„A jelenlegi oktatáspolitika nem érti azt a változást, ami jelenleg a világban zajlik, ezért a 70-es évek oktatáspolitikai eszközeit hozza vissza. A 70-es években a 70-es évekhez képest jó volt a közoktatás Magyarországon, de a 70-es évek módszereit nem lehet és nem érdemes a 2020-as években alkalmazni, mert egyszerűen nem működik” – jelentette ki Hiller István. A volt oktatási miniszter a Népszava médiatámogatásával megvalósuló Közbeszélgetés rendezvénysorozat ötödik részében arról beszélgetett Pogátsa Zoltánnal, az Új Egyenlőség főszerkesztőjével, hogy képes-e megfelelni a centralizált oktatási rendszer a XXI. század kihívásainak.
Hiller István, aki 2006 és 2010 között volt oktatási miniszter, arról beszélt: a jelenlegi Nemzeti alaptanterv mindent elő akar írni és tételesen meghatározza, hogy melyik évben mi legyen. Maga az oktatási szerkezet pedig annyira központosított, hogy arra Magyarországon Eötvös József óta nem volt példa. „Volt ennél durvábban ellenőrzött, ennél még ideologikusabb oktatási rendszer, de ennyire centralizált nem” – fogalmazott. Mint mondta: Kádár János pártja 1978-ban hozott egy határozatot, amelynek az volt a lényege, hogy a központi tananyag és a helyi adottságok 70-30 százalék arányban lehetnek egymással. Jelenleg a magyar közoktatásban ez 90-10 százalék.
Fél a kortárs alkotóktól a magyar oktatáspolitika, a helyzet rosszabb, mint 50 évvel ezelőttMaga a szisztéma, amit a szegény Klebelsbergről elnevezett központból vezényelnek, azt az ideát tartja szem előtt, hogy az a legjobb, ha pontosan tudjuk, mi történik, és pontosan ugyanaz történjen Nagykanizsán mint Nyírbátorban kedden reggel 9 óra 17 perckor. És ha ez így van, akkor a működés jó. Ez azonban ellentmond mindannak, amiben egyébként azok a diákok élnek, akikre ezt rákényszeríti a rendszer – hangsúlyozta a szocialista politikus.
Hiller István arra is kitért, hogy a diákok alapkompetenciáiban nagyon súlyos bajok vannak.
Magyarországon 25-27 százalék a funkcionális analfabéták aránya a 6-14 éves általános iskolás diákok körében. Ez azt jelenti, hogy el tudják olvasni a szöveget, de nem tudják annak lényegét utána elmondani, értelmezni, összefoglalni.
„Ebben kutyául állunk, eléggé az élen vagyunk – jelezte. Hiller István részletezte szakmapolitikai ajánlatát, „a sikeres magyar oktatás 12 pontját” is. E szerint a legfontosabb az, hogy az oktatás egészében első a gyermek; az iskola a gyermekért van. – Két nagy irány létezik: az egyik szerint az a jó iskola, ami a gyermeknek jó. Ezt csinálták a hollandok, a finnek, a Balti államok, és manapság Portugália és Lengyelország. Van egy másik megközelítés: a hatalom azt mondja, az a jó az iskolában, amit én akarok. Ez van nálunk. Megmondom, hogy mit tanulj, és az eredményesség azt jelenti, hogy mennyire tudtad elsajátítani azt, amit én mondtam neked, hogy el kell sajátítanod – fogalmazott, majd leszögezte: – Ezzel én szembemegyek.
Pilz Olivér: Azokon a helyeken már összeomlott az oktatási rendszer, ahol egy gyerek a tanárhiány miatt nem lehet az, amire képes lenneA 12 pont szerint nagyon fontos az alapkészségek – írás, olvasás, számolás – elsajátítása, az informatikai tudás fejlesztése, és az angol nyelv mellett meg kell tanulni egy keleti nyelvet is a „mai tizenéves, távlatokban gondolkodó” nemzedéknek. Szükség van kimondottan az oktatásügyért felelős tárcára is – sorolta Hiller István.
Úgy véli: a falvak és a kisvárosok esetében az önkormányzati fenntartás az oktatási intézmények esetében nem tud sikeres lenni, ezért az állam intézményfenntartó szerepét megtartaná. „Amikor ez a kormány átvette a kormányzást, arról beszélt, hogy túl nagy a különbség a különböző helyzetű és vagyonú önkormányzatok iskoláinak teljesítménye között, ezért csökkenteni kell a különbséget. Csakhogy
15 év tapasztalata alapján nem az történt, hogy a gyengébben teljesítők feljöttek, hanem úgy zárult az olló, hogy a jobban teljesítőket húzták vissza.
Ezért én azt mondom, hogy azzal az önkormányzattal, amelyik testületi többségi döntéssel intézményfenntartói szerepet vállal, az állam folytasson fenntartói szereződéstárgyalást és finanszírozást. Aki jobban tud teljesíteni, annak hagyjuk. De az önkormányzatiság 100 százalékos visszaállítását nem pártfogolom” – jelentette ki.
Hiller István annak a véleményének is hangot adott, hogy a kormánypárt oktatáshoz értő tagjait partvonalon kívülre szorították. – A Fidesz két oktatási minisztere közül az egyik, az akadémia volt elnöke, vállaltan ellenzéki véleményt képvisel, a másik pedig kivonult a politikából és jelenleg főállású középiskolai óraadó – utalt Pálinkás Józsefre és Pokorni Zoltánra. Később visszatérve a témára azt mondta: – Egyikük ellenük fordult, másikukat kiiktatták, de ez nem azért történt, mert valaki más vagy mások kinyomták őket. Hiszen azóta olyan oktatáspolitikus, aki fémjelzi arcával, nevével, fórumokkal, vitával az oktatáspolitikát, nincs.
Pálinkás József: Ez a kormány képtelen a korrekcióra, makacsul ragaszkodik minden ostoba döntéséhezA volt oktatási miniszter - mint fogalmazott - abban hisz, hogy ennek az országnak a jövője az oktatás és az innováció. – Értem, hogy vannak olyan gazdasági problémák, amelyek orvoslása megkerülhetetlen, de az, hogy Magyarország egy más pályára, egy, a saját tehetségei és lehetőségei jobb kihasználásával létrejövő pályára álljon, ennek én az oktatást látom forrásának. Orbán Viktor ugyanakkor szerinte az iskolát a hatalomgyakorlás és -megtartás fontos intézményének tartja. Történetesen: a legfiatalabb nemzedéket hogyan lehet és hogyan kell befolyásolni.
– Amit mi közoktatásnak nevezünk, azt ők köznevelésnek nevezik, a törvény a rendszerváltás óta első alkalommal nem tartalmazza az oktatás szót
– hívta fel a figyelmet.
Hiller István szerint a miniszterelnök „nem hisz abban, amiről mi itt beszélünk, hogy tudniillik, az oktatás lehet a kiindulópontja egy felfele ívelő, működő országnak. Ő abban hisz, hogy milyen volt az iskola, amikor ő általános iskolás volt. Berakták egy iskolába, ahol megtanult írni, olvasni. Biztos volt tehetsége, szorgalma, idáig vitte.” Emlékeztetett arra is: az államosítás nem egy újfajta modell volt, hanem a régi visszahozatala. – Ez nem egy szakmai vita eredménye, hanem egy miniszterelnöki akarat volt.