Az újragombolt minőségi oktatás titka

Víziónak is lehetséges nevezni az alábbiakat, bár pontosabb, ha a NER-t követő éra felelős kormányainak kötelességeként tekintünk a leírtakra. 

A kormányoknak minden diák számára az elérhető legmagasabb szintű oktatást kell biztosítania

Radó Péter: Program a lerombolt közoktatási rendszer helyreállítására (1.)

A 2010/11-ben létrehozott autokratikus rendszer az előző évtized első felében teljes, a közoktatás működésének minden aspektusára kiterjedő rendszerátalakítást hajtott végre. A rendszerátalakítás kizárólag politikai célokat szolgált, abban szinte semmilyen oktatásszakmai megfontolás nem játszott szerepet.

Az elmúlt évtizedben
az iskolák
elvesztették
azt a képességüket,
hogy alkalmazkodjanak
a gyerekek egyre
sokfélébb tanulási
igényeihez

Kommandó

Publicus: a többség szerint Karikó Katalin és Krausz Ferenc Magyarországon nem érhetett volna el Nobel-díjat érő tudományos sikert

Nem a szülőhazáé az érdem.

Karikó Katalin és Krausz Ferenc

A Belügyminisztérium szerint Szlovákiában sem okoz gondot a meghosszabbított tanév

A szakszervezetek szerint azonban a nyári melegben sokkal nehezebb a tanulás a gyerekek számára.

Képünk illusztráció

Ami az ásatag oktatáspolitika mögött van

Börtönkísérlet a magyar közoktatásban: Lucifer-hatást hozhatnak a Pintér-paragrafusok, a pedagógusok nem sok jóra számíthatnak

Gúzsba köti a pedagógusokat az Orbán-kormány által előterjesztett státusztörvény, a teljesítmény-értékelési rendszer pedig irreális követelményeket támaszt velük szemben. De milyen pszichés hatásokkal kell számolniuk az oktatásban kitartóknak, ha valóban élesedik a jogszabály? Hogyan változik meg a tantestületek dinamikája? Együttműködés nélküli kényszerkapcsolattá válik a kollektíva? Őrök és rabok szerepe vár rájuk? Tódor Marina pszichológus szerint az eddigiek alapján nem sok jóra számíthatnak a pedagógusok.

Diákok tüntetnek a tanáraikért, az egyre romló oktatás helyzete és a jobb munkabérek miatt a Fővám téren, Budapesten, 2022. október 2-án.

Romsics Ignác: Oktatásügyünk múltja és jelene

Gyakran hallom, érjenek el jobb eredményeket a pedagógusok, s akkor majd követelhetnek magasabb béreket. Addig azonban coki. A dolog azonban éppen fordítva van. 

Egy réteg, egy osztály nem tud alapvető változásokat elérni: egyedül a diákoknak sem megy

A fiatalok többsége továbbra is közönyös a politika iránt, azonban egy kisebbség határozottan érdeklődőbbé vált. Őket látjuk az utcákon ezekben a hetekben. Rokonszenvesen, szellemesen, olykor nyersen állnak ki magukért és a tanáraikért, a keményebb szavakat a kormány szellemi hátországának pokróc kommentárjai– „bohóc, söpredék, szörnyeteg pedagógusok nevelnek egy szörnyeteg generációt” – tüzelik. De a kabinet sem különb, amelyik – bár a problémát nemcsak ismeri, de előidézte – nem tárgyal az érintettekkel. A sértegetett diákok nem mostanában szavaznak a Fideszre, de hogy érintik ezek a hetek a fiatalságot általában?

„Ha mindenki egyszerre áll fel, akkor már nem tudnak mindenkit kirúgni, különben összedől a rendszer”

A kormányt nem érdekli, ha nem lesz, aki tanítson – készek akár az összes polgári engedetlenségben résztvevő pedagógust kirúgatni az állásából. Más veszélyek is fenyegetik a tiltakozási hullámot: meddig lehet fenntartani az ellenállást? Ki ad ehhez pénzt, paripát, hangszórót, honlapot? Mert a Fidesz arra játszik, amire mindig is (lásd még SZFE, CEU, kata és a többi ügy), hogy felmorzsolja, besározza, kiszorítsa a tiltakozókat, és aztán mindenki szépen hazamegy, csinálja tovább kussban a dolgát. A propagandistáik lebohócozzák őket, megafonjaik azt harsogják, egy dühös libsi kisebbség lázong, csakhogy eleve nem lehet a pedagógusokra egységes, homogén csoportként tekinteni. Hatalmas különbségek vannak az élethelyzeteikben, a kiszolgáltatottságukban, és abban is, mit gondolnak saját szerepükről. Cselekvési lehetőségeket és közös többszöröst keresve beszélgettünk a tiltakozást szervezőkkel, pedagógusokkal, diákokkal.

Törölnék a faj fogalmát a magyar törvényekből, az Országgyűlésnek írt ajánlást a miskolci Dr. Ámbédkar Technikum

Törölje a „faj” kifejezést az emberi jogokat szabályozó magyar nyelvű törvényi szövegekből – ezzel a – kulturált kifejezéssel élve – kezdeményezéssel fordult a magyar törvényhozáshoz a miskolci Dr. Ámbédkar Technikum és a fenntartó Dzsaj Bhím Közösség. Szerintük olyan szónak kell állnia a jogszabályok szövegeiben, amely a világ többi nyelvéhez hasonlóan nem utal hamis „zoológiai” különbségekre ember és ember között. A szöveget a punéi egyezmény 90. évfordulóján ajánlották az Országgyűlés figyelmébe: 1932-ben Gandhi cellájában állapodott meg a jogász Ámbédkarral az alkotmányos alapelvekről Indiában, megnyitva az utat az ezredéves kasztrendszer felszámolása előtt. A durva priccsen írt két oldalas üzenetük valósággá lett, Indiában mára a legalsó kasztok fiai is eljuthatnak a gimnáziumokba, az egyetemekre, az állami állásokba, a parlamentbe és a minisztériumok legmagasabb tisztségeibe. Eközben a magyar cigányság szegregált településeiről százból egy fiatalnak van esélye a tanulásra, s ezzel a kitörésre a „nemzetiség-etnikum”, a „felzárkózás-felzárkóztatás”, a „cigány bűnözés” fogalmai keretei közül. 

Közös Alap, saját vélemény

Szokatlan szeptember

Betanított droidok

Kidobott évek

Gyerekek a lecsóban

"Megbukott Orbán oktatáspolitikája"

Az MSZP szerint a magyar oktatási rendszer semmilyen jövőképet nem kínál a fiataloknak, ez azon is látszik, hogy milyen sokan kívánják elhagyni az országot és mennyien kerülnek ki képzettség nélkül az iskolákból.

Illusztráció

Lázár János oktatáspolitikai koncepciója

Nem mennek hétfőn iskolába

"Sztrájkra" készülnek a szülők is a közoktatásban uralkodó állapotok miatt: február 29-én hétfőn nem vinnék iskolába gyermekeiket, hogy ezzel is kifejezzék szolidaritásukat a kormány oktatáspolitikája ellen tiltakozó tanárok mellett. Az ötlet nem mindenkinek tetszik, a Facebook-on ellenesemény is alakult, az oktatási jogok biztosa azonban figyelmeztet: a szabad véleménynyilvánításnak nincs életkori korlátja. A szülők addig "mozgolódnának" amíg a kormánnyal nem sikerül érdemi változtatásokról megállapodni a közoktatásban.

Hétfőn országszerte üresen maradhatnak az iskolapadok FOTÓ: THINKSTOCK

Álompor

Vakvágányon a fideszes oktatáspolitika

Egyre többen támogatják az oktatási rendszert bíráló miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületét, a napokban a Hálózat a Tanszabadságért és a Magyartanárok Egyesülete, illetve más iskolák is csatlakoztak a hermanosok kezdeményezéséhez, amely akár országossá is kinőheti magát. Az oktatási kormányzat szerint még két-három évre van szükség ahhoz, hogy a rendszer "gördülékenyebben" működjön.

Illusztráció/Thinktsock

MSZP: a Fidesz oktatáspolitikája az igazi hazaárulás

Magyarországon 2015-ben egy költözés miatt másfél hete nincs internet kapcsolat az ország összes iskoláját felügyelő Klebesberg Intézményfenntartó Központban. Szintén 2015-ben ugyanez a központ több milliárdos adóssággal küzd, amiért tanárok késve kapják meg a nekik törvény alapján járó pénzeket. Az OECD legújabb oktatási körképe szerint a magyar kormány költi az egyik legkevesebbet a fejlett országokat tömörítő OECD-tagállamok közül az oktatásra - olvasható az MSZP közleményében.

Központosított félelem az iskolákban

Ma nem létezik oktatáspolitika, ma csak hatalompolitika van - hangzott el azon a szerdai konferencián, amelynek fő témái az oktatási rendszerben évek óta tartó centralizációs folyamatok, s azok hatásai voltak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, a központosításnak több kára van, mint haszna, szakértők úgy vélik, a kormány gyorsan romló pályára állította a köz- és felsőoktatást. Van, aki szerint, abban ami 2010 óta az iskolákban történik, markánsan benne van a pedagógusok tehetetlensége is.

A jövő generációja a tét FOTÓ: NÉPSZAVA

Újraosztják a szerepeket?

Minta mókus

Válaszol: Kunhalmi Ágnes, az MSZP oktatáspolitikusa

Miért gyengébbek az idei érettségi eredmények?

Ötletelünk

Elapasztott érettségizők

Több oka is van annak, hogy idén tovább csökkent a maturáló fiatalok száma, ezek egy része demográfiai, ugyanakkor az elmúlt öt évben történt oktatási átalakítások is nagy szerepet játszanak a negatív folyamatokban. A szakemberek és az ellenzék szerint a kormány oktatáspolitikája tévúton jár, a fiatalok továbbtanulási lehetőségei pedig csökkennek, ezért egyre többen gondolkodnak külföldi továbbtanulásban.

A hagyományoknak megfelelően a magyar nyelv és irodalom írásbelivel kezdődött az idén is az érettségi FOTÓ: PÁLFALVI KITTI

LMP: tévúton jár az oktatáspolitika

Az LMP szerint tévúton jár a kormány oktatáspolitikája, amely a köz- és a felsőoktatás átalakításával szűkítette a diákok továbbtanulási lehetőségeit, és el is vette a kedvüket a felsőfokú tanulmányoktól.

Épül az esélyt nem teremtő oktatás

Keményen kritizálta a magyar oktatáspolitikát az Európai Bizottság (EB) múlt héten publikált, hazánkról szóló országjelentésében. A dokumentum egyebek között felhívja a figyelmet a középfokú oktatás kormány által tervezett átalakításának veszélyeire, amely a szakiskolák támogatását helyezné előtérbe, miközben a gimnáziumi férőhelyeket jelentősen csökkentené.

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang