Az Európai Tanács elfogadta az EU természet-helyreállításról szóló rendeletét, amelynek célja, hogy olyan intézkedéseket irányozzon elő, amelyek 2030-ig helyreállítják az EU szárazföldi és tengeri ökoszisztémájának legalább 20 százalékát, 2050-ig pedig lehetőleg az összeset - derül ki a Tanács honlapján közzétett közleményből.
A rendelet konkrét, jogilag kötelező érvényű célokat és kötelezettségeket határoz meg a természet helyreállítására vonatkozóan a szárazföldi ökoszisztémáktól a tengeri, édesvízi és városi ökoszisztémákig, azzal a céllal, hogy mérsékeljék a klímaváltozás és a természeti katasztrófák hatásait, erősítve az élelmezésbiztonságot. A szabályozás szárazföldi, gyepes, erdei, mezőgazdasági és városi ökoszisztémára, valamint vizes élőhelyekre, tengerpartokra, édesvizekre, folyókra, tavakra, tengeri ökoszisztémákra egyaránt vonatkozik. 2030-ig a tagállamoknak a Natura 2000-es besorolású területeket kell prioritásként kezelniük a helyreállítási intézkedések végrehajtásakor. A cél 2030-ig 30 százalékos, 2040-ig 60 százalékos, 2050-ig pedig 90 százalékos helyreállítást elérni.
A közlemény szerint a rendelet külön figyelmet fordít a beporzó rovarok védelmére, az elmúlt évtizedekben ugyanis Európában drámai mértékben csökkent a vadon élő rovarporzók egyedszáma és sokfélesége. Ennek megoldására a rendelet konkrét követelményeket vezet be a beporzópopulációk csökkenésének legkésőbb 2030-ig történő megfordítására. Növelni kell az erdei madarak állományát is, továbbá biztosítani kell, hogy 2030 végéig ne keletkezzen nettó veszteség a városi zöldterületeken és a lombkoronatakaráson. 2030-ig legkevesebb 3 milliárd fát is elültetnek az EU területén. A tagállamoknak intézkedéseket kell tenniük a felszíni vizek összeköttetése előtt álló, ember által előállított akadályok felszámolására is.
A tagállamoknak nemzeti helyreállítási terveket is be kell nyújtaniuk az Európai Bizottságnak, amelyben részletezik, hogyan fogják elérni a kitűzött célokat. Emellett nyomon kell követniük a tervek előrehaladását, és jelentést is kell készíteniük az uniós szintű biológiai sokféleség mutatói alapján - áll a közleményben. A rendeletet eredményei fényében 2033-ig vizsgálja felül az Európai Bizottság.
Az Orbán-kormány természetesen ismét megpróbált homok lenni a gépezetben, bot lenni a küllők között és tüske a köröm alatt, amikor is a szuverenitásra hivatkozva elkezdték gáncsolni a tervezetet és nemmel is szavazott rá. Komolyabban vehető magyarázatként a Telex szerint Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára azt mondta a Tanács ülésén, hogy a célokkal egyetértenek, de jelen formájában rugalmassági és szubszidiaritási okokból, valamint a megvalósítási költségek miatt aggódva nemmel szavaznak. Magyarországon kívül Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Finnország és Svédország szavazott nemmel, Belgium pedig tartózkodott. A többiek megszavazták a döntést.
A kiadott közlemény szerint az európai élőhelyek jelenleg több mint 80 százaléka van rossz állapotban, a természet védelmére és megőrzésére irányuló eddigi erőfeszítések pedig nem tudták megfordítani az aggasztó tendenciát, ez indokolta a lépés szükségességét.
