Trump a humoristák aranybányája

A politikai szatíra nem a modern kor találmánya: már Arisztophanész is előszeretettel figurázta ki a korabeli görög elitet. Jópár évszázaddal később, a XVIII. században Honoré Daumier francia író, kijátszva a cenzúrát, gúnyrajzokat jelentetett meg az igencsak elhízott uralkodóról, I. Lajos Fülöpről. A politikai szatíra alapműve azonban George Orwell 1945-ben megjelent Állatfarmja. Ma ismét egyre népszerűbbé válik a műfaj, Donald Trumpnak köszönhetően.

Brazília politikai káosz közepette

Brazília kaotikus politikai viszonyok közepette rendezi meg a játékokat. Rio de Janeiróban és más városokban mindennaposak a tüntetések, a dél-amerikai ország államfője, Dilma Rousseff ellen alkotmányos vádemelési eljárás indult, s felfüggesztették hivatalából. A nyitóbeszédet a Maracana stadionban az ideiglenes köztársasági elnök, korábbi alelnök mondja el. Michel Temer, akit mellesleg korrupcióval vádolnak, mielőbb lezárná az impeachment eljárást. Ha Rousseffet végleg lemondatják, az alelnök töltheti ki mandátumának hátralévő két évét.

Trump elzárkózóbb Amerikát akar

Orbán Viktor magyar kormányfőnek nagyon tetszik az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltjének külpolitikai programja, a számára is szitokszónak tartott globalizmus elvetése, a „demokráciaexport” tagadása és mindenekelőtt a menekültek befogadásának elutasítása miatt. Noha Donald Trump azzal, hogy az „amerikanizmust” teszi meg vezérelvévé, voltaképp hátat fordítana a világnak, s nem sokra becsüli az euroatlanti szövetségi rendszert, amennyire ezt külpolitikai tárgyú beszédeiből, kijelentéseiből és a republikánus pártplatformból kiderül.

Szenvednek a tradicionális pártok

Folyamatosan csökken a tradicionális pártok befolyása Európában. Ez a folyamat a kontinens nagy részén megfigyelhető. Ausztriában és Franciaországban a radikális jobboldal tört előre, Olaszországban pedig az Öt Csillag Mozgalom (M5S) nevű protestpárt. Németországban kicsit, Görögországban viszont nagyon visszaestek a szociáldemokraták. Spanyolországban másodszorra sem várható, hogy a hagyományos pártok jobban szerepelnek.

Atomenergiával vagy anélkül?

Világszerte küzdenek a dilemmával, miként biztosítsák egy-egy ország energiaszükségletét. Az atomerőművek mellett és azok ellen is rengeteg érv szól, az 1986-os csernobili, majd a 2011-es fukusimai reaktorbaleset nyomán ismét kiújultak a viták a nukleáris energia használatáról. Németország 2022-ig valamennyi atomerőműve leállítását tervezi, a kőolajat teljes egészében importálni kényszerülő Japán viszont a fukusimai katasztrófa ellenére a nukleáris reaktorok egy részének újraindítását fontolgatja. Nagy-Britanniában áprilisban dőlhet el, húsz évnyi szünet után épül-e újabb atomerőmű.

Az euróövezet „leghitelesebb” államai

Mintaállammá vált Ciprus a hitelezők számára, hiszen az ország március elején kikerült a trojka látóköréből, ami azt jelenti, hogy a 2013 után Larnaka ismét a saját lábára állhat pénzügyi szempontból. Görögország ezzel szemben még fényévekre van ettől. Írország és Portugália sikeresen lezárta mentőprogramját, Spanyolország csak a bankok feltőkésítéséhez vett igénybe uniós támogatást, de a megszorítások ára elhúzódó politikai bizonytalanság lehet.

Visszaszorul a latin-amerikai baloldal

Latin-Amerikában megszakadni látszik a baloldali populista államok sikersorozata. A kontinens legnagyobb államában, Brazíliában ingadozik a Dilma Rousseff–Lula da Silva fémjelezte kormányzat. Argentínában jobboldali elnök nyerte az elnökválasztást. Bolíviában a választók nemet mondtak az államfő kérésére, aki 2025-ig akarta bebetonozni magát a hatalomba, jövőre Ecuadorban is leköszön a baloldali elnök. Venezuelában Hugo Chávez utódát az ellenzék népszavazással távolítaná el. A régóta hatalmon lévő kormányzatok törvényszerű népszerűségvesztéséhez nagyban hozzájárult a világgazdasági helyzet változása, a kőolaj és a nyersanyagok árzuhanása, s a kubai–amerikai viszony rendezése is befolyásolhatja majd, hogy merre tart Latin-Amerika.

Veterán államfők Hararétól Tokióig

Hétvégén ünnepelte 92. születésnapját Robert Mugabe, aki 1987 óta hazája elnöke, előtte pedig, Zimbabwe függetlenségének kivívása után egy ideig kormányfőként szolgált. Két olyan generáció nőtt fel tehát, amely csak őt láthatta a hatalomban. Ám a világ tíz legidősebb államfője mind elmúlt már nyolcvan éves. Akad közöttük, aki tényleges hatalommal rendelkezik, a többség azonban inkább ceremoniális feladatokat lát el.

Így twittelnek a politikusok

A nemzetközi politika fő terepe lett a világháló. A közösségi oldalak, s különösképpen a Twitter már kihagyhatatlan a politikusok számára. Egyik legfontosabb kommunikációs csatornájukká vált, itt teszik közzé véleményüket bizonyos politikai eseményekről, különféle megbeszéléseik eredményeit szintén a közösségi oldalon összegzik egy mondatban. Ma már a kormányfők és elnökök nagy többsége „csiripel”. Twitteren jelentkezett a minap Edward Snowden is, nehogy elfelejtse a világ.

Az európai radikális baloldal reményei

A Sziriza hatalomra kerülése reménysugarat jelentett a radikális baloldal számára. Alekszisz Ciprasz karizmatikus személyiség, aki képes lehet új lendületet adni az irányzatnak – vélték sokan. A görög miniszterelnöktől azonban egyre többen fordulnak el, mióta beadta a derekát, s jelezte, teljesíti a hitelezők feltételeit. Bár néhányan még reménykednek abban, hogy végül mégis Ciprasz irányvonala kerekedik felül, ennek nagyon csekély az esélye. Akadnak azonban más politikusok is a kontinensen, akik szívesen lennének az európai radikális baloldal irányítói.

Európa küzd a bevándorlók áradatával

Túlzás lenne azt állítani, hogy Magyarországon kívül Európa más államaiban tárt karokkal fogadnák a menekülteket. Ugyanakkor azok a kormányok is megpróbálnak humánusabb intézkedéseket hozni (Olaszország, Görögország), amelyeket a legsúlyosabban érint a menekültválság.

Megszorítás: fájdalmas, de nincs jobb

Az Európai Unió több országa került szinte kilátástalan helyzetbe a gazdasági válsággal. A legnehezebb helyzetbe került államokban sokkterápiát alkalmaztak. A költségcsökkentésen alapuló gazdaságpolitikát azonban számos bírálattal illették a világban. Görögország legutóbbi példája azonban azt mutatja, egyelőre nincs jobb megoldás. A gyorsan gyarapodó lett, ír, portugál és spanyol gazdaság is csak ezt támasztja alá.

Hosszabbítás az atomtárgyalásokon

Június 30-ig kellene megállapodnia Iránnak a Hatokkal, az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával, valamint Németországgal a perzsa állam nukleáris programjáról. Eddig az időpontig kellene kidolgozni és elfogadni az április 2-án elfogadott keretmegállapodás részleteit. Senki sem mer jóslatokba bocsátkozni a megegyezés esélyeit illetően. Mindenesetre ha sikerül megállapodni, az a 2015-ös év talán legfontosabb külpolitikai fejleménye lenne.

Hadat üzentek a történelemnek

Elképesztő rombolást vittek véghez az iszlamisták Irakban. Megsemmisítették a moszuli múzeum számos felbecsülhetetlen értékű emlékét, felgyújtották a helyi könyvtárat, mecseteket, templomokat, romvárosokat töröltek le a föld színéről. Líbiában is óriási veszélyben vannak azok a romvárosok, amelyek az ENSZ világörökségéhez tartoznak. Az iszlamisták már korábban is vandál cselekedeteikkel fitogtatták erejüket.

Konfliktusgócok Európától Amerikáig

Nem könnyű megjósolni előre, hol várhatóak újabb konfliktusok a világban. Egy évvel ezelőtt nem sejthettük, hogy Oroszország számára az országhatárok nem szentek és sérthetetlenek, illetve hogy a szomszédos Ukrajnában ropognak majd a fegyverek. Arra sem gondoltunk, hogy a szélsőséges iszlamisták saját kalifátust hozhatnak létre a Közel-Keleten. Bár 2014 persze nemcsak háborúkról szólt, gondoljunk csak az amerikai-kubai megbékélési folyamatra, valamint a Hatok és a Teherán közötti óvatos bizakodásra okot adó megbeszélésekre, azért csak remélni tudjuk, hogy a 2015-ös esztendő békésebb lesz 2014-nél. Háborúk, helyi konfliktusok azonban nem zárhatóak ki. Ezeket vette számba a Foreign Policy.

Sorsdöntő választások előtt a világ

A 2015-ös évben több fontos kérdés is eldőlhet. Kiderül például, Görögország hű marad-e a közös európai valutához. Eldőlhet Ukrajna sorsa, valamint az, hajlandó-e változtatni Kijevvel kapcsolatos politikáján a Kreml. Az EU szempontjából fontos választást rendeznek Nagy-Britanniában is. Az Egyesült Államok idén már 2016-ra tekint.

Ismert emberek a szegénység ellen

Nem lehet kategóriát felállítani arra, mely foglalkozások képviselői a legadakozóbbak Európában. Akadnak közöttük üzletemberek, vagy politikusok éppen úgy, mint sportolók, zenészek, vagy írók. Alapítványaikkal elsősorban a szegény gyermekeknek próbálnak segítséget nyújtani, mások ügyesnek tűnő ötletek finanszírozásában jeleskednek.

Kapitális politikusi elszólások

A politikusok ritkán árulják el érzelmeiket, az országok vezetői - általában legalábbis - diplomaták is, akik képesek uralkodni az érzelmeiken, s ritkán árulják el a nyilvánosságnak, valójában mit is gondolnak egy adott kérdésről. Ám a politikusok valójában ugyanolyan emberek, mint mi. Árulkodó jelnek tekinthetjük azokat a napvilágra került megnyilatkozásaikat, amelyek egy véletlenül bekapcsolva hagyott mikrofonnak köszönhetően kerülnek napvilágra. II. Erzsébet biztosan nem lelkendezett, amikor David Cameron azt mondta, dorombolt, amikor megtudta a skót függetlenségi népszavazás eredményét.

Hatékony lehet a lehallgatások fegyvere

A világ titkosszolgálatai nem tétlenkednek. Feladatuk azonban már nem csak az, hogy kémkedjenek egy másik ország, vagy éppen a politikai ellenféllel szemben, egyre többször vetik be őket a kommunikációs harcban, amely különösképpen az ukrajnai válság kapcsán erősödött fel. E küzdelemben fontos a lehallgatott beszélgetések szerepe. Az utóbbi egy évben különösen megszaporodtak a rejtélyes körülmények között napvilágra került felvételek Ukrajnától kezdve Törökországon át egészen Franciaországig. 

A 2013-as év legbefolyásosabb emberei

Nem könnyű történelmi távlatokban gondolkodni, megjósolni azt, mi lesz tíz, húsz, vagy száz év múlva. Emlegetni fogják-e valamiért a napok múltán véget érő esztendőt. Ha valamiért mégis szóba kerülhet e dátum, az alighanem Ferenc pápa miatt lesz, aki már az eltelt hónapok alatt hatalmas befolyást gyakorolt a világra.

A virtuális világ fogságában

Lassan, de biztosan veszik át a mobiltelefonokra írt üzenetküldő alkalmazások a hagyományos közösségi hálózatok szerepét. E programokat már százmilliók használják a világban. Szakértők szerint a Facebook esetleges visszaesését éppen az okozhatta, hogy Marc Zuckerberg találmánya túlnőtt önmagán.

Újkori vasfüggöny a bevándorlók ellen

Európa egyes országai, illetve az Egyesült Államok egyre kevésbé képesek megbirkózni a szíriai, illetve észak-afrikai menekültáradattal. Ezért több állam szögesdrótokkal és hőérzékelő kamerákkal is felszerelt falat emel külső határaikra. A jelentős erőforrásokat igénylő megoldás látszólag hatékony ugyan, de emberi jogi szervezetek szerint nem éppen humánus, s nem is kezeli a probléma gyökereit. 

Cáfolják, hogy Obama tudott Merkel lehallgatásáról

Világszerte bírálják Washingtont a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) tevékenysége miatt. Várhatóan még hetekig-hónapokig folytatódnak a sokkoló leleplezések, a nagy lapok jócskán válogathatnak az amerikai kiszivárogtató, Edward Snowden titkos archívumának dokumentumai közül. Az Egyesült Államok szövetségesei megbotránkoztak, noha, mint Washingtonban hangsúlyozzák, ismerniük kellett az amerikai hírszerzés potenciálját, hiszen saját titkosszolgálatuk szorosan együttműködik az amerikaival.