Brazília egészen más helyzetben volt, amikor elnyerte az olimpiai játékok rendezési jogát 2009-ben. A még ma is népszerű akkori elnök, Luiz Inácio „Lula” da Silva kulcsszerepet játszott abban, hogy a feltörekvő dél-amerikai állam elnyerte a nemzetközi megtiszteltetést. Brazília gazdasága a 2000-es évek elején gyors ütemben fejlődött, jelentős szociális intézkedésekre is futotta, adottnak látszottak a körülmények a sportünnep sikeres megrendezéséhez.
Bár mindkettőjüket meghívták, Lula nem lesz ott a megnyitón, ahogy 2011-ben hivatalba lépett, 2014-ben újraválasztott utóda, Dilma Rousseff sem megy el. Dilma azt nyilatkozta, nem akarja a másodhegedűs szerepét játszani alelnöke mellett. Az olimpiai megnyitó margóján a felfüggesztett államfő hívei és az ellene tüntetők is utcára vonulhatnak.
Rousseffet a 2014-es futball-világbajnokság megnyitó ünnepségén kifütyülték. Az országban akkor már nehezedett a gazdasági helyzet, s egymást követték a nagy tiltakozó megmozdulások amiatt, hogy a szociális helyzet javítása helyett stadionokra költöttek. Brazília első női elnökét a tiltakozások ellenére másodszorra is megválasztották, igaz, szoros versenyben győzött, de nagyon úgy néz ki, hogy nem fogja kitölteni második mandátumát.
Egykor a világ legbefolyásosabb asszonyai között jegyezték, jelenleg arra vár, hogy a szenátus döntsön az eltávolításáról. Nem kétséges, hogy politikai döntés születik majd, s ha leváltják, lezárul egy korszak, a középbal politikai erő, a Lula által alapított Munkáspárt (PT) majd 14 éves országlása.
Da Silva helyzete, ha lehet, még kényesebb. Az olimpia előtti héten döntött úgy egy szövetségi bíró, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a per megindítására a volt államfő és hat másik gyanúsított ellen. Lulát azzal vádolják, hogy társaival együtt akadályozta a Lava Jato (autómosó) vizsgálat lebonyolítását. A vizsgálat ténylegesen egy autómosónál kezdődött, s a szálak az állami olajtársaság, a Petrobras vezetőihez vezettek. Kiterjedt korrupciós hálózatot lepleztek le, busás állami megrendelésekért cserébe kenőpénzt vettek fel politikusok, s hírek szerint a PT és más pártok választási kampányát is ezekből finanszírozták.
Lula tagadja a vádat, szerinte az egész ügy egy volt szenátor, Delcídio do Amaral vallomásán alapul, aki vádalkut kötött a hatóságokkal. A volt elnököt idén márciusban őrizetbe vették, saját otthonából vitték el, razziáztak a házában és irodájában is. Lula arra gyanakszik, politikai ellenfelei azt akarják megakadályozni, hogy 2018-ban újra indulhasson az elnökségért.
Dilma Rousseffet május 12-én függesztették fel hivatalából, azzal vádolják, hogy az elnökválasztás előtt kozmetikázta a költségvetési adatokat, s kongresszusi felhatalmazás nélkül felvett hitelekből költekezett a 2014-es voksolás előtt. Az alkotmányos vádemelési eljárás fontos eseményeit az olimpiai készülődés hajrájához időzítették, a legnagyobb ellenzéki párt, a Michel Temer vezette PSDB szenátora, Antonio Anastasia e hét keddjén ismertette jelentését a szenátusban, a 441 oldalas dokumentum az államfő végleges eltávolítását javasolja.
A jelentés megállapítja, hogy a költségvetés számainak manipulálása alkotmánysértéssel ért fel, s az ország pénzügyi stabilitását veszélyeztette. Rousseff állítja, nem követett el semmiféle törvénytelenséget, s az impeachment eljárás nem más, mint „komédia”, jobboldali összeesküvés a baloldali kormány eltávolítására.
A jelentésről jövő kedden szavaz a teljes szenátus, egyszerű többség is elegendő. A várható menetrend szerint nem sokkal az olimpia zárása után, augusztus 26-án kezdődik meg a szenátusban a tárgyalás, a legfelsőbb bíróság elnöke, Ricardo Lewandowski vezetésével. Egy hétig tarthat a per, a 81 szenátor mindegyike szót kap majd, tíz-tíz percet beszélhetnek. Dilma elítéléséhez a szenátus kétharmadának, 54 szenátornak a támogatása szükséges, becslések szerint Temer elnök pártja, a PSDB más pártokkal összefogva képes lesz elegendő szavazatot szerezni, jelenleg 56-60-an szavaznának az államfő leváltására.
Lula da Silva szerint ugyanakkor messze nem reménytelen utódának helyzete, ha Rousseff néhány szenátort maga mellé tud állítani, nem lesz meg a kétharmados többség. A Stratfor elemzése szerint Dilma Rousseff egyik nagy hibája volt, hogy nem fordított elég figyelmet a koalícióépítésre, a sok kis pártból álló brazil törvényhozásban alig maradt támogatója, amikor korábbi szövetségese, Temer szembefordult vele és a PSDB miniszterei kiléptek a kormányból.
Elvileg hat hónap állt volna a szenátus rendelkezésére az államfő elleni vizsgálat lefolytatására, de az ideiglenes elnök, Michel Temer szeretné mielőbb kezében tudni a hatalmat. Úgy hírlik, azért is sürgős neki, mivel a G20-ak szeptember elejei tanácskozásán már nem ideiglenes elnökként, hanem hivatalosan is államfőként szeretné képviselni Brazíliát. Ha Rousseff mégis elkerülné a leváltást, azt ígérte, azonnal új választásokat írna ki. Ha leváltják, Temer tölti ki a mandátumából még hátralévő két esztendőt, s 2018-ban tartják a következő elnökválasztást.
Az üzleti körök azt remélik, a hatalomváltás nyomán a brazíliai gazdaság kikecmereghet a többéves recesszióból. Rousseff felfüggesztésére pozitívan reagáltak a piacok, a tőzsde fellendült, erősödött a real, az ideiglenes államfő a gazdaság liberalizálását, a magántőke szerepének növelését, az Egyesült Államokhoz, Európához fűződő kapcsolatok felélénkítését ígéri. Hogy az új kormányzat folytatja-e a korrupció ellen indított harcot, azt nem tudni, Temer kormányának már több minisztere kényszerült lemondásra, mivel kiszivárgott hangfelvételekből kiderült, a Rousseff elleni vádemeléssel a Petrobras állami olajtársaságnál folyó vizsgálatot próbálták leállítani. Temer a költségvetési egyensúly helyreállítását is beígérte, de kétséges, hogy a következő elnökválasztás előtt megkockáztatja-e az elkerülhetetlennek látszó megszorító intézkedések bevezetését.
Miközben Brazíliavárosban folynak a politikai csatározások, Rio de Janeiro városának kell megbirkóznia az olimpia lebonyolításának nem egyszerű feladatával. A tengerparti város 2,9 milliárd real, mintegy 890 millió dollár rendkívüli támogatást kapott a szövetségi kormányzattól az olimpia lebonyolítására, ezt jórészt a játékok biztonságára felügyelő katonák és rendőrök fizetésének folyósítására fordítják. Rio évről évre hatalmas külföldi turistaáradatot vonz a karneválra, így bíznak benne, hogy az olimpiai játékok is nagyobb zökkenők nélkül lezajlanak.
A brit Economist emlékeztetett rá, Rio háttérbe szorult azóta, hogy a szövetségi kormányzat az 1950-es években mesterségesen létrehozott fővárosba áttette székhelyét, a nagyipari központ Sao Paulo lett, így Riónak nem maradt sok más, mint a híres Copacabana strand és a karnevál. Hatalmas a szakadék gazdagok és szegények között, s ezen a baloldali kormányzat másfél évtizede sem tudott sokat változtatni. Eduardo Paes, Rio polgármestere 2009-es hivatalba lépése óta javított az egészségügy és az oktatás állapotán, s az infrastrukturális beruházások, az olimpiai építkezések mégiscsak hoztak némi fellendülést. Hogy mi marad, ha augusztus 21-én kialszik az olimpiai láng, az már egy másik kérdés.
Augusztus 9. A teljes szenátus szavaz a Rousseff elleni vádemelésről, legalább 42 szenátor jelenléte, egyszerű többség szükséges.
Augusztus 26. A per kezdete. A szenátus tíz tanút hallgat meg. A vádlott, a vád és a védelem képviselői vannak jelen, a 81 szenátor mindegyike tíz percig beszélhet.
Szeptember 1-2. A szenátorok nyílt szavazással döntenek az államfő leváltásához kétharmados többség kell.
Drámai a biztonsági helyzet
Az olimpiai játékok közeledtével egyre nőtt az aggodalom a brazíliai, illetve a riói biztonsági helyzet miatt. A brazil városban gyakoriak a bandaháborúk, az utcai bűnözés szinte nem ismer határt. Rio az illegális kábítószer-kereskedelem egyik fellegvára. A brazil rendőrség a napokban 93 csomagnyi kábítószert foglalt le egy a turisták által gyakran látogatott negyedben, Lapában. A drogcsempészek furmányos módon az olimpiai logóval és az öt karikával ellátott csomagba rejtették a drogot, s rá is írták: „Gyerekektől távoltartandó”.
S ez csak egy példa a sok közül. Az erőszakos cselekményeket tekintve Brazília a világ egyik legveszélyeztetettebb állama. A bűnözés jelentős része a fegyver- és a drogkereskedelemre vezethető vissza. A drámai helyzetet mutatja, hogy Rio államban az év első négy hónapjában 15 százalékkal emelkedett a gyilkosságok száma az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy 100 ezer lakosra 27,1 gyilkosság jut – derül ki a Brookings Intézet legutóbbi jelentéséből. Júniusban sem volt valami fényes a helyzet: 376 gyilkosság történt, míg 2015 júniusában „csak” 272.
Mindez némiképp ellentmond a brazil hadsereg azon közlésének, amely szerint sikerült rendet tenni, vagy ahogy a hivatalos akciót nevezték, „békét teremteni” a nincstelen nyomornegyedekben, a favelákban. A katonák győzelmük jeleként a brazil nemzeti lobogót tűzték ki az egyik dombra.
Szakértők megállapítják, hogy Rio biztonsága egyértelműen javult 2009-2012 között. 2013-ban és 2014-ben, a labdarúgó világbajnokság évében komoly visszaesés volt tapasztalható, 2015-ben aztán némi javulás volt megfigyelhető, ám épp 2016-ban mintha elszabadult volna a pokol.
Nyilván a brazil hatóságok is tartanak az olimpiától biztonsági szempontból. Ezért összesen 85-88 ezren ügyelnek majd a rendre, köztük 21 ezer katona és 47 ezer rendőr. 20 ezer katona lesz jelen további öt városban (Belo Horizonte, Brasilia, Manaus, Salvador, Sao Paulo), amelyek a labdarúgó mérkőzéseknek adnak otthont. A rendőrség összesen háromezer járőrkocsit vesz igénybe.
Sok külföldi azonban a belbiztonságiakkal sincs kibékülve. Körükben szinte csúcsra járatott a korrupció. Egy Rióban élő új-zélandi sportoló azt közölte, a rendőrség teljesen ártatlanul vette őrizetbe, s addig nem volt hajlandó elengedni őt, amíg nem fizetett a rendőröknek.
Mások arra panaszkodnak, hogy ha az eddigi ütemben emelik a biztonságra szánt költségeket, akkor az olimpia rendkívül veszteséges lesz. „A biztonsági kiadások sokkal gyorsabban emelkednek annál, mint ahogyan a bevételek növekednek a televíziós közvetítési jogokból és a jegyeladásokból” – mutatott rá a New York-i Egyetem professzora, David Kahn a CNN-ben. Mint mondta, meglátása szerint még egyetlen olimpia előtt sem voltak ennyire aggasztóak az előkészületek.
A káoszt híven jellemzi, hogy a brazil igazságügyi miniszter a napokban elbocsátotta azt a biztonsági szolgálatot, amelynek a feladata a bejáratok őrzése lett volna. A céggel még július elsején kötöttek szerződést, 3400 munkatárssal kellett volna dolgoznia, ehhez képest mindössze 500 főt sikerült alkalmazni őrző-védő feladatokra. A jelentkezőknél még azt az elég alapvetőnek tűnő kérdést sem tették fel, hogy az illető büntetett előéletű-e. A kiképzés abból állt, hogy egy internetes feladatsort kellett kitölteni. Akinek ez sikerült, azt már alkalmasnak is vélték az őrzésre, vagy motozásra.
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke mindenesetre meggyőződését fejezte ki, hogy a brazil hatóságok urai lesznek a helyzetnek. A brazilok azonban nem ennyire derűlátóak. A Datafolha ügynökség által júliusban készített felmérés szerint a megkérdezettek 63 százaléka úgy véli: az esemény megrendezése nyomán inkább csak rosszabb lesz az ország megítélése a világban.
Ötven százalék kifejezetten ellenzi a riói olimpia megrendezését, s csak 40 százalék támogatja. A felmérés egyértelműen megmutatja, mennyivel rosszabb a közhangulat, mint három éve. 2013 júniusában ugyanis még 64 százalék támogatta az olimpiát, s csak 24 százalék ellenezte. A felmérésből az is kiviláglik, hogy a magasabb végzettségűek körében nagyobb az olimpia elutasítottsága, míg a fiatalok támogatják legnagyobb mértékben.
Az aggodalom oka lehet az is, sokan úgy vélik, hogy a brazil rendőrség nincs felkészülve egy esetleges terrortámadásra, nem tudna kezelni egy ilyen helyzetet. Az ország még nem volt véres terrorakció színhelye.