Palotás János: Magyar Péteré a döntés, hogy Orbán mikor kerül rács mögé

Semmilyen észszerű jogi indok nem magyarázza, hogy Orbán Viktor, Rogán Antal, Szijjártó Péter, Lázár János, Sulyok Tamás, az Orbán-kormány és a Fidesz–KDNP vezető szereplői, az alkotmánybírák, Varga Zs. András, valamint a legfőbb ügyész és Orbán kivételezettjei még ma is meghatározó közhatalmi pozíciókat tölthetnek be. 

Palotás János: Orbán Viktor bukása nem a történet vége

Tény, hogy sokkal szebb és nemesebb feladat újjáépíteni ezt a gyönyörű országot, mint éveken át küzdeni egy aljas bűnbanda történelmi léptékű károkozásának lezárásáért. Ugyanakkor az előttünk álló lehetőség – akárcsak az 1990-es rendszerváltás idején – nem garancia a sikerre. 

Palotás János: Az uniós jog elsőbbsége – A közjogi méltóságokon túl 33 ellenzéki képviselő helye is megüresedhet

Nagy fába vágtam a fejszémet, amikor megpróbáltam meggyőzni a legismertebb mesterséges intelligenciát (MI) arról, hogy létezik az Európai Unió (EU) joggyakorlatával összeegyeztethető olyan jogi eljárás, amely akár egy héten belül lehetővé tehetné Orbán Viktor legfontosabb embereinek, sőt a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk számos képviselőjének eltávolítását is a közjogi pozíciójukból.

Palotás János: Most vagy soha!

Nem az a kérdés, hogy Sulyok Tamásnak és az Alkotmánybíróság összes tagjának menniük kell-e, hanem az, hogy milyen bélyeget visznek magukkal, és kik, milyen hatáskörrel lépnek a helyükre. 

Palotás János: A patás ördög bukása

Valamennyi mértékadó közvélemény-kutató intézet trendszerűen azt mutatja, hogy hónapról hónapra egyre többen, ma már a választókorú népesség több mint 70 százaléka tartja kívánatosnak Orbán Viktor és rendszere távozását.

Palotás János: Orbán Viktor sátáni terve a háború – Hogyan szavazzunk áprilisban 2.

A választási matematikán alapuló valós érvelést én már annyiszor levezettem eredménytelenül, hogy most más megoldást kerestem arra, hogy az általános iskolai matekot a felnőttek is megértsék. 

Palotás János: Egy még soha nem volt közvélemény-kutatás – Hogyan szavazzunk áprilisban 1.

Írásom végére egy általam megrendelt, eddig példa nélküli, a Závecz Research által ezer fővel elvégzett reprezentatív mintán készített közvélemény-kutatás eredményeire támaszkodva adok választ arra a kérdésre, amely ma sok százezer választópolgárt foglalkoztat: hogyan érdemes szavazni a 2026-os országgyűlési választáson, ha a cél nem pusztán a kormányváltás, hanem a demokratikus működés helyreállítása?

Palotás János: Amikor a hatalom nem akar távozni

2026 tavasza biztosan be fog kerülni a jövő történelemkönyveibe.

Palotás János: Készen áll Orbán Viktor megszorító csomagja

Bárki is kerül hatalomra 2026 tavaszán, egy olyan gigantikus hiánnyal rendelkező gazdaságot kell majd irányítania, amelyet jelentős megszorítások nélkül lehetetlen lesz kézben tartani. 

Palotás János: Évszázados bűn kapujában

Mára a gyermekeinket vegzáló pedofil bűn szerves részévé vált Orbán Viktor rendszerének. 

Palotás János: Putyin vagy Lavrov a tartótiszt

Számomra ma már nem az a kérdés, hogy Orbán Viktor Moszkva ügynöke-e, hanem sokkal inkább az, hogy a miniszterelnök egyedül tartja oly szorosan a kezében a magyar kormányt Moszkva érdekében, vagy ma már a kabinet más tagjait is beszervezte az orosz titkosszolgálat.

Palotás János: Orbán Viktor menjen vagy maradjon?

Valós veszély, hogy a Fidesz a több mint 90 százalékos médiatúlsúlyának és százszoros finanszírozási képességének – jogsértő – felhasználásával képes Magyar Péter, illetve  Dobrev Klára személyét úgy lejáratni, hogy a választók többsége körében az Orbán Viktor melletti döntés kerüljön többségbe.

Palotás János: Tudod te, mit teszel?

A címben szereplő kérdést tettem fel magamban, amikor nekiültem a mai írásomnak. Az a szomorú, hogy már a kérdés feltevése pillanatában is biztos voltam a válaszban, de az nem hangzik jól. 

Palotás János: Az igazságügyi miniszter a börtön árnyékában

Talán valóban Pankotai Lilire vár, hogy az igazságért folytatott harcával Orbán Viktornak és bűntársainak a végzete legyen.

Palotás János: A támadhatatlanság hamis mítosza

A demokratikus ellenzék ma egyáltalán nem a demokrácia irányába halad, miközben a demokratikus rendszerváltáshoz szükséges irányváltásnak az emberi gyengeségen kívül semmilyen más akadálya nincs.

Palotás János: Orbán Viktor ördögi mesterterve

Napról napra, lépésről lépésre megvalósulni látszik Orbán Viktor ördögi mesterterve, aminek célja, hogy hatalma és vagyona biztosítékaként Magyarországot a Kreml csatlós államaként beillessze a keleti diktatúrák közösségébe, .

Palotás János: Ki váltja le Orbán Viktort?

Írásomban négy egyszerű példán keresztül szeretném bemutatni, hogy miként lehetne több millió választópolgárt a zsebükön keresztül, közvetlen módon érdekeltté tenni abban, hogy aktívan kapcsolódjanak be az Orbán-rendszert örökre eltakarító társadalmi fellépésbe. 

Palotás János: Képmutatás vagy értelmiségi matematika?

Ami ma a jellemző, az biztosan nincsen rendben.

Palotás János: Cserben hagyta a nemzetet a Magyar Tudományos Akadémia

Írásom egy nyílt levélnek tekinthető arról, hogy immár legalább tizenöt éve a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – sajnos nem egyedüli intézményként – cserben hagyja a magyar nemzetet.

Palotás János: Kormány- vagy rendszerváltás a cél?

Annak ellenére, hogy Magyarország még az Európai Unió és a NATO tagja, az Orbán-rendszert a nyugati világ lakóinak és vezetőinek jelentős többsége is a nyugati értékeket tagadó választási diktatúraként tartja nyilván.

Palotás János: Az Orbán-buktatás forgatókönyve

Akár állítható is, hogy 2025 a korábbiaknál sokkal erősebben felszínre törő vágyak és remények éve lesz Magyarországon. Ez a vágy magában hordja azt a kritikus erőt is, ami ha felszabadul, akkor társadalmat átalakító cselekvéssé képes formálódni. 

Palotás János: Ki lesz az ellenzék 2026 után?

Kérdés, hogy Magyar Péter beszéde elég volt-e a TISZA Pártot meghaladó demokratikus gondolkodók ébredéséhez, vagy inkább beteljesítik a saját maguknak kijelölt sorsukat.

Palotás János: „Orbán Viktor: Megtartom a hatalmamat!”

Palotás János: Időpontot kértem az államfőtől

Csak a képzeletünkben létezhet az az idilli állapot, amikor a magyar miniszterelnök, a köztársasági elnök, a politikai pártok vezetői valamennyien tudják, és a cselekedeteiket is az vezérli, hogy amikor az emberektől felhatalmazást kaptak, akkor kötelezettségük is keletkezett, mint miniszterelnök és így tovább. 

Palotás János: Takarítás közben szabaduljunk meg Orbán Viktortól!

A mindenki számára érthető rövid üzenet úgy szólhatna: a 2026-os országgyűlési választások előtt, összhangban az Alaptörvény előírásaival vezessék be Magyarországon mindenki számára az online szavazás lehetőségét lakóhelyükön vagy a bejelentett tartózkodási helyükön, mind az országgyűlési, mind az önkormányzati választásokon.

Palotás János: Orbán megvádolta Bident a Trump merénylettel

Nem finomkodott Orbán Viktor, nem vette elő egykori jogi egyetemi ismereteit, amikor többszörös terrorcselekmény elkövetésével vádolta meg az Egyesült Államok elnökét és a nyugati világ kormány- és államfőit a jelentős létszámú közönség előtt mondott július 27-i tusnádfürdői beszédében. 

Palotás János: Alkuk a gonosszal

A történelem a múltban már számtalan bizonyítékkal szolgált arra, hogy előbb vagy utóbb – de inkább előbb – nagyon magas árat kell fizetnie azért bárkinek, legyen az akár egy egész nemzet, ha a vezetői nemtelen alkut kötnek a gonosszal.

Palotás János: Nem jár mandátum a szörnyeknek!

Értetlenül állok az előtt, hogy a szóban számtalanszor előadott kritika után az ellenzéki politikusok a jogorvoslati utat miért nem járják be.

Palotás János: Orbán Viktor őrült háborús játékot űz, Magyarország egy újabb történelmi tragédia elé néz vele

Az orbáni kommunikációra nem a védekezés a válasz, vagyis hogy az ellenzék minden tagja békepárti, hanem annak következetes állítása, felvetése minden kommunikációs fronton, hogy amennyiben a magyar társadalom Orbán Viktort és bűntársait a hatalomban tartja, úgy a miniszterelnök belátható időn belül maga sodorja egy agresszor oldalán hazánkat háborúba. 

Maradunk vagy távozunk az Európai Unióból?

Pontosan hat hét múlva szavazunk arról, hogy kik képviseljenek minket az Európai Unió Parlamentjében (EP) a következő öt évben. Ugyanezen a napon szavazunk az önkormányzati testületekről, polgármesterekről is. Írásommal főként az Európai Parlament szabályain keresztül próbálok rámutatni arra, hogy vajon magánemberként, politikusként vagy akár politikai pártként az elmúlt évtizedekben megértettük-e a demokratikus választásokban rejlő lehetőségeinket, a szavazataink leadásakor vajon tényleg a saját érdekeink szerint voksolunk-e?