Németország, ugyanúgy, mint a 2015-ös menekültválság idején, ezúttal is – Lengyelország mellett – élenjár az ukrajnai menekültek befogadásában. A szövetségi belügyminisztérium adatai szerint február vége és 2022. december 13. között pontosan 1 036 135 Ukrajnából érkező menekültet regisztráltak a hivatalos nyilvántartásban. Azt azonban nem lehet minden kétséget kizáró pontossággal megállapítani, hányan maradtak itt, vagy hagyták el Németországot. Az ukrán állampolgárok vízum nélkül léphetnek be az Európai Unióba, és szabadon mozoghatnak a schengeni térség uniós tagállamaiban. A menekültek egy csekély része már továbbhaladt más államba, vagy visszautazhatott Ukrajnába.
A központi nyilvántartás szerint az ukrajnai menekültek 70 százaléka nő vagy lány és mindössze 30 százalékuk tartozik az ellenkező nemhez. A befogadottak 34 százaléka 18 év alatti kiskorú, összeségében az átlagéletkoruk 28 év, ami jóval alacsonyabb a német állampolgárok 41 éves átlagéletkoránál,. Sokan (77 százalék) társ nélkül érkeztek Németországba. A felnőtt menekültek majdnem fele (48 százalék) gyermekekkel jött.
A nürnbergi Foglalkoztatáskutató Intézet vezetésével készített reprenzentatív kutatásból az is kiderült, hogy az Ukrajnából Németországban érkezett menekültek csaknem háromnegyede magánlakásokban, házakban él, és mindössze 9 százalékuk lakik közös szálláshelyeken. A kérdéses tanulmány először vizsgálta az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta befogadottak származását, társadalmi összetételét és életkörülményeit, és a német társadalomba való beilleszkedésüket. Azokra a kérdésekre kereste a választ, hogy hányan szeretnének marandi közülük, hogyan élnek Németországban, és milyenek a jövőbeli kilátásaik?
A felmérés legfőbb megállapításai szerint az Ukrajnából érkezett nők nagy része jól vagy nagyon jól képzett és jelentős integrációs potenciállal rendelkeznek. Úgy érzik, elfogadják őket a németek, de szenvednek is attól, hogy távol a hazájuktól, száműzetésben kell élniük. Jelentős részük hosszabb ideig vagy véglegesen maradni szeretne az új hazában.
Nem meglepő, hogy a válaszadók 96 százaléka azt mondta: a háború miatt hagyták el hazájukat. A megkérdezettek tizede azt is hozzátette, hogy a súlyossá vált gazdasági nehézségek is komoly szerepet játszottak döntésükben. Legnagyobb arányban azokról az ukrajnai területekről érkeztek Németország területére, amelyeket a legjobban sújtott a háború. A menekültek 32 százaléka Kelet-Ukrajnából, 19 százalék a Kijevi területről, 14 százalék pedig Ukrajna déli részéről érkezett.
Németországot azért választották célországnak, mert itt élnek ukrán barátaik vagy ismerőseik. Ez megerősíti azt a régóta ismert szabályszeresűséget, hogy a menekültek leggyakrabban azt az államot választják, ahol a diaszpóra a legjobban és leghatékonyabban segíthet őket. Németország gazdasági ereje, kedvező munkaerőpiaca és fejlett jóléti állama szintén sokat nyom a latban. Az átmeneti védelemről szóló irányelvet, amely megnyitja a munkaerőpiachoz és a szociális rendszerhez való hozzáférést az ukrán menekültek számára, az Európai Unió teljes területén, így természetesen itt is alkalmazni kell.
A felnőtt menekültek négyötöde nő. Mintegy a felüknek kiskorú gyermeke van. Az ukrán nők átlagos iskolai végzettsége az ukrajnai és a németországi átlagénál is magasabb: 72 százalékuk diplomás, miközben Ukrajnában összességében a lakosságnak mintegy a fele, Németországban pedig egyharmada rendelkezik egyetemi végzettséggel. Igaz, a német egyetemeken nehezebb megszerezni a diplomát, több feltételt kell teljesíteni. Ettől függetlenül tény, hogy jól képzett, fiatal menekültek érkeztek Németországba. Ők egyrészt nagy nyereséget jelentenének a német munkaerőpiac számára, másrészt viszont Ukrajnában tartós hiányukat nagyon megérezné az ország, amelynek lakossága már a háború előtt is jelentős csökkenésnek indult.
A legtöbb ukrán nő ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezik Németországban, ez 2024. március 4-ig érvényes és meghosszabbítható. Amikor a visszatérési terveikről kérdezik őket, a kép összetett. 27 százalék még nem akar nyilatkozni erről, két százalékuk egy év múlva szeretne visszatérni, egyharmaduk (34 százalék) meg akarja várni a háború végét, és csak azután dönt. A legnagyobb csoportot alkotó 37 százalék legalább néhány évre vagy véglegesen Németországban akar maradni - állapítja meg a Neue Zürcher Zeitung.
Minden tapasztalat szerint minél tovább tart a háború, annál jobban emelkedik majd azok száma, akik maradni kívánnak. Nagy szerepet játszik ebben a szakmai integráció, sikerül-e elhelyezkedniük, milyen munkakörre tesznek szert, de ennél is fontosabbak a gyermekek jövőbeli kilátásai. A menekültcsaládok 91 százalékánál legalább egy gyermek német iskolába jár. Az ukrajnai gyermekek legfeljebb tanulmányaik kiegészítésként követik a hazai online oktatást. A gyerekek mindössze három százaléka vesz részt kizárólag távoktatásban.
A szülők csaknem egyötöde - főként az anyákról van szó - dolgozik. Ez a szám más menekültcsoportokhoz képest magas, különösen a rövid tartózkodási időhöz viszonyítva. A nyelvelsajátítás nehéz akadály. Több mint 51 százalékuk német nyelvtanfolyamon vesz részt vagy már elvégezte azt. Nagy részük már szakképzett munkahellyel rendelkezik.
A számos pozitív megállapítás ellenére a menekültek számára súlyos traumát jelentett, hogy el kellett hagyniuk szülőhazájukat, családjukat, ismerőseiket. Bár a felnőttek 39 százaléka jónak vagy nagyon jónak (10 százalékuk rossznak vagy nagyon rossznak) minősíti egészségi állapotát, ha megkérdezik őket az életükkel való elégedettségükről, az átlag 5,8 egy tízes skálán, miközben ez a németek esetében 7,5.
A gyermekek pszichés állapota is rosszabb, mint a német kortársaké. Sokakat állandó szorongás gyötör, sok menekült pedig a bizonytalanságtól és a magánytól tart.
