Szinte lélegzetvisszafojtva várta a világ a Facebook tőzsdei megjelenését 2012 májusában. Akkor 38 dollárért dobták piacra Mark Zuckerberg találmányának papírjait. Az első órákban úgy látszott, a siker garantált, hiszen percekkel a bevezetést követően 45 dollárra szökött a tőzsdei árfolyam. Ezután azonban a papírok ára megindult lefelé a lejtőn. Napokkal a kibocsátás után már 26 százalékos mínuszban volt, s hónapokon keresztül 20 dollár közelében vergődött.
Idén júliusban kezdett magához térni a vártnál kedvezőbb negyedéves adatoknak köszönhetően. Augusztusban aztán a részvény ára elérte a kibocsátási árat. Szeptemberben pedig új csúcsot döntött, jegyzése az 50 dolláros "álomhatárt" is átlépte. A Facebook növekedésének oka elsősorban arra vezethető vissza, hogy mind többen térnek át a közösségi oldal okostelefonon való használatára, s számottevő pénz folyt be a mobilos hirdetésekből. A cég bevételének már 41 százaléka ezekből származik.
Míg 2012-ben egy hónapban 508 percen át böngészték a közösségi oldalt okostelefonnal, ez a szám az idei évben 914 percre nőtt. Számítógépen azonban már csak 351 perces az átlag. Szintén jó hír lehet Zuckerbergék számára, hogy a közösségi oldal aktív felhasználóinak száma nemrégiben elérte az 1,2 milliárdot, ami ötödével több, mint egy évvel korábban. A naponta belépők száma pedig megközelíti a 700 milliót.
A WhatsApp és társai
A Facebook ezen adatok alapján sikert sikerre halmoz. Az utóbbi hetekben azonban a közösségi oldal alapítóinak arcára fagyott a mosoly. A napi belépések számában csökkenés volt tapasztalható, s elsősorban az egyik legfontosabb célcsoport, a tinédzserek körében. Bár a tizenévesek tömegesen regisztráltak és regisztrálnak mind a mai napig a Facebookra, körükben ma már nem olyan népszerű az oldal, egyre kevesebbszer veszik igénybe különféle szolgáltatásait. A Facebook már nem igazán "trendi", inkább újfajta szoftvereket keresnek. Okostelefonokon futó alkalmazásokra térnek át, ezért egyre népszerűbb a WhatsApp, a WeChat, valamint a KakaoTalk. Ezek a programok már mindhárom népszerű okostelefonokra írt operációs rendszeren (Android, IPhone, Windows Phone) futnak.
Mi is áll a változás hátterében? A közösségi oldal hátránya, hogy az ismerősök, rokonok egy sor olyan információt osztanak meg az üzenőfalon, ami az adott felhasználót egyáltalán nem érdekli. A Facebookra már a szülők, sőt esetenként a nagyszülők is regisztráltak. Sok apuka, vagy anyuka éppen azért jelent meg a közösségi oldalon, hogy otthon nem túl közlékeny gyermekeit ellenőrizhesse. Mindez azt eredményezte, hogy jelentősen változtak az idősebbek internetezési szokásai, méghozzá a fiatalok hatására. Csakhogy ez a folyamat visszafelé is igaz: a fiatalok szokásai is változnak felmenőik miatt. Internetes kommunikációjuk túlnyomórészt az okostelefonokra helyeződik át, az ezeken elérhető alkalmazásokat használják, számítógépen már alig-alig lépnek be Facebook fiókjaikba.
A mobilokra írt alkalmazások a Facebook komoly vetélytársaivá válhatnak. 2009-ben jelent meg a WhatsApp alkalmazás, amely a mobilszolgáltatók rémálma lett. Eladdig ugyanis jelentős bevételeket könyvelhettek el a fiatalok által küldött SMS-üzenetekből. Ám az alkalmazás az adatforgalom révén lehetővé tette az üzenetküldést és -fogadást, így azok is használni tudták, akiknek internetes előfizetésük ugyan nem volt SIM kártyájukra, de telefonjuk csatlakozni tudott a WiFi hálózathoz. Ezt követően újabb hasonló alkalmazások jelentek meg. Mint a Guardian írta, a mobilszolgáltatók csak 2012-ben 23 milliárd dollárral kevesebbet zsebelhettek be az üzenetküldő alkalmazások elterjedése miatt.
Szélvészgyorsan terjednek a világban
Az alkalmazások olyan rohamtempóban terjednek, hogy fejlesztéseik révén sarokba szoríthatják a Facebookot. Pavel Dunov, az orosz Vk.com közösségi oldal alapítója szerint már közösségi oldalakról, s nem egyszerű mobiltelefonos szoftverekről van szó. A világban a WhatsAppnak már 350 millió aktív felhasználója van. Brazíliában a lakosság kilencven százaléka, Oroszországban pedig háromnegyede használja rendszeresen. Európában is ez a legnépszerűbb alkalmazás. Spanyolországban az okostelefonok több mint 95 százalékára telepítették, s a britek fele ezen keresztül kommunikál egymással. Leggyakoribb felhasználói a 25 év alattiak.
Az alkalmazás előnye, hogy a felhasználók barátaikkal csetelhetnek, s nem kapnak kéretlen üzeneteket félismerőseiktől, azoktól, akiket visszajelöltek a Facebookon, pedig valójában soha egyetlen mondatot sem váltottak velük. A WhatsApp révén azonnal megoszthatják a telefonjaikkal készített fényképeket, így nem is kell feltölteniük a számítógépre, hogy elküldhessék "műveiket". Sőt már amolyan walkie talkie-ként is használhatják, hiszen nemcsak szöveges, hanem hangüzeneteket is küldhetnek egymásnak.
Biztonságosabb az üzenetküldés
A fiatalok személyesebbnek tartják a mobiltelefonra írt üzenetküldő szolgáltatásokat, mint a hagyományos közösségi oldalakat. A mobileYouth intézet felmérése szerint a brit tinédzserek 78 százaléka ezen szoftverek révén beszélik meg egymással találkozóikat. Az üzenetküldés biztonságosabb is a mobilos szoftverek segítségével, hiszen nem láthat belőle semmit az osztályfőnök, a tanár, vagy a főnök a munkahelyen.
Világszerte már mintegy ötmillióan használják a Snapchatet. Olyan képfeltöltő alkalmazásról van szó, amely néhány másodperc után megsemmisíti a felvételt. Mi értelme van ennek? Sok fiatal intim pózban "népszerűsítteti" magát. A kaliforniai székhelyű fejlesztővállalat oly mértékben növekszik, hogy értékét már 2-4 milliárd dollárra becsülik.
Az üzenetküldő szoftverek elterjedését illetően jelentős regionális eltérések tapasztalhatóak. Dél-Koreában a KakaoTalk hódít, Kínában a WeChat, Japánban pedig a LINE. Ezek közül csak a LIVE már több mint 230 millió letöltéssel büszkélkedhet, a WeChatnek pedig körülbelül 200 millió felhasználója van. A hagyományos megosztásokon kívül internetes játékokra, zenék küldésére is alkalmazhatóak. Szinte minden olyan szolgáltatást tudnak, mint a Facebook.
A KakaoTalkot a dél-koreai mobiltelefonok 90 százalékára telepítették. Felhasználóik száz olyan játék közül választhatnak, amelyeket egymással is játszhatnak, természetesen az internet közvetítésével. A szofvterfejlesztő cég kiváló bevételt mondhat magáénak: csak a játékokból 311 millió dollárra tett szert az idei év első felében. Hasonló fejlődésen megy keresztül a Kanadában népszerű Kik, illetve az Egyesült Államokban elterjedt Tango alkalmazás is. Ez utóbbi a közelmúltban szövetkezett a Spotify zenemegosztó portállal, így a 60 millió felhasználó pillanatok alatt küldheti tovább kedvenc klipjeit. Két éve a Spotify még a Facebookkal kötött együttműködési megállapodást, de már sokkal nagyobb lehetőségeket lát a mobiltelefonos alkalmazásokban. A különböző régiókban elterjedt alkalmazások most azon mesterkednek, hogy más országok, földrészek felhasználóihoz is eljussanak. Ezért újabb és újabb fejlesztésekkel állnak elő. A fejlődésnek pedig, úgy tűnik, nemigen van határa.
Szakértők, szociológusok mindenesetre már évek óta figyelmeztetnek arra, hogy ez a trend azért veszélyes, mert a fiatalok közösségi élete mobiltelefonjaikra helyeződik át, így egyfajta virtuális világban élnek.
Sikeres, de még nem nyereséges a Twitter
A Facebook vetélytársai közül a legnagyobb jövőt alighanem a Twitternek jósolják. A 2006-ban megalapított mikroblogos cég múlt heti tőzsdei bemutatkozása sokkal simábban ment, mint a Facebooké, technikai zűrök nélkül. A Twitter óvatosan - 26 dolláron - állapította meg a bevezető árat, amely a New York-i tőzsdén már a kereskedés megindulásakor 45 dollár fölé ugrott. Néhány perc alatt több mint 11 millió TWTR jelzésű részvény kelt el, az első napot végül 44,90 dolláron zárták, a piac 31 milliárdon árazta be a cég értékét.
Ahogy minden tőzsdei bevezetésnél, most a Twitter alapítói zsebelhették be első milliárdjaikat. Evan Williams 2,65, Jack Dorsey 1,05 milliárdot. Biz Stone már nem tag, a részesedését így nem hozták nyilvánosságra, de 1,1 milliárdra teszik. Dick Costolo, aki jelenleg irányítja a céget, 345 milliót "ér". Eredetileg négyen indították el a céget, Dorsey volt az ötletadó, de legalább akkora szerepet játszott Noah Glass, ő találta ki egyebek mellett a "Twttr" nevet (a két magánhangzót később tették hozzá). Glasst azonban már régen kiszorították a vállalkozásból, így ő a hiányzó negyedik, a nagy vesztese a sikertörténetnek. A Twitter tőzsdére viteléhez időzítette a szerző, Nick Bilton, a New York Times újságírója a cégalapítás "sötét oldalát" bemutató, "Hatching Twitter" című könyv megjelenését.
A mikroblogos cég alapjaiban változtatta meg a közösségi kommunikációt. A Wired magazin szerint nem lehet azt mondani, hogy a Twitter alapítóinak szerencséjük volt, jókor voltak jó helyen. Valójában kulcsfontosságú döntéseket hoztak, amikor megalkották az oldalt. Célul tűzték ki, hogy a szolgáltatásuk legyen egyszerű, nem bonyolultabb, mint egy SMS elküldése. A nagy különbség a Facebook-kal szemben: a twitterezők nem csak saját barátaik, ismerőseik bejegyzéseit olvasgathatják viszonylag zárt körben, a Twitter honlapján bárkit, idegeneket is "követhetünk", s minket is "követhetnek".
Villámsebességgel vált népszerűvé a "csiripelés", politikusok, hírességek, cégek is rákaptak az egyszerű, ámde célravezető módszerre: az SMS-hez hasonlóan, mindössze 140 karakternyi szöveges üzenettel néhány másodperc alatt tömegeket érhetnek el, legyenek bárhol a világon. Twitterezik Barack Obama, Ferenc pápa és sokan mások. Ashton Kutcher volt az első szupersztár, aki 2009-ben egymillió követőt gyűjtött össze, jelenleg Katy Perry, Justin Bieber és Lady Gaga vezeti a Twitter toplistáját, az amerikai elnök 39 millió követővel a negyedik.
Mind többször fordul elő, hogy a Twitter a nagy hírügynökségeket is "lekörözi". Az első fotót a Hudson folyón landolt utasszállító gépről egy twitterező tette közzé, aki egy közeli kompon utazott. Balesetek, katasztrófák túlélői is gyakran twitter-üzenetben adnak hírt magukról. A bostoni rendőrség twitteren tette közzé, hogy elfogták a gyanúsítottat, aki a maratoni futás célegyenesében robbantott. A Facebook-hoz hasonlóan twitteren is mobilizálták az Arab Tavasz idején a tüntetőket.
Ma a Twitter a világ tíz leggyakrabban látogatott webhelye közé tartozik, már több mint 230 millió aktív használója van, s naponta 135 ezren iratkoznak fel. Naponta átlagosan 58 millió tweet-et küldenek, s 2,1 milliárd twitteres keresést hajtanak végre. Tavaly a cég jövedelme 198 százalékkal növekedett, meghaladta a 300 millió dollárt, idei várható bevételeit 650 millió dollárra teszik. A mikroblogos cégnek bőségesen vannak távlatai a terjeszkedésre. Bármennyire is meglepő, a Twitter egyelőre nem nyereséges, eddig egyetlen cent nettó profitot nem termelt, s beláthatólag 2015-ig nem is fog. Ezen úgy akarnak változtatni, hogy egyre több szponzorált "csiripelést" küldenek szét, jelentősen növelniük kell a hirdetések számát. A Twitter egyik fő gondja, hogyan termeljen bevételt az Egyesült Államokon kívülről - írta az AP. A mikroblogos cég 230 millió felhasználójának háromnegyede nem amerikai, ugyanakkor a cég bevételeinek csak 26 százaléka folyik be külföldről.
Bár idén a Twitter tőzsdére vitele volt a legnagyobb szenzáció a technológiai részvények piacán, maga a cég még csak "kisöccse" az internetes óriásoknak. A Facebook értékét 120 milliárd dollárra, az Amazonét 163 milliárdra becsülik, a Google 342 milliárd dolláros magasságban szárnyal. A Facebook már három éve nyereséges volt, amikor tavaly tőzsdére lépett, a Twitternek azonban az elkövetkező években még bizonyítania kell.
