Szeged;könyvtár;kutya;olvasás;terápiás kutya;

Zétinél nincs jobb hallgatóság – Terápiás kutya fejleszti a gyerekek készségeit a szegedi Somogyi-könyvtárban

 Különös lelki kapocs van ember és kutya között. A gyerekek antennái talán még ennél is kifinomultabbak, szavak nélkül értik meg egymás a négylábú barátokkal. Erre a varázslatos összhangra alapozta programját a szegedi Somogyi-könyvtár, ahol Zéti, a terápiás kutya hallgatja figyelmesen, ahogy a gyerekek hangosan felolvasnak neki. A résztvevők egyre bátrabbak, sokat fejlődnek az olvasás készsége terén, mesélik a könyvtárosok, a szülők és a gazdi.

– Második alkalommal jövök felolvasni neki. Nagyon cuki, volt, hogy hozzám bújt, ez nagyon jó érzés. Először igazából azért gondoltam, hogy kipróbálom, mert ő is Zéti, meg én is – sorolja először kicsit visszafogottan, majd az emlék hatására egyre lelkesebben a nyolcéves – illetve később pontosít: mindjárt kilencéves – Kovács Zétény. A harmadik osztályos szegedi kisfiú a saját elmondása szerint nagyon szeret olvasni, mindenevő, otthon megszámlálhatatlan kiolvasott kötet sorakozik a polcán.

Beszélgetésünkkor a helyi Somogyi-könyvtárban vár türelemmel a sorára, hóna alatt az aktuális kedvenc kötettel. A szintén harmadikos Sebők Árlen egy közeli asztalkánál üldögél, bármit elolvas, mondja büszkén, amiben a horgászásról vagy a fociról van szó.

Meghallgat, nem kritizál

A bibliotéka gyerekrészlegén üldögélünk, a főszereplőre várunk. Anélkül, hogy látnánk is, tudomást szerzünk az érkezéséről, hiszen a mosolyok előre jelzik Zéti jöttét, aki a feladatához méltó kiegyensúlyottsággal és a lelkesedését kifejező farokcsóválással ballag befelé a polcok között. A terápiás golden retriever kéthetente „rendel” a szegedi könyvtárban. Az ötlet a ma már nyugdíjas Kulcsár Mariannától ered, aki jó gyakorlatokat keresgélt, és egy külföldi mintából merített – meséli Nagy Zsuzsanna gyermekkönyvtáros.

Más országokban állatmenhelyekre mennek el a gyerekek felolvasni, mert a tapasztalatok szerint ez az embernek és az állatnak is jó, Szegeden pedig úgy gondolták, miért ne jöhetne be a könyvtárba egy kutya. 

A pandémia előtt vágtak bele, az ötletre egy segítőkutya-tulajdonos, Farkas László azonnal nyitottnak bizonyult. Ekkor még egy Sziszi nevű ebbel zajlott a program, tőle vette át Zéti a stafétabotot. – Jó látni, hogy vannak visszatérő résztvevők. A szülők beszámolója alapján a gyerekek magabiztosabbak lettek az olvasás terén. A négylábú doktor nem kritizál, mindenkit meghallgat, a kisiskolások sokkal nyugodtabban olvasnak előtte, bátrabban viselkednek, nincs meg bennük a drukk, az idegességi faktor – taglalja Nagy Zsuzsanna a program előnyeit.

A gyerekekkel sokféleképpen lehet megszerettetni az olvasást. Zétény édesanyja például egész kicsi korától olvas a kisfiának, később egy bájos trükkel vette rá a hangos gyakorlásra. Azt javasolta, olvassanak felváltva egymásnak, mindketten ugyanakkora szakaszokat. Ez bevált, szinte csak azok a napok maradnak ki, amikor Zétény például beteg. Árlen anyukája is a finom megoldások híve. Erőltetni szerinte nem szabad az olvasást, de fel kell hívni a gyerekek figyelmét az érdekes témákra, a kutyával való olvasás pedig kiváló lehetőség.