Kincskeresés könyvekben

- avagy az olvasásrul

Zétinél nincs jobb hallgatóság – Terápiás kutya fejleszti a gyerekek készségeit a szegedi Somogyi-könyvtárban

 Különös lelki kapocs van ember és kutya között. A gyerekek antennái talán még ennél is kifinomultabbak, szavak nélkül értik meg egymás a négylábú barátokkal. Erre a varázslatos összhangra alapozta programját a szegedi Somogyi-könyvtár, ahol Zéti, a terápiás kutya hallgatja figyelmesen, ahogy a gyerekek hangosan felolvasnak neki. A résztvevők egyre bátrabbak, sokat fejlődnek az olvasás készsége terén, mesélik a könyvtárosok, a szülők és a gazdi.

Ki ölte meg az ártatlanságot?

Igenis látnunk kell, hogy az antiszemitizmus szörnye nem hirtelen ugrott ki a bokorból és tarolta le fél Európát. Látnunk kell, hogy békés szalonokból indult mosolyogva és udvarias hangnemmel.

Válságban van a könyvolvasás-kultúra?

Az ember előbb-utóbb rájön arra, hogy a mély gondolatisággal, komoly mondanivalóval előálló könyv az ő épülését is szolgálja. Mert megtanítja gondolkodni, érvelni, kritikailag mérlegelni a dolgokat. Rádöbben, hogy maga a valóság mennyire összetett, differenciált. 

Kell egy kis áramszünet

Beugró

Mi is írunk, olvassatok!

1999-ben Magyarország volt a Frankfurti Könyvvásár díszvendége, akkor volt egy nagy felfutása magyar irodalomnak, azóta hasonlót nem tapasztaltunk. 

Alig olvasunk, drágák a könyvek

Kevesen vannak, akik egyáltalán pénzt adnak egy-egy kötetért.

Magyarok a középmezőny alján

A felmérés szerint az EU 16 éves vagy annál idősebb lakosságának 52,8%-a számolt be arról, hogy az elmúlt 12 hónapban könyveket olvasott.

Le a polcról, ki a skatulyából!

Könyvtárosok is hallják az idők szavát: egyre sokfélébb és kreatívabb módon hívják a betűk közelébe a közönséget Európában és Magyarországon.  

Gyermekévek könyvtárral, kritikus évek anélkül – A középiskolások járnak és kölcsönöznek legkevesebbet

Nagyon kicsivel, de emelkedett a könyvtárba beiratkozó fiatalok száma,, a közkedvencek nem változnak – négy magyarországi intézményt kérdeztünk.

Könyvtárból lopott könyvekről is hallhattak történeteket a 95. Ünnepi Könyvhéten a napsütéssel dacolók

A klasszikusok, a végigküzdött és a félbehagyott művek. 

Észváltás

BEUGRÓ

Kis magyar siker: egyre többen nyitnak a kevésbé ismert írók felé, egyre többen olvasnak kortárs magyar irodalmat

Sok az eszkimó, kevés a fóka – mondjuk akkor, amikor bizonyos helyzetben, bizonyos célra kevés szakértőt találunk, és emiatt úgy érezzük, elveszni látszanak az értékek. Igaz ez sok mindenre, a rengeteg újonnan kiadott könyvre is. A választék felbecsülhetetlen és átláthatatlan, mégis zsugorodni látszik a Gutenberg-galaxis. Elszaporodtak a könyvkiadók, hódít az e-book, a patinás kiadók munkatársai a fejüket fogják, hogyan maradjanak talpon ebben a túlkínálatban, de tengert lehet rekeszteni a magánkiadásban kínált, jobb-rosszabb minőségű és tartalmú kiadványokkal is, amelyek szintén bekerülnek a könyvpiaci tortába, még ha nem is krémjébe.

Ötven év múlva alig tud majd valaki írni, a szövegértést sokan már most Orbán Viktorra bízzák

Egyre tapinthatóbb az analfabetizmus a szegényebb térségekben a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének igazgatója szerint. Egy sokakat érintő, aktuális közéleti ügyön keresztül néztük meg a jelenséget borsodi és somogyi településeken.

Versenyfutás

Atlantisz

Csernus Mariann: Lesztek ti még kilencvenöt évesek!

Folyamatosan kérdezősködnek az emberek, a színház is folyamatosan érdeklődik. Kérem szépen, kutya bajom! Nem haltam meg, nem vagyok beteg, nem döntött le a lábamról egyetlen nyavalya sem, nem akarok felhagyni a hivatásommal… Csak éppen ez a rohadt térd! És akkor milyen a hangulatom? Ingerlékeny, mondjuk.

Papp Sándor Zsigmond: A betűk élete

„Ha nem lesznek fiatal olvasók, meg fog halni a demokrácia” – Kiáltványt írtak az olvasásról, a legjobb fegyverről a dezinformáció ellen

Érdemes hosszabb nyomtatott könyveket olvasnunk ahhoz, hogy a világot a maga összetettségében lássuk, ne pedig úgy, ahogy az összeesküvés-elméletek láttatják. A magasabb szintű olvasás mellett érvelő ljubjanai kiáltványból ez is kiderül.

Politikai szemüveggel olvasnak a magyarok, de a többség nem ért egyet a könyvek fóliázásával

Optimizmusra adhat okot az olvasási szokásokról, a Népszava kérésére készült kutatás. A Publicus Intézet vizsgálata ugyanakkor azt is megmutatja: az ország politikai megosztottsága a könyvek világát sem hagyja érintetlenül.

Lackó Gábor: Last Minute

Szabó Dárió: Azt hiszem, megőrülök attól, hogy tudok

"Újra úgy szorongunk, mint az első emberek."

Az érzékenyítés nem átnevelés – A sokféleségünket bemutató mesékre a világon mindenütt nő az igény

„Védjük meg a gyerekeket!” – olvasható a kormány hatalmas összegeket felemésztő plakátkampányán, mellyel az április 3-i országos népszavazásra buzdítanak. Nem akarnánk foglalkozni a propagandacélú, önmagában gyűlöletkeltésre alkalmas kérdésfeltevésekkel, inkább szakértőkkel beszélgettünk arról, vajon az érzékenyebb témákról – többek közt az azonos neműek házasságáról, a válásról, a betegségekről – mikortól érdemes a gyerekeknek olvasni? Egyáltalán össze lehet-e zavarni őket identitásuk alakulásában azzal, ha a társadalmilag elfogadott normáktól eltérő mesehősökkel találkoznak?

Betűkből épülő közösségek

Az olvasókörökben nemcsak regényekkel, de új emberekkel és olvasási szempontokkal is találkozhatunk.

Papp Sándor Zsigmond: Olvasni arany

Számomra még ma is kész csoda, hogy el tudom olvasni ezt a mondatot. Hogy a sok krikszkraksz varázsütésre elárulja a megfejtését, sőt, mit több: megszólít.

Az újságolvasás szentsége

A nő, aki hazatalált

Kádártól Orbánig: Karácsony Gergely is megmutatta, mit olvasott a nyáron

A miniszterelnök után a főpolgármester is könyveket ajánlott a közösségi oldalán.

A kultúra hiányáról járvány idején

Utcára viszik az olvasást

A Mozgó Könyvek a főváros több pontján zöld szekerekkel várja az olvasni vágyókat. Nemrég szociális intézmények támogatásába kezdtek, a kulturális program folyamatosan bővül.

Darálók és rajongók