Bújj a bőrömbe, ha meg akarsz érteni!

Egész más olvasni arról, hogy milyen egy autizmussal élő gyerek egy napja, vagy mennyire kell igyekezni egy írni tanuló elsősnek – és egész más átélni azt. A szentesi pedagógia szakszolgálat érzékenyítő tréningjén éreztük magunkat néha dühösnek, néha elveszettnek, néha szó szerint a nyelvük is lógott, de pont ez volt a cél. Az, hogy lássuk: egyre több gyerek küzd egyre súlyosabb gondokkal. Ha országos kitekintést teszünk, számok támasztják alá a sejtésünket: valami nagyon félremegy a világban.

Nem csak matekból jeles - Solti Gyöngyivel beszéltünk róla

Egy százhalombattai iskolában tanít matematikát és fizikát a 5–12. évfolyamosoknak. Ugyanakkor drámaszakkört tart, novelláit pedig évek óta rendszeresen publikálja. Első ifjúsági regénye Nem beszélünk róla címmel jelent meg Takács Mari illusztrációival. Solti Gyöngyi reméli, hogy a regénye nem csak a a kamaszok figyelmét kelti fel.

Hol kezdődik az autonómia a pedagógiában?

Maga az oktatási szisztéma, mechanizmus valójában leszoktatja az iskolaigazgatót, a tanárt, a diákot az autonómiáról, mert úgy fél az önálló véleményalkotástól, az önállósulási törekvéstől, mint az ördög a tömjénfüsttől.

A meggyőzés ereje

A reform mindent túlél

Az író halálára

Miért ne lehetne egy férfi óvodapedagógus?

Magányos dolog férfiként létezni egy alapvetően női szakmában, de sosem bántam meg, hogy ezt választottam – mondja Bobori Gyula óvodapedagógus. Az előítéletek már egy ideje nem érdeklik, az úgynevezett férfi és női szerepekről pedig megvan a maga külön bejáratú véleménye.

Nehéz helyzetben a kórházpedagógusok

Se képzés, se egységes ellátórendszer, így szakemberből is alig van a hazai kórház-pedagógia területén, iskoláskorú gyerekek tízezrei maradnak pedagógiai ellátás nélkül az egészségügyi intézményekben.

Fotó: Shutterstock

Szakemberek és civilek a lelki egészség ügyében

A nehéz helyzetben lévő emberekkel Magyarországon sokan foglalkoznak: mégis, ma az állami gondozásból kikerülő fiatalok közül sokan már 20 éves korukban pszichiátriai szociális otthonba kerülnek. A „segített” személyről, családról óriási paksaméta dokumentációk készülnek, a szolgáltatók finanszírozója azonban nem méri az emberi sorsok változásait, a szolgáltatások attitűdjét, hatékonyságát és a segítő szakmák közötti együttműködést.

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang