Milyen lenne egy munka nélküli világ?

Jó vagy rossz? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szalai Erzsébet legújabb kötetében. A szociológus nem túl optimista, de reménytelennek sem látja a helyzetet.  

„Az elmúlt 10-15 évben mindannak ellenkezője történik, amit Ferge Zsuzsa képvisel”

Tanítványokat, pályatársakat kérdeztünk az április 4-én elhunyt Széchenyi-díjas magyar szociológus szakmai örökségéről.

„Terjed a vélekedés, hogy ezt az egyenlőtlenséget újraelosztással lehet felszámolni” – A magyar társadalomban ma inkább csak a zuhanás garantált, a felemelkedésnek nagy ára van

Megrögzött vélekedés, hogy a társadalmi mobilitás mértéke megmutatja, mennyire nyitott egy társadalom. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy a kiemelkedés a szegényebb, hátrányos helyzetű rétegekből nagyon nehéz út, szociális és lélektani szempontból egyaránt. Ezt a problémát járja körül a többi között első generációs értelmiségiekkel készült életútinterjúkra épülve A társadalmi mobilitás ára című, nemrég megjelent tanulmánykötet. Egyik szerkesztőjével és szerzőjével, Durst Judit szociológussal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársával beszélgettünk a kutatásról.

Nem tudják feledni a háborút

A Németországba menekült ukránok jelentős része gyorsan beilleszkedett a társadalomba, sokan jó állást is szereztek, de nem tudnak szabadulni szörnyű emlékeiktől.

„Nem érdemli meg, hogy ennyire elfelejtődjön”

Társadalmilag rendkívül érzékeny ember – így jellemezte Csalog Zsoltot a róla készített portréfilm levetítése utáni beszélgetésen Szuhay Péter kulturális antropológus. 

Magyarországon nyilvántartás sincs a közvéleménykutatókról, bárki azt csinál, amit akar

Nincs általánosan elfogadott nyilvántartás, amely alapján a megkérdezett állampolgárok ellenőrizhetnék, hogy egy közvélemény-kutatóként bemutatkozó cég valóban annak minősíthető-e, megfelel-e a szakmai normáknak – derült ki Sik Endre szociológus lapunknak adott nyilatkozatából.

Az „újpestiség” útravalója

Ladányi János memoárja leginkább nevelődéstörténet, érinti a lokálpatrióta kötődéseket, a barátságok, elemi kapcsolatok életmentő jelentőségét.

Sokemeletes tudás

Történetek – történelem

A vészkorszak idején „csillagos ház” volt a Damjanich utca 26/B, 1956-ban a Keletinél dúló harcok lővonalába esett. A hajdani lakók rendszeresen összejönnek, beszámolnak sorsuk alakulásáról, felidézik emlékeiket – erről készült riportkönyv.

Optimizmus a járvány idején

Hogyan lett Kolosi Tamás magyar-filozófia-esztétika szakos bölcsészhallgatóból elismert társadalomtudós, majd a könyves szakma meghatározó alakja? Erről is olvashatunk a Tények és tanúk sorozat legújabb, Polgárnak lenni című kötetében.

Egymillió ember végleg leszakadt: térségi gettósodás kezdődött

Önmagában egy-egy falut nem lehet kiemelni a nyomorból – hangsúlyozza Ladányi János szociológus, aki szerint a helyzet javulásától távolabb vagyunk, mint a rendszerváltás idején.

Holnap pornográfia, holnapután bürokrácia

A közszolgálat elburjánzásának kétféle legitimációja között kell választaniuk az európai nemzetállamoknak Forgács D. Péter szerint. A Bécsben élő magyar szociológus ezt új könyvében fejti majd ki, ami júliusban jelenik meg németül. Eredeti témája az Európai Unió kudarca lett volna, mert nem építette ki az európai közszolgálatot, ám a vírus a krízis szociológiája felé vitte a fókuszát. Interjúnkban válaszútról beszél, és mint mondja, mindkettő gusztustalan, az egyik nagyobb politikai bűn, mint a másik.

Utóvédharcok helyett – A kulturális szabadság ára

Az indulatok és a sok esetben terméketlen viták helyett talán érdemes bizonyos távolságból szemlélni a jelenlegi kulturális változásokat vagy az azokat előlegező folyamatokat, mert így az állandó meglepődést, amit a 10 éve tartó kormányzati átalakítás kelt, magunk mögött hagyva a kultúra olyan szegmenseire láthatunk rá, melyeket a „kultúrharc” többnyire elfed. Barna Emília és Szarvas Márton kultúrszociológusokkal beszélgettünk.

Meghalt Huszár Tibor

Az akadémikus, szociológus 89 éves volt.

Nekik bezzeg könnyű! - Mitől félt, miben bízott a 10, 20, 50, 60 évvel ezelőtti fiatal nemzedék?

Megélhetési gondok, bizonytalan jövő, lebegés a semmiben. És persze a félelem a globális felmelegedéstől. Mindez annak a fiatal generációnak néhány jellemző attitűdje, amely most indul neki a felnőttéletnek. Vajon így volt ez mindig? Mitől félt, miben bízott a 10, 20, 50, 60 évvel ezelőtti fiatal nemzedék? És mitől féltik a maiak a következőt? Egyetemi hallgatót, mérnököt, tanárt, írót és egy nyugdíjas pedagógust kérdeztünk. Pillanatképek múltból és a jövőről – 2019-ben.

Táborba sem engedik gyerekeiket a szegények

Bass László szociológus szerint a magyar gyerekek százezreinek elképzelhetetlen bármilyen nyaralás.

Ezért jobb az O1G mém bármilyen ellenzéki programnál

Vajon mit teszünk az internettel, és mit tesz az internet velünk? A digitális nyomok olvasói egyre többet tudnak erről, és olyan kérdések foglalkoztatják őket, mint hogy felforgatják-e az életünket a Harry Potter-rajongók és kell-e félnie a Fidesznek a mikrocelebektől. Az online közösségi médiumok és a valós élet kölcsönös egymásra hatásáról kérdeztük Dessewffy Tibor szociológust.

Papa, mama, gyerekek - Mézgáék, a nukleáris család

Mézga Gézáék kalandjai rendkívüliek,­ de ők maguk „tipikus” család. Géza és Paula férj-feleség, természetesen monogám házasságban, két közös gyerekük van, Kriszta és Aladár. Hiszen ilyennek képzeljük a családot. Ám a kép csalóka. A parányi emberközösség, egy szülőpár és közvetlen utódaik:­ magcsalád (a szociológiában „nukleáris család”). Ez a modern nyugati társadalmak eszményképe. De ha azt hisszük, hogy ősidőktől fogva ez számít családnak, nagyot tévedünk.

Ferge Zsuzsa: még a hatalmon lévők is szoronganak

Tudják, hogy elég egyetlen rossz szó, és körön kívül találják magukat. Kegyvesztések sorának vagyunk tanúi – mondja a szociológus.

Lengyel András: A "sztár" és a "celeb" szociológiájához