hulladék;oktatáspolitika;

Illusztráció/Thinktsock

- Vakvágányon a fideszes oktatáspolitika

Egyre többen támogatják az oktatási rendszert bíráló miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületét, a napokban a Hálózat a Tanszabadságért és a Magyartanárok Egyesülete, illetve más iskolák is csatlakoztak a hermanosok kezdeményezéséhez, amely akár országossá is kinőheti magát. Az oktatási kormányzat szerint még két-három évre van szükség ahhoz, hogy a rendszer "gördülékenyebben" működjön.

Üdvözöljük a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének kiállását a közoktatásért! Szolidárisak vagyunk kollégáinkkal, és támogatjuk a nyílt levélben megfogalmazottakat - olvasható a Magyartanárok Egyesületének állásfoglalásában. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a miskolci iskola múlt szerdán juttatta el a sajtóhoz nyílt levelét, amelyet tavaly novemberben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik) és a köznevelési államtitkárságnak is megküldtek, érdemi választ azóta sem kaptak. Levelükben az oktatásban uralkodó kaotikus állapotokról, az egyre nagyobb bizonytalanságról, az átalakítások hátrányairól számolnak be. "Vegyék ezt segélykiáltásnak, kérjük a felettes szervek és a társadalom támogatását, segítségét" - zárták levelüket. A hermanos tanárok mellett az iskola diákjai is kiálltak.

A Magyartanárok Egyesülete arra kéri a többi pedagógust és a szülőket, támogassák a gimnázium nyílt levelét, hogy megmutassák: az oktatásban érintettek nem tűrik tovább az iskolák ellehetetlenítését. "Elfogadhatatlannak és felháborítónak tartjuk, hogy az oktatásban mára kialakult tarthatatlan helyzetet föltáró elemzéseket, beszámolókat, kéréseket, követeléseket - érkezzenek azok tantestületektől, igazgatóktól, szakszervezetektől, civil szervezetektől vagy egyes szakértőktől - az oktatás irányítói rendre érdemi válasz nélkül hagyják, újabb és újabb intézkedéseikkel pedig az oktatás körülményeit tovább rontják" - írták.

A magyartanárok után a Hálózat a Tanszabadságért is jelezte: csatlakoznak a miskolci gimnázium nevelőtestületének és diákjainak felhívásához. A pedagógusokat, kutatókat és oktatási szakembereket tömörítő szervezet szerint a levél egy új kezdeményezés kiindulópontja lehet. Mint írták, örülnek annak, hogy a miskolciakban volt bátorság kiállni a nyilvánosság elé, ám annak nem örülnek, hogy a tanároknak "a korábbi észrevételek után ismét egy jaj-kiáltással kell felhívni a figyelmet munkájuk lényegi elemeinek ellentmondásaira", és hogy ezt a a kiáltást az oktatásirányítás most sem veszi komolyan. "A magyar nevelésügy rendszere rossz pályán mozog, nem fejlődik, hanem visszarendeződik, egy régmúlt világ akkor sem korszerű nevelési gyakorlatát jeleníti meg" - hangsúlyozták.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár nem kívánt reagálni a tantestület megmozdulására. Jelezte: az ügyben nem tartja magát illetékesnek, az iskolának pedig azt javasolta, problémáikkal a Klikhez forduljanak. Csakhogy a tantestület épp a tankerületet kereste meg először, levelük a fővárosi központba is eljutott, mindhiába, az illetékesek - ha van ilyen egyáltalán - nem foglalkoztak vele. Az ügy nagy sajtóvisszhangot kapott, s talán ennek is köszönhető, hogy Sipos Imre helyettes-államtitkár "exkluzív interjút" adott a Miskolci Naplónak. Állítja, olyan nem fordulhat elő, hogy az iskolákban a működéshez szükséges eszközök nem állnak rendelkezésre, az adminisztrációs terheket pedig igyekeznek majd csökkenteni - ahogy a tananyag mennyiségét is. Sipos szerint az oktatást "közelebb kell vinni a valósághoz", ám ahhoz, hogy a rendszer a jelenleginél "gördülékenyebben" működjön, még két-három évre van szükség.

Hogy Siposnak mi jelenti a valóságot, nem derül ki, az viszont tény: a hermanos tantestület nyílt leveléhez egyre többen csatlakoznak, a kezdeményezés akár országossá is kinőheti magát. Múlt csütörtökön az ugyancsak miskolci Földes Ferenc Gimnázium tantestülete titkos szavazással döntött a csatlakozásról, s testületileg csatlakozott a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium és a Kondor Béla Általános Iskola is. Úgy tudni, a héten több más iskolában is szavazni fognak.

Fogalma sincs a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA), mekkora fizetést kapnak az idegen nyelvű híradók bemondói, és pontosan mennyibe kerül az adófizetőknek a műsorok előállítása.