Negyven éve letette a fényképezőgépet, a Fortepannal most óriási sikert aratott

Kereki Sándor 1968-ban tizenhat évesen, még gimnazistaként kezdett el fényképezni a lakóhelye környékén, Budapest VI. és VII. kerületében az édesapjától a születésnapjára kapott fényképezőgéppel. A fotózást nem tanulta iskolában, csupán járta az utcákat, és megörökítette az embereket és a különféle élethelyzeteket. Noha a fotózással 1980 körül felhagyott, 2021-ben a Fortepan fotóarchívumba számos képe felkerült és óriási sikert aratott.

Anziksszá dermedt pillanatok

Képeslapokon és térhatású sztereófényképeken keresztül nyerünk bepillantást Budapest 150 évvel ezelőtti aranykorába a Magyar Nemzeti Galéria kiállításán.

Az MTVA nem hajlandó a párbeszédre, levette az általa kifogásolt képeket a Fortepan

A hírhamisító Papp Dániel a szokásos cinikus módján egymondatos üzenettel (nem beszélgetni kell, hanem a törvényeket betartani) intézte el a párbeszédre irányuló kérést. Az MTVA úgy rendelkezik néhai fotósok felvételeivel, hogy még a hozzátartozók kéréseit is felülírja.

Az első képek a XIX. század harmadik harmadából származnak, az utolsók a rendszerváltás körüli hónapokból

Elmagyarázta a hírhamisító Papp Dániel vezette állami média, miért nincs igaza a Fortepannak

Hangsúlyozzák, archívumuk bárki előtt nyitott.

Jogi eljárással fenyegeti a Fortepant egy közpénzekből gazdálkodó állami cég

A körülményekből arra lehet következtetni, hogy az MTVA-ról van szó.

Magyar Bálint gyerekként bokszolni tanul Papp Lászlótól. Ez a kép is eltűnne a Fortepan archívumából, ha az MTVA-n múlik.

Jobbra tarts, de nem volt mindig így!

Igencsak meglepődne, ha az 1941 előtti Magyarországon kéne autót vezetnie, ugyanis addig hazánkban a baloldali közlekedés szabályai szerint haladt mindenki. A több hónapos átállás idején nem volt egyszerű a közlekedés, mert vidéken az új hajtási rend már 1941. július 6. óta érvényben volt, ám a fővárosban csak november 9-én vezették be. A Fortepan képeivel barangoljon ön is Budapesten, mintha Londonban lenne!

"Jaj úgy élvezem én a strandot, ottan annyi a szép és jó"

Amikor beleragad a szandál az olvadt aszfaltba, az ember hűvösre vágyik. Gyakran felmerül a kérdés, hogy elődeink hogyan vészelték át a kánikulát, amikor nem voltak klimatizált terek? Hát strandra mentek. Nézze meg, milyen volt a Balaton száz éve, tudtak volna-e távolságot tartani a Széchenyi fürdőben és milyen volt, mikor még lehetett fürdeni a Dunában a belvárosban!

Képesített szavak embere – Nádasdy Ádám kapja idén az Aegon Irodalmi Díjat

Az idei Aegon Irodalmi Díjat Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című tavalyi verseskötete nyerte. A szerzőnek a napokban jelent meg új könyve, melyben Fortepan-fotókhoz írt szövegeket.

N. Kósa Judit: Erzsébet királyné örök parkolópályán

Szép számmal akadtak Budapest történetében elátkozott vállalkozások, de bízvást idesorolhatjuk Erzsébet királyné szobrát is.

N. Kósa Judit: Egy legyőzhetetlen bankreklám

Duna, Tisza, Dráva, Száva… A közmegegyezés a történelmi magyar címer négy ezüstsávját a középkor óta ezzel a négy folyóval azonosítja, így nem csoda, hogy Pest egyik legnagyobb közkútján is ők kaptak helyet. Hárman mint leányalakok – a Tisza ölében halakkal teli hálóval, a Dráva kagylókkal, a Száva meg csak úgy, amint „tétlenül néz maga elé” –, a Duna viszont diadalmas Poszeidonként, evezőre támaszkodva.

A turistáknak nem kellett a Béke

A Csengery-irkák névadója

Ha adhatok egy jó tanácsot, azt javaslom, intézzék úgy, hogy mikor majd felállítják a szobrukat, a köz még emlékezzen önökre. Mert itt van például Csengery Antal, akinek Almássy téri emlékművét látva még csak-csak eszébe jut az embernek, hogy őróla nevezték el a közeli Csengery utcát; de amikor a bronzalakot eredeti helyén, a Városliget szélén pillantjuk meg, legfeljebb tanakodhatunk, miért száműzték őt a fák közé.

1938. Magyarország, Budapest XIV.,Városliget Regnum Marianum templom. Előtte az 1938-ban felállított Csengery Antal szobor.

N. Kósa Judit: Lantos a város peremén

Bezerédi Gyula egy közelebbről nem megnevezett Sáros megyei vár falán úgymond felfedezte Tinódi Lantos Sebestyén régi arcképét, amihez hozzáálmodta a magyar leventéket jellemző nemes, karcsú termetet. Az 1903 júniusában megejtett szemlén a szoborbizottság a művet sikerültnek nyilvánította, egy évre rá ki is öntötték a figurát.

Vándorúton az anyák megmentője

Hol másutt állna Semmelweis Ignác szobra, mint a pesti Rókus kórház közelében? Elvégre az anyák megmentője ebben a kórházban vezette a szülészetet, mindenekelőtt itt ismerte föl, hogy az orvos a kezén, ruháján hordozott kórokozókkal maga idézi elő az asszonyokat megölő gyermekágyi lázat.

N. Kósa Judit: Pázmány, a nagy túlélő

N. Kósa Judit: Titkos akták a banktrezorban

A kétarcú épület hűlt helye

Lám, még egy park is mennyit tud változni egy bő évszázad alatt.

Az átmenet pillanatai az Erzsébet téren

Köröskörül a XIX. század, középen pedig a legnemesebb XX.: Nyiri István buszvégállomása valóban úgy nézett ki az Erzsébet téren, mint valami eltévedt ufó. Pedig nem ő tájolódott el, hanem a történelem.

SZDSZ: "Vigyázat, a tetőn dolgoznak!"

Kövér László a kazánházban

Korábban a nemzet nem kedveskedett rezidenciával a képviselőház elnökének.

1960. Magyarország, Budapest V. Játszótér a Kossuth Lajos tér északi oldalán, jobbra a Balassi Bálint utca

Tavasz a Kossuth téri vadonban

Az új növények tizenöt-húsz év múlva fogják megmutatni, milyennek képzelte a szakember az új Kossuth tér „nem túl sűrű, de nem is túl ritka” növényzetét.

N. Kósa Judit: Csalóka változatlanság

Kossuth-keringő Dombóvártól a Ludovikáig

Van olyan, hogy egy szobrásznak egyszerűen elege lesz egy témából. Horvay János például hat év alatt legalább tízszer formálta meg Kossuth alakját, és a ceglédi, kiskunlacházi, nagyatádi, rakamazi, soltvadkerti, hajdúnánási, békéscsabai, karcagi, pécsi és szeghalmi változat után fogott neki az Országház elé 1908-ban megrendelt emlékműnek. Meglehet tehát, hogy a Batthyány-kormány tagjainak tartására, arckifejezésre ráülő letargia egyszerűen a szobrász lelkéből fakadt.