Nézz fel az égre, ölelj meg egy fát!

A madarak és fák napja (május 10.) a Föld napjának testvérünnepe, egyben legpatinásabb zöldünnepünk, melynek hagyománya már több mint 100 éves. Először 1906-ban Chernel István ornitológus, a neves magyar zoológus és természetvédő, Herman Ottó barátja szervezte meg gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatásával, hogy e napon „a tanító a hasznos madarak természetével, jelentőségükkel az iskolai ifjúságot megismertesse (…), s hasson arra is, hogy a gyermekek fák és csemeték ültetésével tegyék a madarak és fák napját emlékezetessé és állandóan hasznossá”. A természet folyamatosan beszél hozzánk, a madarak énekével, a fák lombjának susogásával, de készek vagyunk-e végre meghallani a hangját?

„A kevesebb néha több” - Harminc éve segíti a környezettudatos nevelést a Magyar Természetvédők Szövetsége

„A természet világa sem nem végtelen, sem nem sebezhetetlen. Kíméletre és védelemre van szüksége. Vannak, akik – tanácsadói székben ücsörögve, elnökkel a hátuk mögött – azt tervezik, hogy majd az űrutazás fejlődésével a világűrből szerezzük be egyre apadó nyersanyagaink egy részét. Azzal viszont már kevésbé vannak tisztában, hogy egy Földünk van, és hogy két lábbal kellene állni rajta...” – hangoztatta Sir David Attenborough a Föld napja (április 22.) alkalmából. Akiknek a legkevésbé sem kell ezt elmagyarázni, azok a fiatalok, és akiknek a legfontosabb ezt átadni, azok a gyerekek. Ebben aktív részt vállal a hazánkban 30 éve működő Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) civil szervezet. Változatos programjaikról Horváth Kingával, az MTVSZ fenntarthatóságra nevelési programvezetőjével és Farkas Eszterrel, a szervezet fenntarthatóságra nevelési munkatársával beszélgettünk.

Három hektárt vágott tarra Magyarország egyik legértékesebb erdejében a területet kezelő cég

A nyírségi természetvédelmi területen végzett pusztításra a Nyírerdő Zrt. egyelőre nem adott magyarázatot, az illetékes kormányhivatal is csak homályosan jelezte, hogy ő adott engedélyt.

Orvvadászok előnyben, vadállatok hátrányban – A USAID leépítése a vadvédelmet is válságba sodorhatja

A USAID költségeinek Donald Trump által bejelentett csökkentése a vadvédelem helyzetét is válságba sodorhatja. Megnövekedhet az orvvadászat és az illegális vadkereskedelem tovább veszélyeztetve a kihalásra ítélt fajokat.

A támogatások megvonása miatt várhatóan megnő a vadon élő állatok csontjainak − köztük az elefántcsontnak − az illegális kereskedelme

Vadregényes erdőben, csillagos ég alatt

Hajnal József Zoltán fotográfus a budai Kamaraerdőn nőtt fel, ott minden bokrot, fát ismer, négy éve pedig Pest túloldalán járja a határt, Üllő, Monor és Vasad között, hogy őzeket, szarvasokat, rókát, borzot, sakált, mindenféle erdei vadat, madarat figyeljen meg és képeket készítsen róluk a lehető legközelebbről. Egy kora tavaszi délután, picit szemerkélő esőben elkísértük őt egy hosszú erdei sétára, közben Bambikat is láttunk, és az állatok is figyeltek bennünket. Jó előre jelezték egymásnak a jöttünket, így szétspricceltek, mielőtt még a fotós lencsevégre kaphatta volna őket. Sebaj, egy különleges fotót elkészíteni olykor két hétbe is beletelik, a természetfotós legfőbb erénye a csaknem hangtalan léptek mellett a végtelen türelem.

Felmentette a bíróság Udvaros Dorottyát és a Greenpeace aktivistáit

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség fellebbezett.

Udvaros Dorottya és a Greenpeace aktivistái a 2021-es akció közben

Széncinege, kék cinege és csuszka

Csalódással zárult a Cop16, a a világ legnagyobb természetvédelmi konferenciájának a résztvevői nem tudtak döntést hozni az egyik legnagyobb kérdésről

Még mindig kétségek övezik a biológiai sokféleség megőrzését és fenntartását.

Őslakosok megelégedéssel fogadják, hogy ezentúl az ENSZ konzultálni fog képviselőikkel a természetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben

Védenek minket a gombák, védjük meg mi is őket

Az ENSZ ma kezdődő, biológiai sokféleségről szóló konferenciáján a kutatók javaslatára a gombák önálló státuszt kaphatnak az állatokhoz és a növényekhez hasonlóan.

A sárga rókagomba a jellegzetes színéről és kajszibarackillatáról ismerhető fel

Nagyon rossz a hírük, pedig fontos szereplői a tengerek élővilágának – Ma van a cápák nemzetközi napja

Itt a legfőbb ideje rehabilitálni a őket.

A cetcápa akár 15 méteresre is megnőhet, de teljesen ártalmatlan, hiszen planktonokat fogyaszt

Nádasi Krisztina: Nemmese

Magyarország nemmel szavazott az EU természet-helyreállítási rendeletére, de így is elfogadták

Jó nekünk a szmog- és vasbetondzsungel, de Brüsszel már megint meg akarja sérteni hazánk szuverenitását.

Szentkirályi Alexandra főpolgármester-jelölt fűkaszát ragadt, hogy megtisztítsa Kőbányát a "gaztengertől".

Föld nyelte el az adott szót, Magyarország miatt esett kútba az uniós természet-helyreállítási rendelet

Az egyeztetések idején az Orbán-kormánynak lett volna alkalma kifejezni a nemtetszését. Két hét alatt változott meg a magyar álláspont, amely mögött az agrárlobbi sejthető. Bár biztos nem ezt akarta, a kabinet végül egy komikus fordulattal elkezdett úgy táncolni, ahogy a Jobbik fütyült.

Magyarországon sokfelé szárad ki a táj, van, ahol forradalmi ötlettel kísérleteznek

Az érdekek sokfélék, de a riasztó aszályok láthatóan feltöltik kreativitással az együtt gondolkodó szakemberek fórumait.

Megyünk a sűrűbe

Termőtalajaink kétharmada beteg, a Dunáltúlon már szinte talajképző kőzeten gazdálkodnak, abba kellene hagyni a zöldhulladék gyűjtését is

Nem a természetnek van szüksége ránk, hanem fordítva, eközben az ember megfeszített munkával, pénzt nem sajnálva teszi tönkre mindazt, ami a lába alatt van. A következtetést talajtani szakmai rendezvényen vontuk le, illetve azt is, hogy az ott elhangzottakból mindenkinek okulni kell. Mert nem költői túlzás, hogy beláthatatlan következményei lesznek az élelmiszer-termelésre, és akár a helyi, kiskerti földekre, ha eltékozoljuk a talajt. Fontosak a nagy lépések, mint például egy törvény, de a kicsik is legalább ennyire: például hogy hagyjunk már fel a lombsepréssel…

Porvihar és tömegbaleset tavaly az M1-es autópályán

Semjén Zsolt: a mai mainstream zöld ideológia természetellenes dolgokat propagál

A miniszterelnök-helyettes rendet tett a környezetvédelem kérdésében.

Visszakéri a Tisza a csongrádi fövenyt, már nem sokáig lehet itt strandolni

A természet állandóan változik, de emiatt nem szomorkodni kell, hanem élni az újonnan kapott lehetőséggel. Csongrádon vonhattuk le ezt a tanulságot a tiszai strand okán. Illetve azt is, hogy belenyúlhat az ember a tökéletes egyensúlyba, de a folyó valahol, valamikor revansot vesz. A lokálpatrióták ragaszkodnának ahhoz, hogy minden erővel óvják meg a homokpadot. Erre jelenleg semmilyen fenntartható tudományos vagy anyagi lehetőség nincs, magyarázza az egyetemi oktató. Azt javasolja, a csongrádiak már most gondolkodjanak inkább azon, hol szeretnének egy új plázst kialakítani.

Felfaljuk vagy megóvjuk? Kiváló lehetőség az EU-s természet-helyreállítási rendelet, de Magyarországon vannak baljós előjelek

Az uniós természet-helyreállítási rendelet kiváló lehetőséget rejt magában, hogy a tagállamok helyrehozzák, amit a természet ellen elkövettek. Gátat szabhatnak az elsivatagosodásnak és a vízpazarlásnak. Ehhez azonban pár éves távlatok helyett évtizedekben kellene gondolkodni. Van, amit már nem lehet visszacsinálni, miközben kérdés, hogy a gazdasági lobbi hatására mennyire puhulnak fel a helyi szabályok. Idehaza nem jó előjel, hogy az ország 10 millió hektáros területének felét mezőgazdasági célra használják, zömmel nem szakmabeliek, hanem profitorientált üzletemberek.

Erdőirtás helyett: az Európai Unió 2030-ra a szárazföldi és tengeri területének 20 százalékán hajt végre helyreállítási intézkedéseket, és ezeket 2050-re az összes leromlott ökoszisztémára kiterjeszti.

„Azon dolgozunk, hogy az embereket felrázzuk a letargiából”

Hogyan viszonyul a magyar társadalom a természetpusztítás híreihez? Itt a Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? 34. adása.

„Ha Putyin keresztül tudott volna gázolni Ukrajnán, nem állt volna meg a magyar határnál” – interjú Bojár Iván Andrással

Kreativitása, tehetsége miatt mestersége nehezen behatárolható, nem szorítható a hétköznapi hivatások kalodájába. Állandó kezdeményező, újító szellem, kritikus és politikus vénája van. A legkülönbözőbb projektekbe vág bele, mindig valami újjal, és ami a fő, a társadalom számára hasznos és fontos dologgal rukkol elő.