A szövetkezetiség máig kiaknázatlan esély a baloldalnak

Ha a baloldal egyes képviselői olykor rászánják magukat, hogy valamilyen antikapitalista jövőképet vázoljanak fel, szívesen hivatkoznak a ma létező szövetkezetekre. Ez egy jó, működő minta, ki lehet belőle indulni. Kollektív jellegű tulajdonforma, jó esetben demokratikus belső döntéshozatal. A valóság mégsem igazolja, hogy a szép számban működő mai szövetkezetek igazi alternatívát jelentenének a tőkés piacgazdasággal szemben. Vagy csak nem vesszük komolyan a bennük rejlő lehetőségeket? A témáról Feitl István történészt, a Politikatörténeti Intézet nyugalmazott főigazgató-helyettesét faggattuk, aki nemrég publikált izgalmas áttekintést a szövetkezetiségről a Mérce oldalán.

Elkészült a jelentés, Magyarországon csak növelik a szegregációt az egyházi iskolák, ráadásul nem kicsit, nagyon

Részletes ombudsmani jelentés vizsgálta, hozzájárulnak-e a felekezeti intézmények a romák oktatási elkülönítéséhez. A rövid válasz: nem kicsit, nagyon. Ennek magyarázata a jogszabályokban is rejlik, de csak részben.

Szememben a gerendád

„Amit az Orbán-kormány tett, az pusztítás volt”

A jelenlegi politikai vezetés nem érti, mi az, hogy szolidaritás, csak a középosztály meg a felső középosztály érdekli, senki más. Egy kvázi rezidens vezeti az egészségügyet, az oktatást egy rendőrtábornok felügyeli, a nyugdíjpolitikáért meg a pénzügyminiszter utódjaként funkcionáló nemzetgazdasági miniszter felel. Vagyis kecskére bízták a káposztát – mondta a Népszavának Katona Tamás közgazdász. Interjú.

Könyvet írtak Orbán Viktor viszonyáról a nőkhöz, nem túl hízelgő a kép

Az illiberális állam erőforrásként tekint a nőkre, olyan módon élősködik rajtuk, mint a tapló a fa törzsén – hangzott el a bemutatón

Ugyanaz a közös Liszt Ferencben és PamKutyában, mint Elvis Presleyben és egy dél-koreai popsztárban, és még csak nem a telt házas koncertről van szó

Paraszociális kapcsolatok. Azok kellenek nekünk.

Mérgező társadalom

A munkára kényszerítés elválaszthatatlan része a társadalom, de a művészet történetének is

Egy és negyed évszázada kezdett kialakulni a munkaalapú társadalmi berendezkedés, aminek következményeivel máig küzdünk, legyen valaki betanított munkás vagy tudományos kutató. Őze Eszter művészettörténész a Napvilág Kiadó gondozásában, a Helyzet Műhely sorozatában megjelent, A dolgozó testek múzeuma című könyvében a Társadalmi Múzeum (1901–1945) intézményét mutatja be, amelynek működése aligha érthető meg a formálódó kapitalizmus történetétől függetlenül. Sem a viharos politikai időszakétól, melyben minden kormánynak más ágendája (akár propagandája) volt arról, mi is a társadalom, és miként kellene edukálni a dolgozókat életmódról, testkultúráról, higiénéről, míg végül a tőkés gazdasági logika mostanra az élet minden területére befurakodott, a kívülről jövő útmutatások belsővé tett kényszermunkává váltak.

Amíg nyitva az ablak: még mindig sokan érzik megbélyegzésnek az autizmust, ezért a szülők gyakran nem fordulnak szakemberhez a gyerekükkel

Sok szülő egyedül marad a diagnózis felállításakor, nem kap elegendő információt.

IDEA: Leggyakrabban a Mi Hazánk szavazói, legritkábban a fideszesek érzékelnek világnézeti feszültségeket a társas kapcsolataikban

Jelentős távolságokat okoz a magyar lakosság mindennapjai során a megosztottság.

De mi lesz, ha visszajönnek? – Oroszországban egyre nagyobb társadalmi problémát jelentenek a frontról hazatérő katonák

Ezek az emberek ugyanis nemcsak lelki traumát szenvedtek el vagy végtagjaikat veszítették el, hanem hazatérve le kell mondaniuk zsoldjukról, és semmilyen veteránoknak járó kedvezmény nem hasonlítható össze a havi (magyar pénzben számolva) olykor egymillió forintos, vagy magasabb fizetéssel. Megint kell törleszteni a hiteleket, nem véd többé moratórium a kilakoltatás ellen, és nagyrészt elvesztek a régi kapcsolatok. Félő is, hogy valamiféle belső frontvonalon vetik majd be őket.

Nem a jegyektől lesz értékes a gyerek, de a magyar gyerekek mentális állapota alig jobb, mint a háború sújtotta Ukrajnában élő társaiké

„Attól, hogy rosszul sikerült a bizonyítványod, még lehetsz kedves, humoros, segítőkész, megbízható, egyedi, ÉRTÉKES, kreatív, sportos stb.” – olvashattuk nemrég a közösségi oldalon az Ifjúsági Lelki Elsősegély posztját, a szolgálat elérhetőségeivel. Sok szülő (és gyerek) ilyenkor büszkén osztja meg kiváló eredményeit, és persze lehet is büszkének lenni ezekre, de akiknek nem jött össze valamiért a vágyott vagy akár a szülők által elvárt bizonyítvány, még rosszabbul érezhetik magukat, esetleg haza se mernek menni. Ilyen krízisekben is tud segíteni az anonim lelki segély, ahol képzett önkéntesek fogadják a hívásokat, vagy ha leírni könnyebb, e-mailben is lehet hozzájuk fordulni. Munkájukkal súlyos hiányt igyekeznek pótolni, mert hazánkban a magánellátást csak kevesen engedhetik meg maguknak, az állami rendszerben alig akad szakember és hosszúak a várólisták, miközben egy európai kutatás, az alkohol- és egyéb drogfogyasztással foglalkozó európai iskolai felmérés, ESPAD) szerint a magyar gyerekek mentális állapota alig jobb, mint a háború sújtotta Ukrajnában élő társaiké.

„Minden barátom azt jósolja, hogy Orbán ki fogja zárni Magyart a választásból. Megteheti, a magyar ember gyáva… Én is”

Egyre többen elképzelhetőnek tartják, hogy összecsapásokba torkollhat, ha az Orbán-kormány elhalasztja a 2026-os voksolást vagy ellehetetleníti a Tisza Pártot. Viszont sokan úgy vélik, mindent eltűrünk.

Beteljesült az álom, most már perzsaszőnyegeket sző az egykori vezető magyar közgazdász

Vezető közgazdász volt a Richter, később az EGIS gyógyszergyárnál, ám munkahelyeken átívelően mindig volt egy sokszor elismételt mondata. Ha nyugdíjba megy, perzsaszőnyegeket fog szőni.

Nem legót, megértést akar az egri nő, akinek nem lehet gyereke

Évekig sikertelenül próbálkoztak a lombikkal, végül elfogadták a helyzetet, azt azonban nem akarják elfogadni, hogy ezzel néha otrombán szembesítik is őket – mesélte lapunknak.

Egy új világ küszöbén

Csepeli György: Egyre kevesebben vannak, akik képesek józanul gondolkodni, a kimenetel nem lehet más, mint a teljes összeomlás

Szinte minden releváns adat arra utal, hogy szöveti szinten beteg a magyar társadalom – mondta a Törésvonalnak adott videóinterjújában a szociálpszichológus. 

A szülés is lehet eksztatikus gyönyör, csak ezt a kapkodás, a félelem, a szükségtelen beavatkozások sok esetben megakadályozzák

A szülés sok nő számára a legmeghatározóbb testi és lelki élmény, olyan beavatás, amiből életre szólóan meríthet erőt a nehézségek leküzdéséhez. Azonban a kapkodás, a félelem, a szükségtelen beavatkozások sok esetben megakadályozzák, hogy átélhesse a meghittséget, tudatosságot, háborítatlanságot, akár magát az eksztatikus gyönyört. Anyák napjához közeledve Dézsi Rékával és Gara Mária Mirával beszélgettünk, akik a Magyar Dúlakör Egyesületben az orgazmikus szülés gyakorlatba ültetésén munkálkodnak, júniusban tartandó képzésükön ezt a tudást és szemléletet szeretnék átadni a szakembereknek, érintetteknek, és mindenkinek, aki az életben akar gyönyört találni.

Csendes hősök munkája

Kampányt indított a Civilizáció koalíció annak érdekében, hogy minél többen ismerjék meg a civil szó valódi jelentését és tartalmát, politikai felhang nélkül.

„Ugyanúgy hozzánk tartoztak, mint a templomunk. Még talán jobban”

Jancsi, Pista és Rudi egy városban talán kitaszított lett volna. Szülőfalujukban vigyáztak rájuk, ikonikus figurákká váltak.

A gyerekek nem élnek vissza úgy a rájuk ruházott jogokkal, mint sok felnőtt, de sokszor azzal sincsenek tisztában, hogy vannak jogaik

A Józsefvárosban elsőként életre hívott gyerekrészvételi költségvetés a kerületi részvételi költségvetés kistestvére. A lényegi elemei ugyanazok, ahogy a célja is: feljogosítja az ott élőket, hogy szóljanak bele, mire költse a városrész vezetése a rendelkezésére álló pénzmennyiség egy erre elkülönített részét. Az ötletbörze és a nyertes projektek megvalósítása sikeres, immár három éve stabil eleme a kerület közéletének. A program szakmai vezetője Németh Nikoletta gyermekügyi referens, akit egy kommunikációs csapat is támogat a munkájában. A többi között arról kérdeztük, kinek jó, és egyáltalán miért van szükség arra, hogy a gyerekek beleszólhassanak a „fölnőttek dolgába”.

„Az egész felnőtt társadalom problémái lecsapódnak a gyerekeken, akiknek egyre rosszabb a mentális egészségük”

Az óvoda és iskolapszichológusokra óriási teher hárul – állítja Borbáth Katalin pedagógiai szakpszichológus, egy nemrég megjelent kutatás vezetője. Interjú.

„Jó lenne tudni, Magyar Péternek ezzel a fajta ellenállással van-e baja vagy inkább az LMBTQ-emberekkel”

Riport keddi tüntetésről.

Magyarországon elképesztően magas az amputációk száma, de a kéz hiánya nem számít fogyatékosságnak

A magyar támogatási rendszer cseppet sem segíti a felső végtagjukat elveszítőket abban, hogy legalább részben normalizálódhasson az életük.

Bod Péter Ákos: Ha egy társadalom úgy dönt, nem akar túlélni, azt nem lehet megakadályozni

Mi lenne, ha beleszámolnánk a jövő árát a költségekbe? Itt a Népszava zöldkritikus podcastje, az Eddig minden rendben friss adása.

Az szja-mentességgel nem lett megoldva, a nők továbbra is nagyon erős anyagi függésben maradnak

Azokat a családokat megint gyakorlatilag figyelmen kívül hagyják, amelyek nagyon alacsony jövedelemből élnek. Enyhíteni inkább a gondozási feladatok átvállalásával lehetne a problémákon – mondta lapunknak Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője.

Minden öt napból egyet ingyen dolgoznak végig a magyar nők

Ez azt jelenti, hogy egy magyar nő csaknem évi két hónapon át nem kap fizetést a munkájáért. 

Duplájára nőtt a nélkülöző gyerekek száma Magyarországon, de az Orbán-kormány elégedett a helyzettel

A szakma súlyos anomáliákról és hiányosságokról beszél, 20 szakértő hét pontban azonnali reformot követel a kabinettől.

Nők a nőkről: szükség van egyensúlyra a magánélet és a kötelezettségek között

„Nagyon szeretném, ha a nőket kompetens, önálló döntéseket hozni képes állampolgárként kezelnék, akár vállalnak gyereket, akár nem”

Átkeretezném a diskurzust, ami a nőket elsősorban anyának tekinti, mondom ezt büszke, sokgyermekes anyaként és nagymamaként – jelentette ki a Népszavának Nagy Beáta közgazdász-szociológus, aki szerint lehet egy társadalom egyszerre egyenlőség- és gyerekpárti. Interjú.