A Rómában élő szerzővel beszélgettünk.