A CEU Nádor utcai épületében tartott rendezvény egyik eseménye volt annak a négynapos programsorozatnak, amelyet – Horváth Aladár roma polgárjogi aktivista kezdeményezésére – Csalog Zsolt író, szociográfus halálának huszonötödik évfordulója alkalmából szerveztek. (A Pinceszínházban rendezett emlékestről a Népszava is beszámolt.)
A Szekszárdon született, Budapesten elhunyt Csalog Zsolt (1935-1997) egyebek között a Kilenc cigány, a Parasztregény és a Börtön volt a hazám című köteteivel vált ismertté. A Jávor István rendezte filmben – a meghívóban lévő ismertetőt idézve – Csalog Zsolt a „családjáról, neveltetéséről, barátairól, szerelmeiről, az 1960-as években induló írói pályájáról, néprajzos, szociológus, szamizdatos-ellenzéki tevékenységéről” mesélt.
A beszélgetés során Szuhay Péter arra hívta fel a figyelmet: ahogyan a portréfilmből is kiderült, Csalog Zsolt számára sorsfordító volt, hogy részt vett a Kemény István szociológus vezetésével 1971-ben végzett országos reprezentatív vizsgálatban, amely a cigányság helyzetét térképezte fel. A hatalom által inkább csak tűrt, mintsem támogatott kutatás során együtt dolgozott például Solt Ottiliával és Havas Gáborral. A rendszerváltáskor SZDSZ színekben mindketten bekerültek az Országgyűlésbe.
Csalog Zsolt ekkor a szintén szabad demokrata parlamenti képviselő Horváth Aladár tanácsadója volt. A filmben elmondta: később azért lépett ki az SZDSZ-ből, mert úgy érezte, a párt háttérbe szorította a romaügyet és azokat a politikusokat, akik ezzel a témával foglalkoztak.
A fiatalabb generációk körében ma már Csalog Zsolt nem tartozik a közismert szerzők közé. Jávor István hangsúlyozta, a négynapos programsorozatnak éppen az volt a célja, hogy Csalog Zsoltot visszahozza a köztudatba. Hiszen – állapította meg a filmrendező – „nem érdemli meg, hogy ennyire elfelejtődjön”.
