Nagy feltűnést keltett, amikor Edward Snowden bejelentette, Twitter-fiókot nyitott. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses alkalmazottja, aki már több mint két éve Oroszországban rejtőzködik, időnként vállalt egy-egy beszédet, de nem volt aktív az interneten. Úgy látszik, megunta a hallgatást. Első Twitter-üzenete az volt: „Hallotok már engem?” Az amerikai telekommunikációs cég, a Verizon reklámszlogenjét kölcsönözte bejelentkezéséhez.
Az informatikus, aki az amerikai hírszerzés tömeges adatgyűjtését, telefonos lehallgatásait a világ elé tárta, úgy látszik, attól tart, elfelejti a világ. Pedig üzenetét azonnal több mint 13 ezren továbbküldték, s villámgyorsan 400 ezer követője lett. Ő maga egyelőre mindössze egyetlen twitterező üzeneteit követi - történetesen éppen az NSA Twitter-folyamát jelölte be. Snowden bejelentkezését a politikusok sem hagyhatták válasz nélkül, az első reakciót éppen New York volt kormányzója, a magyar származású George Pataki küldte. „Bár sokan bátornak tartják ön, szerintem csak egy áruló, aki amerikaiak életét kockára tette” – közölte véleményét Twitteren Pataki, emlékeztetve, szerinte az igazi bátrak a 9/11-es mentés hősei voltak.
Patakinak alighanem jól jött, hogy Snowden révén némi ingyenreklámhoz jutott, a republikánus elnökjelöltek közül utolsó a versenyben, s a közösségi médián vele kapcsolatos volt a legkevesebb bejegyzés, mindössze 0,2 százaléka az összes elnökjelölttel kapcsolatos megjegyzések közül. Ma már jórészt a közösségi médián folyik az amerikai elnökválasztási kampány, a Twitter-üzenetek pedig kiválóan alkalmasak arra, hogy egy-egy jelölt gyorsan közölje véleményét rengeteg emberrel.
Már Barack Obama, pontosabban az elnök csapata, mesterien használta a közösségi médiát – Facebook, Twitter, MySpace, YouTube - választási kampányaiban, s az internetes adománygyűjtés révén tett szert nagy előnyre vetélytársaival szemben. Az amerikai elnök hivatalba lépése óta az adminisztráció politikai programját népszerűsítik a közösségi oldalakra feltett üzenetekkel, kis videókkal, magyarázatokkal. Obama hivatalos Twitter-oldalának – @BarackObama – már 64 millió követője van, de a @WhiteHouse twitterlapjára is több mint hétmillióan felíratkoztak.
Első hivatalba lépésekor Obama harcolt azért, hogy a biztonságpolitikai megfontolások ellenére legalább sms-eket küldhessen a Blackberryjén. A hivatalos tweeteket nyilvánvalóan nem ő, hanem a stábja küldi. Ha elkezdődik egy politikai esemény, a szervezők első dolga, hogy adjanak hozzá egy „hashtag”-et (#), s azt is számon tartják, hogy egy-egy esemény milyen Twitter-forgalmat gerjesztett. Obama beszédeire a republikánus kongresszus honatyái villámgyorsan reagálnak a Twitteren. Obama Twitteren üdvözölte Ferenc pápa érkezését. „Üdvözlet a Fehér Házban @Pontifex! Szeretetet, reményt és békét hirdető üzenetei mindannyiunkat inspirálnak” – írta a miniüzenetben az amerikai elnök.
Németországban változó, ki twitterezik s ki nem a vezető politikusok közül. A német sajtó sokat foglalkozott azzal, hogy Sigmar Gabriel alkancellár, a német szociáldemokraták elnöke két évnyi szünet után jelentkezett a „csiripelő” közösségi oldalon, s kérdésekre válaszolt. Valaki azt a kérdést tette fel neki, szerinte ki lesz a kancellár a 2017-es választás után, s lát-e esélyt arra, hogy Hannelore Kraft, Észak-Rajna Vesztfália szociáldemokrata miniszterelnöke legyőzze Angela Merkelt. Gabriel erre rendkívül diplomatikusan annyit válaszolt, hogy „egy demokráciában mindenkinek van esélye mindenkivel szemben”.
Valójában majdnem az összes kérdésre meglehetősen visszafogott választ adott, csak egyetlen egyben bírálta amúgy nagyon visszafogottan a kancellárt. Szerinte túl hamar szakított Németország az atomenergiával a 2011-es fukusimai tragédiát követően, s úgy vélte, jobb volt a szociáldemokraták programja, akik szakaszosan, 2021-2022-ig léptek volna ki az atomenergiából. Választ kapott a kérdésére az a felhasználó is, aki csupán arra volt kíváncsi, hogy a szociáldemokraták elnöke hogyan issza kávéját. „Feketén” – hangzott a válasz. Aki azt tudakolta, melyik a kedvenc együttese, Gabriel így felelt: „A Stones. Micsoda kérdés!”
Angela Merkel személyesen nincs jelen a Twitteren, de ez nem jelenti azt, hogy a német kormányzat aktuális döntéseiről ne számolnának be az oldalon. Ez a feladat Steffen Seibert kormányszóvivőre hárul, aki a @RegSprecher cím alatt érhető el. Elég szorgos twittelőnek számít, s a németországi újságírók és tudósítók számára tulajdonképpen kötelező is feliratkozni röpke megnyilatkozásaira, mert beszámol a német kancellár sajtóértekezleteinek kezdési időpontjáról, s közzéteszi nyilatkozatait.
Szintén érdemes nyomon követni Frank-Walter Steinmeier „csiripeléseit”. Oldala rendkívül informatív, s a német diplomácia szociáldemokrata irányítója igen gyorsan reagál a világ eseményeire. @AuswaertigesAmt oldalát 277 ezren követik, ez azért elmarad a kormányszóvivőétől, akiére 414 ezren iratkoztak fel. Ma már egyébként az ENSZ tagországainak 83 százalékában használják politikusok a Twittert a politikai kommunikáció eszközeként – közölte tavaly júliusban a Burson-Marsteller PR ügynökség éves jelentésében. Az államfők 68 százaléka rendelkezik saját postafiókkal. Egyesek saját maguk írnak, mások munkatársaikat bízzák meg ezzel. A Twiplomacy mindenesetre félelmetes ütemben terjedt el.
Az európai kontinens állam- és kormányfői közül a legszorosabban tweetelő politikusok közé tartozik Matteo Renzi olasz miniszterelnök. Naponta egy-két rövid szöveges üzenetet tesz közzé, amelyekben elsősorban kormányai sikereit osztja meg a rá kíváncsi felhasználókkal. Igazán nem panaszkodhat, hiszen 2,04 millió követője van. Bár vannak napok, amikor Renzi nem hallat magáról a Twitteren, az utóbbi időben megint egyre többet posztol, ami összefügg azzal, hogy az olasz gazdaság egyre több életjelet mutat. Silvio Berlusconi volt miniszterelnök ennyire azért nem halad a korral, saját Twitter oldala nincs, igaz, akadnak azért olyan lelkes követői, akik megosztják a politikájával kapcsolatos megnyilatkozásokat.
Narendra Modi indiai miniszterelnöknek elképesztő tábora van a Twitteren. Már 15,2 millió követője van, ami egészen figyelemre méltó szám. Napjában több bejegyzéssel jelentkezik, szeptember végén például a Twitteren mondott köszönetet azért, hogy az amerikaiak szívélyesen fogadták őt New Yorkban, ahol részt vett az ENSZ közgyűlésén. A 15 milliós szám azért is szép teljesítmény, mert ezzel Ferenc pápát is megelőzi. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a katolikus egyházfő röpke napi elmélkedéseit a Twitteren nem csak egy, hanem több nyelven is közzéteszi, így aszerint iratkoznak fel mondandójára, hogy milyen nyelven teszi azt.
A Papa Francesco olasz nyelvű oldalra például 3,04 millióan iratkoztak fel, de a @Pontifex címen elérhető oldalát 7,47 millióan követik. Német oldalára mindössze 284 ezre kíváncsiak, a francia nyelvűre pedig 397 ezren. A pápa számára a Twitter fontos fórummá vált, még ha az üzeneteket nem is saját maga teszi közzé, hiszen ő maga is elismerte, hogy az internet világában nem találja fel magát. A közösségi oldalon mondott köszönetet Kubának és az Egyesült Államoknak is vendégszeretetéért. „Isten szeretete kísérje az amerikai népet” – írta szeptember 28-án, ez az egyik utolsó bejegyzése.
Az iráni vezetők is mind gyakrabban hallatják hangjukat az oldalon, ami azért sajátságos, mert elvileg mind a Twitter, mind a Facebook elérhetetlen a hétköznapi felhasználók számára. Ali Hamenei ajatollah, az ország radikális vallási vezetője a #BlackLivesMatter néven fejti ki a világról, illetőleg elsősorban az Egyesült Államokról alkotott meglehetősen sarkos véleményét. Twitter fiókja több éve működik. Megállapíthatjuk, nem bizonyult túl jó jósnak, mert 2011-ben, az Occupy amerikai tüntetései során azt jövendölte, hogy a mozgalom a teljes kapitalista rendszert megdönti. Igen ritkán jelentkezik üzenetekkel Mohamed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter, ugyanakkor tavaly december 24-én Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánt. Nem valószínű, hogy személyesen ő tenné ki a posztokat, mivel sok nyelven olvashatunk tőle üzeneteket.
Szépen gyarapítja követőinek számát a Twitteren Francois Hollande francia elnök. Miközben februárban még 879 ezren iratkoztak fel megnyilatkozásaira, ez a szám már meghaladja az 1,13 milliót. Ritkán jelentkezik bejegyzésekkel, de szeptember 27-én egy nagyon is fontos közlést tett a Twitteren, hiszen azt írta: hazája gépei légicsapást hajtottak végre Szíriában, az Iszlám Állam (IS) egy kiképzőközpontja ellen.
