Erdogan és fia
Törökországban tavaly év végétől került fel a Youtube-ra egy sor telefonbeszélgetés, amely bizonyítja, hogy Recep Tayyip Erdogan mennyire korrupt és önkényes vezető. A felvételek azt követően kerültek nyilvánosságra, hogy a kormányfő felszámolta addigi szövetségese, az Egyesült Államokban élő iszlamista, Fethullah Gülen iskoláit. Az egyik lehallgatott beszélgetés Erdogan és fia, Bilal december 17-én lezajlott telefonbeszélgetését tartalmazta.
E napon tartóztatta le az ügyészség az AKP kormánypárt több tucatnyi illetékesét. "Mindent vigyél el, ami a házadban van" - mondta az idősebbik hang. Egy később beszélgetésen az idősebbik - feltételezhetően Erdogan - arra figyelmeztette fiát, hogy lehallgathatják.
A kormány szerint a felvételeket "mocskos módon meghamisították", s nem eredetiek. Kormányközeli török lapok szerint Gülen hívei 7000 telefonbeszélgetést hallgattak le. Erdogan egyébként nem sokat teketóriázott, betiltotta hazájában a Twittert és a Youtube-t is.
A maffia ellen
A lehallgatás a maffia elleni eszköz is lehet. Olasz lapok 2014 januárjában tették közzé Toto Riina, a Cosa Nostra szicíliai maffiaszervezet és Alberto Lorusso, a pugliai Sacra Corona Unita vezére börtönben lehallgatott beszélgetéseit. Riina kijelentette például, igen jól szórakozott, amikor áldozatai a levegőbe repültek, köztük az 1992-ban pokolgépes merényletben meggyilkolt Giovanni Falcone szicíliai ügyész és Paolo Borsellino bíró.
A volt maffiavezér elárulta, a televízión keresztül nézte a "hentesmunka" eredményét. A Cosa Nostrát 1982-től az 1993-as letartóztatásáig Corleone városából vezető Riina hozzátette: az akkor még vállalkozó Silvio Berlusconi volt az egyetlen, akit nem volt bátorsága megölni a maffiának. Hangsúlyozta: ha nem lenne börtönben, a mostani ügyészeket is eltenné láb alól.
.Veszélyes lengyel Watergate
Lengyel Watergate-ként is emlegetik már a Varsóban júniusban kirobbant lehallgatási botrányt, amely miatt - mint múlt héten bejelentették - vizsgálatot indít az ügyészség Donald Tusk kormányfő, Marek Belka jegybankelnök, valamit Bartlomiej Sienkiewicz belügyminiszter ellen. A nyomozás célja annak megállapítása, hogy túllépte-e hatáskörét Tusk, amikor belügyminisztere közvetítésével állítólag informális megállapodást kötött Belka jegybankelnökkel, megsértve ezzel a jegybank függetlenségét.
A botrányt június közepén a Wprost nevű hetilap robbantotta ki, amely egymás után hat titokban készült, potenciálisan gyúlékony tartalmú hangfelvételt is közzétett. Ezek egyikén, 2013 nyarán a belügyminiszter és a jegybankelnök fehér asztal mellett arról tárgyaltak, hogyan kellene elmozdítani az akkori pénzügyminisztert, s hogyan tudná segíteni a jegybank a 2015-ös választások megnyerését.
A varsói Sowa & Przyjaciele (Bagoly és barátai) nevű luxusétteremben készült következő felvételen Radoslaw Sikorski, az időközben az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének posztjára jelölt lengyel külügyminiszter beszélgetett az időközben tényleg elmozdított tárcavezetővel, Jacek Rostowski volt pénzügyminiszterrel.
A kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkező Sikorski a felvétel szerint informális körülmények között egészen másképp vélekedik a lengyel-amerikai viszonyról. Úgy fogalmazott, hogy a lengyel kormány "benyalt" Moszkvának, "sz..t sem ér" az amerikai kapcsolat, amely hamis biztonságérzetet ad Lengyelországnak Oroszországgal szemben. A beszélgetés még a krími válság kirobbanása előtt, de nem sokkal Obama elnök varsói látogatását követően zajlott.
Csak olaj volt a tűzre, hogy a hatóságok megpróbálták megszerezni a Wprost főszerkesztőjétől, Sylwester Latkowskitól a hanganyagot tartalmazó laptopot, az ügyészség emberei és a főszerkesztő közötti dulakodást mutató felvétel pedig felkerült az internetre.
Noha a lengyel kormány népszerűségét visszavetette a lehallgatási botrány, Tusk könnyűszerrel nyert a parlamentben kért bizalmi szavazáson. A lengyel kormányfő az orosz titkosszolgálatot sejtette a háttérben, s nem volt hajlandó meneszteni a skandalumban érintett minisztereit. A botrány fő haszonélvezője a konzervatív jobboldali Jog és Igazságosság (PiS), Jaroslaw Kaczynski pártja lehet, amely azt reméli, lemossák Tusk Polgári Platformját (PO) a jövőre esedékes voksoláson.
A lengyel lehallgatási botrány sajátos mellékszálaként az egyik felvételen a magyar kormányfő neve is szóba került. Wlodzimierz Karpinski pénzügyminiszter és Jacek Krawiec, a lengyel állam olajtársaság vezetője a magyar-orosz atomüzlet feletti megrökönyödését keresetlen szavakkal fejezte ki (Orbán lesz..ta Putyint), s kiderült az is, Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója a lengyel barátok előtt fesztelenül fejtegette, hogyan tudja megúszni az ellene folyó horvátországi eljárást.
Nálunk "önjáróak" a szolgálatok
A törvény szerint nyomós indok kell ahhoz, hogy valakit lehallgassanak, telefonos vagy e-mailes forgalmát "szemmel tartsák" Magyarországon, ám a titkosszolgálatokat nehéz ellenőrizni. Titkos lehallgatásokat a bűnügyi felderítés, a katonai elhárítás, a hírszerzés, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a TEK is végezhet: ehhez bírósági engedély kell, míg az NVSZ és a terrorelhárítás esetében az igazságügyi miniszter hozzájárulása.
A bíró engedély először 90 napra szól, amelyet szükség esetén ugyanennyivel meg lehet hosszabbítani. Ugyanakkor a szolgálatok "önjáróak", és akkor is lépnek, ha nincs idejük megvárni a bírósági jóváhagyást, mert a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói maguk is engedélyezhetik a lehallgatásokat, míg nincs a kezükben a bírói papír. Ha valaki attól tart, hogy lehallgatják, szakemberek szerint jobb, ha egy olcsó, nem saját néven lévő régi telefont használ.
Az állami alkalmazottak megfigyeléséhez még ennyi sem kell, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény tavaly májusi módosítása lehetővé teszi többek között a köztisztviselők lakásának bepoloskázását, telefonjaik lehallgatását, e-mailjeik megfigyelését egy évben akár két hónapon keresztül. A fejlett technikai apparátus azonban nem jelenti, hogy van is emberi kapacitás a felvételek elemzésére.
A hazai internetes és telefonos szolgáltatókat ugyanakkor törvény kötelezi például a híváslisták és az IP-címek átadására a hatóságoknak: tavaly csak a Vodafone-tól 76 ezer adatot kértek ki a hatóságok - és ebben a szolgálatok kérései nincsenek is benne. Magát a lehallgatásokat egyébként minden esetben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végzi. ( B.L N.)
