A Balkán jó, Ukrajna rossz, de az új nagyhatalmi alkukban Európa már nem is nem tényező

Donald Trump politikai irányvonala, nyers kommunikációs stílusa aligha nyeri meg a demokraták tetszését. Ugyanakkor szemléletesen egyértelművé tesz valamit, amiről sokan nem akartak tudomást venni, elfedve szemüket a nemzetközi jog erősödésének, a szuverenitás tiszteletben tartásának, az érdekek békés egyeztetésének hintőporával. Amikor az amerikai elnök pimaszul fenyeget országokat vámokkal, elcsatolással, katonai beavatkozással, egy államfőnek nyíltan a fejéhez vágja, hogy nincsenek kártyái, azt jelzi kíméletlenül, hogy leplezetlen szintre lép újra a nagyhatalmi politizálás, a világ érdekszférákra osztása. Ami komolyan befolyásolja az Európai Unió jövőjét, bővítését is.

Bosznia-Hercegovinában több tízezer ház maradt áram nélkül, a horvátoknál és a szerbeknél közlekedési káosz van a hóviharok miatt

A bosznia-hercegovinai hatóságok szerint a helyzet rendkívül nehéz

Az EU-csúcs zárónyilatkozatába is beleírnák, hogy Ukrajna nélkül nem lehet Ukrajna jövőjéről dönteni, de Orbán Viktort is meghallgatják még

Mint az utóbbi két évben szinte minden EU-csúcson, a vezetők csütörtöki brüsszeli találkozóján is az Ukrajna elleni orosz agresszió lesz a legfontosabb napirendi pont.

Ez az első magyar vétóm, de bizonyosan nem az utolsó – mondta Kaja Kallas, az EU új „külügyminisztere”

Balkán a kapuk előtt: Orbán Viktornak jó lenne egy félautokrata a háznál

A kelet-európai rendszerváltás és az Európai Unióról szóló maastrichti szerződés után a posztszovjet térség országai szinte meghívást kaptak a szervezetbe, és a procedúrának megfelelően, különösebb akadályok nélkül le is zajlott csatlakozásuk. A nyugat-balkáni, nagyrészt posztjugoszláv régió integrációja elé azonban sokáig falat emelt a délszláv háború, Koszovó elszakadása Szerbiától, az államok nehézkes mozgása a jogállamiság felé. A csatlakozási tárgyalások megindultak, de egyre csak nyúlnak, nem nagyon látni, kiknek és mikor sikerül átszakítani a célszalagot. A magyar kormány a folyamat felgyorsítása mellett áll. Milyen érdekek vezérlik ebben? És mik jelenleg a nehézségek, a nem teljesülő feltételek? Mennyire nyitott valójában az EU erre a bővítésre? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tóth Szilárd János politológussal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatójával.

Messze még a nyugat-balkániak csatlakozása, de Orbán Viktor is részt vett a berlini csúcstalálkozón

Az úgynevezett berlini folyamat a tagjelölt Szerbiával, Koszovóval, Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval és Észak-Macedóniával 2014-ben kezdődött.

Ursula von der Leyen és Olaf Scholz is méltatta a nyugat-balkániak előrelépését az integráció terén

Orbán Viktor Berlinbe utazott

Kétoldalú tárgyalások és egy csúcstalálkozó vár a kormányfőre.

Orbán Viktor luxemburgi kollégájának lefestette, milyen súlyosan hanyatlik az európai versenyképesség

A miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta Luc Friedent, aki az állami hírügynökség szerint mindenben egyetértett vele.

Huszonöt éve csak a KFOR-erők miatt van viszonylagos béke Koszovóban, magyar katonák mesélnek a balkáni mindennapokról – Videó!

Koszovó zűrös hely még nyugat-balkáni összevetésben is. A tizenöt éve önálló állam függetlenségét a szomszédjai közül épp csak az nem ismeri el, amelytől az elszakadását kivívta. Álmoskönyv nélkül is derenghet, egy ilyen területi vita nem sok jót ígér a szenvedélyes délszláv világban. A feszültség érzékeltetéséhez hozzátehetjük, hogy Milosevics hadserege csak Jugoszlávia amerikai bombázása után engedte el Koszovót 1999-ben, a szerb érdekek mögött pedig maga Putyin orosz elnök képe sejlik föl, ideológiai oldalkocsiként Kínával. Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy a szerb–albán szembenállásban az ortodox keresztény és a muszlim hit is egymásnak feszül. Huszonöt éve csak a NATO Kosovo Force (KFOR) erőinek jelenlétével van béke az országban. Törékeny béke. Errefelé majd minden családban van fegyver, időnként elgurul egy magányos gránát, eldördül egy puska. Egy éve magyar katonák sérültek meg egy összecsapásban. Békét az uniós tagjelöltség feltételeinek teljesítése hozhat, parázs indulatok nincsenek az elvárások között. A júliusban élesedő európai tanácsi elnökségben az Orbán-kabinet kiemelt célja a nyugat-balkáni bővítés előmozdítása. Orbánnak eközben Szerbia és Oroszország barátjaként kell rendeznie részrehajlását.

Orbán Viktor: Magyarország a balkáni integráció érdekében pénzügyi terhet is vállal, Ukrajna érdekében nem

Görögország és Magyarország között van egy „geopolitikai lyuk”, így ha mi ezt a térséget nem integráljuk, akkor erre a térségre vonatkozóan másoknak is lesznek tervei.

Kövér László: az EU jelenlegi vezetése 2024-ben leváltható

Ha az Európai Unió erősebb akar lenni, akkor a Nyugat-Balkánt integrálja, ha gyengébb akar lenni akkor Ukrajnát - jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken Budapesten.

Novák Katalin: az EU elmulasztotta a házi feladatát

A köztársasági elnök kijelentette, hogy Magyarország mindent meg fog tenni a mielőbbi nyugat-balkáni csatlakozásáért, és amikor Magyarország tölti be az EU soros elnökségét, fel fogja gyorsítani ezt a folyamatot.

Varga Judit már az uniós csatlakozás előtt odaadná Bosznia-Hercegovinának a fejlesztési pénzeket

Azt hangoztatta, nem mehet el minden pénz Ukrajnába, a Balkánra is kellene juttatni.

Jön Milorad Dodik, és az autoriter barátaival szétverné Boszniát

Egyre közelebb kerül a beláthatatlan következményekkel járó konfrontáció a boszniai Szerb Köztársaság és Christian Schmidt, Bosznia-Hercegovina nemzetközi főképviselője között. Nem is nagyon látni a békés megoldás körvonalait.

Dodik szerint Putyin a legjobb ember, akivel a politikában találkozott

Charles Michel szerint 2030-ban a Nyugat-Balkánnal bővülhetne az EU, de az érintettek szkeptikusak

Az Európai Tanács elnöke már a közeljövőben döntene a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával és Moldovával, de napirendre venné Bosznia-Hercegovina, valamint Grúzia kérelmét is.

Rossz hírt kapott Vlagyimir Putyin, változás jön az egyik szövetséges országban

Nem Magyarország az.

Milojko Spajic felkért miniszterelnök kormányalakítása rendkívül lassan halad. Ám ha sikerül, új fejezetet nyithat Montenegró politikai életében

A nyugat-balkáni sakktábla

Öngyilkos EU-bővítés

Novák Katalin: Eddig sem Oroszország volt a legfontosabb partnerünk, a jövőben sem lesz az

A Portfolio hosszú interjút közölt a köztársasági elnökkel, akinek válaszából sajnos nem derült ki, miként fordulhatott elő, hogy ő el tudott utazni Kijevbe, míg a többször is meghívott Orbán Viktor továbbra sem.

Valamit hoz a víz

A folyókon érkező műanyag és egyéb hulladékok nem tisztelik az országhatárokat. Magyarország élen jár az élővizek megtisztításában, de ez nem minden államról mondható el.

Novák Katalin: azokat a forrásokat, amelyek a tagállamoknak járnak, meg kell, hogy kapják

Az illegális bevándorlás, a hagyományos családi értékek támogatása, az uniós források elosztása és a Nyugat-Balkán volt a témája a magyar köztársasági elnök és az olasz miniszterelnök találkozójának szerdán Rómában.

Jön 2023, és finoman szólva nem a világbéke éve lesz

Az Ukrajna elleni orosz agresszió határozza meg az idei év nemzetközi politikai eseményeit is. A világ békét remélne, ám ennek még nincsenek meg az alapvető feltételei. Európa jövője szempontjából döntő jelentőségű lesz lengyel parlamenti választás.

Egyértelműen elítélte az orosz agressziót a magyar honvédelmi miniszter Londonban

Szalay-Bobrovniczky Kristóf Magyarország brit kapcsolatainak erősítésért utazott a szigetországba.

Bátorítást kapott a Nyugat-Balkán az EU-tagságra

Teljesen meg vagyok győződve arról, hogy gyermekeink jövője biztonságosabb és virágzóbb lesz, ha a Nyugat-Balkán az EU tagja lesz – mondta Charles Michel, az uniós állam- és kormányfők testületének elnöke a 27 uniós tagállam és a hat régiós ország keddi tiranai csúcstalálkozója után.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke