A nulla rejtelmei

A laikusok számára elsőre talán túlzásnak tűnhet veszélyesnek nyilvánítani a nullát, belelapozva a könyvbe azonban hamar kiderülhet, hogy a szerző. nem túloz. 

Felcsuti Péter: Koncepciók az igazságosságról

Michael Sandel e könyvében is eszköznek tekinti a filozófiát a társadalom jobbítására

Gerse Gergő: Végpontok között titkosítva

Alkalmazható-e a filozófia?

Ismerünk alkalmazott pszichológiát, pedagógiát, etikát, matematikát, művészetet, egészség- és sporttudományt, társadalomtudományt, muzeológiát, stb. De mit keres a filozófia rendkívül absztrakt világában az „alkalmazott” jelző és megszorítás? 

A Filozófusok
kertje a Gellérthegy
nyugati oldalán.
A filozófia
haláláról nem
indokolt beszélni,
a filozófia
változatlanul
létezik, és a világon
mindenütt
művelik

Filozófus héroszok

Wolfram Eilenberger

„Érdemes lenne újragondolnunk az olimpiai eszmét”

Statisztikákról és számokról beszélünk ahelyett, hogy átadnánk magunkat a sport örömének – vélekedett Nemes László filozófus, aki szerint kérdés, hogy a versengés nyílt formája hogyan egyeztethető össze azzal a társadalmi folyamattal, amely az elfogadást tűzi a zászlajára. Interjú.

Szentpáli Gavallér Zsuzsa: A csomagkézbesítés kockázatai

Nagy Bara: Egészen

Bialkó László Gergő: Kísérteties

Marosán Bence: Ég veled, Misu!

Hétköznapi szeretetcselekedetek - Kertai Csenger-interjú

„Amikor igazán szeretünk, újra átéljük a kereszthalált” – mondja a nemrég megjelent, B. rövid élete című kötet szerzője. A metafizikus útkeresés járt és járatlan ösvényeit színre vivő Kertai Csengerrel esztétikai és vallási dilemmákról is beszélgettünk. 

Mi az ember?

Könyvkarantén

A margók előadója

KÖNYVKARANTÉN

Bencsik András: Olyan filozófia született Magyarországon, amely megtermékenyíti a második évezred utáni világot

Az oroszpárti propagandista egy új, magyar világfilozófiát vizionált. 

„Az emberiség története akkor fog véget érni, amikor az ember istenné válik”

Ma figyelmen kívül hagyni a mesterséges intelligenciát olyan lenne, mint 2007-ben lekicsinyelni a mobiltelefont. Az életünk minden részébe be fog kúszni az MI, oda is, ahová eddig nem gondoltuk volna. Forradalmasíthatja az orvoslást, a közlekedést, a klímaváltozás elleni küzdelmet, az oktatást, és segíthet csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ámde veszélyei is vannak, és itt ne rögtön gyilkos robotokra gondoljunk – az Európai Unió mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottsága (AIDA) őszre ígért, még a ChatGPT elindítása előtt megalkotott kereteknél jóval szigorúbb szabályozása elsősorban az adat- és a fogyasztóvédelemre fókuszál, hiszen a példátlan léptékű adatgyűjtés előidézheti a tömeges megfigyelést, az alapjogok sérülését. A lehetőséget látja az MI-ben Laki Beáta filozófus is, egyben morális kötelességünket, hogy az emberiség javára és boldogulására használjuk azt, hiszen számos tudományos innovációt tudunk felsorolni ellenpéldaként, gondoljunk akár a mozikban most vetített Oppenheimer-történetre.

Szabó Dárió versei

kitekinteni egy barlangból; társas; éjszakai kövekre írt szubjektum

Vallástörténeti gyorssegély

Viszonyunk a munkához – A világon máshol 250 éve csinálták a tanárokkal azt, amit a hatalom ma Magyarországon művel

Hajlamosak vagyunk elkerülni azt az – egyébiránt magától értetődő – alapkérdést, hogy egyáltalában mit nevezünk munkának, mi annak legáltalánosabb és legmélyebb tartalma.

Filozófia receptre: életvezetési tanácsok több ezer éves bölcseletekből

A manapság egyre népszerűbb művészetterápiák mellett létezik egy olyan, kevésbé ismert tevékenység, amely az emberek életvezetési döntéseinek támogatására a filozófiát használja. A filozófiai tanácsadás, vagy filozófiai terápia külföldön (így Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban) már bevett gyakorlat, Magyarországon azonban nincs hagyománya. Pedig azok számára, akik szellemi szükségleteikre, vagy életvezetésük mikéntjére keresnek válaszokat, egy filozófiai tanácsadó felkeresése lehet az egyik legjobb megoldás.

Bár Raffaello ünneplése két évet késett, a reneszánsz mester a feministáknak is köszönhetően kortársunkká válhatott 2022-ben

Modern pedagógia Az athéni iskolában.

„Az élet teremti az Istent, vagy az Isten teremti az életet?” – Ez a karácsony a filozófust is kihozta Gyurcsány Ferencből

„Mire gondolhatott a szerző?”

A boldogság kalapácsa

Amikor az én megbukik és megdicsőül

Az emberi kapcsolatokat egész sor szaktudomány vizsgálja, hogy csak egyetlen friss fejleményre utaljak: a kommunikáció-kutatás megszívlelendő tanulságokat fogalmaz meg a digitális világ különféle hatásairól. Amire viszont kevés társadalmi figyelem irányul közbeszédünkben, az a filozófiai (és részben etikai) mondanivaló. 

Az istenek Philemon és Baucis házában (Jacob van Oost festményén)

Amikor terápia lesz a filozófia

Mi jut eszébe az olvasónak akkor, ha meghallja a filozófia szót? Unalmas kurzusok az egyetemen? Céltalan intellektuális időtöltés, amely semmilyen anyagi haszonnal nem kecsegtet? Egy olyan „tudományos diszciplína”, amely nem szolgál egzakt válaszokkal, vagyis teljesen értelmetlen? Egy elefántcsonttoronyba zárt szellemi műhely, amely csak a legokosabbak kiváltsága?

Nietzsche, Schopenhauer, Heidegger

Élvezik a gőzt

Szávai Attila: Tengerparti anziksz

Karikó Sándor: A filozófiai kultúra elsorvasztása

Talán nem is az egyedüli és megcáfolhatatlan válasz megtalálása a lényeg, hanem a mindig és mindig új kérdések megfogalmazása, vagy egyszerűen a régiek pontosítása, differenciáltabb megközelítése.

RAFFAELLO: AZ ATHÉNI ISKOLA

Reflexiók egy új könyvről

Salto mortale

Szomorú tónusok

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang