Rajta kívül Edward Snowden is szinte egyik napról a másikra robbant be a köztudatba, az ő későbbi megítélése azonban teljességgel megjósolhatatlan. Angela Merkel kancellár csak megerősítette történelmi szerepét harmadik újraválasztásával. Tekintsük hát végig az év embereit, természetesen a teljesség igénye nélkül. Szubjektív válogatásunk során elsősorban olyan személyeket kerestünk, akik még a következő években is komoly hatást gyakorolhatnak az események alakulására, vagy bizonyos fellépésükkel sokat tettek egyes konfliktusok békés rendezéséért.
Ferenc pápa
A márciusban egyházfővé választott Ferenc pápa talán kissé már unhatja is, hogy ahány év embere választást rendeznek, ott ő biztos befutó. A Time magazin őt választotta meg az idei év legbefolyásosabb személyiségének. Ez még nem is meglepő, de az már annál inkább, hogy az Advocate című melegmagazin számára is az egyházfő az év embere. Ez is csak azt mutatja, milyen nagy hatást gyakorol a világra.
Nemcsak a hívőket szólítja meg, hanem a más vallásúakat, sőt, az ateistákat is. Stílusa teljesen eltér attól, amit a pápáktól megszokhattunk. Közvetlen, nem a közemberek számára nehezen nyomon követhető teológiai rébuszokban beszél, hanem kimondja azt, amit gondol. Jóllehet Isten földi helytartója, nem csalhatatlanságát hangoztatja, hanem emberi mivoltát. Arra kéri a híveket, imádkozzanak érte, mert ő is bűnös, Isten esendő szolgája. A papokkal és apácákkal sem kivételez. Sőt, időnként kimondottan szigorú velük. Nem győzi elégszer elmondani nekik, ne komor arccal hirdessék az Igét, hiszen az teljességgel ellentétes az evangélium szellemiségével.
A katolikus fanatikusokat kifejezetten nem kedveli. Jó ismerője, Adam Skorka Buenos Aires-i rabbi mondta róla egyszer, Ferenc pápa két dolgot nem tűr, az antiszemitizmust és a vallási radikálisokat. A Vatikánban hamar az érintettek tudatára adta, nem szereti, ha hajbókolnak neki, ha minden felvetésére azt mondják, milyen tökéletes, a háta mögött azonban nem éppen pozitív tulajdonságait emelik ki. Ez a fajta elszántság, tűz, hév, őszinteség és legfőképpen emberség nagyon hiányzott már a katolikus egyházból, amelyet sokan túlságosan merevnek tartottak, ezért elfordultak tőle. Érezhetőek is ennek a következményei, sok egyházmegyében kínzóvá vált a paphiány.
Hogy hová vezethetnek Ferenc pápa reformjai, egyelőre nem tudhatjuk. Az sem kizárt, hogy némelyek túl sokat várnak tőle. Talán tényleg sikerül megújítania, új alapokra helyeznie az egyházat. Ő is tudja, hogy ez nem megy egyik napról a másikra, nem lehet minden hívő gondolkodását egyhamar megváltoztatni. Ahhoz, hogy beérjen munkájának, intézkedéseinek, reformjainak gyümölcse, mindenki támogatására szüksége lesz. Ferenc pápának ugyanakkor megvan a kellő kisugárzása ahhoz, hogy sikeressé váljon. Mi sem mutatja ezt jobban annál, hogy kedvenc focicsapata, a San Lorenzo megnyerte az argentin bajnokságot…
Angela Merkel
Fotó: Getty Images
Angela Merkel harmadszorra is kancellárrá választották. A szeptemberi parlamenti választáson a kereszténydemokraták által elért 41 százalék egyértelműen az ő személyes sikerére vezethető vissza. Bárki lett volna a kihívója, esélye sem lett volna a "Muttie" ellen. Hogy miben keresendő varázsa? Talán vegyészi alaposságában, talán a Kelet-Németországban ráragadt kompromisszumkészségében, vagy azokban a praktikákban amelyeket egykori mentorától, Helmut Kohltól sajátított el. Egy biztos, kevés olyan politikai helyzet adódhat, amelyhez ne tudna alkalmazkodni. A nagykoalíciós tárgyalások például olyan békés mederben zajlottak, mintha a szociáldemokraták négy évig nem ellenzékben lettek volna.
Bár Angela Merkel minden korábbinál nagyobb többségre támaszkodhat a Bundestagban, ehhez a helyzethez is alkalmazkodni kell. Természetesen nem fenyeget annak veszélye, hogy a két párt visszaéljen hatalmas mandátumbeli fölényével. Ez Németország, s nem Közép-Európa. Itt a kormányzó pártok is egyetértenek abban, hogy az eddigieknél is kiterjedtebb jogköröket kell biztosítani az ellenzék számára. A veszély inkább abban rejlik, hogy a túl nagy parlamenti fölény unalmassá teheti a belpolitikát, így sokan elfordulhatnak a hagyományos pártoktól. Mindez persze még a jövő zenéje.
Még javában tart a Merkel-éra, úgy érezhetjük, nélküle nincs is német belpolitika. S az Európai Unió sem létezhet nélküle. Teljesen új helyzet állhat elő, ha már 2017-ben valóban nem kíván pártja listavezetője lenni.
Edward Snowden
Fotó: Getty Images
Az év legellentmondásosabb embere kétségkívül az amerikai kiszivárogtató. Edward Snowden egykori CIA-alkalmazott, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) szerződéses munkatársa informatikai szakemberként kényelmes életet élhetne Hawaiin, ha nem háborította volna fel mélységesen mindaz, aminek alacsony rangú rendszer-adminisztrátorként tanúja volt. Nemcsak Amerikát, az egész világot sokkolták leleplezései. Daniel Ellsberg Pentagon-papírjainál is nagyobb hatást váltott ki, a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerére hatást gyakorolt.
Ha sejtették is korábban, a Snowden által a Guardian és más lapok újságíróinak átadott anyagokból kiderült, az NSA radarjai az egész világot behálózták. Nem csupán terroristagyanús személyek telefonját, internetes forgalmát, telefonos kommunikációját figyelték, nemcsak magasrangú politikusokat, szövetségeseket és ellenfeleket hallgattak le, hanem gyakorlatilag mindenkit megfigyel a Nagy Testvér (és nem csak az amerikai).
A most 30 éves Snowdennel Amerika nem tud mit kezdeni, árulónak kiáltották ki, de legtöbben hősként tekintenek rá. Feláldozta saját személyes szabadságát, hogy az állam túlhatalmát leleplezze. Közérdekű adatokat hozott nyilvánosságra vagy végleg megrengette a világ első szuperhatalmának tekintélyét? Washingtonban sokan azt mondják, kereshetett volna legális utat, ahelyett, hogy Kína és Oroszország segítségét kéri, de hát mások is megpróbáltak az NSA titkos világába betekinteni, túlterjeszkedését megfékezni és nem jártak sikerrel.
Időzített bomba van a kezében, az eltulajdonított több mint 1,7 millió dokumentum döntő többsége még nem került nyilvánosságra. Még az NSA-n belül is vannak, akik sürgetik az Obama-kormányzatot, a titkos archívumért cserébe adjon amnesztiát a leleplezőnek, a Fehér Ház egyelőre elzárkózik. Snowden egy évre kapott ideiglenes menedékjogot Moszkvától, állást is talált, de a jövője bizonytalan. Az általa felvetett kérdésekre nincs válasz.
