Az állam- és kormányfők először Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd saját körben tárgyalják meg a friss fejleményeket. A tanácskozás lapunk birtokába került zárónyilatkozat tervezete leszögezi, hogy Ukrajna nélkül nem lehet Ukrajna jövőjéről dönteni, a tagállamok pedig továbbra is megadnak minden támogatást a kelet-európai országnak ameddig csak szükséges és amilyen intenzíven csak szükséges.
Egy magas rangú EU diplomata újságíróknak megerősítette, hogy António Costának, az állam- és kormányfői testület elnökének szilárd meggyőződése, hogy Ukrajnának fölénybe kell kerülnie és meg kell nyernie a háborút. Az Európai Unió jövőre több mint 30 milliárd euró támogatást fog nyújtani Ukrajnának – hangzott el.
Ukrajna szerint erkölcstelen manipuláció Orbán Viktor javaslataA csúcstalálkozó résztvevői tárgyalnak majd a migrációról, sürgetve a tagállamok területén illegálisan tartózkodók gyors hazaküldését lehetővé rendeletet, amelyre várhatóan 2025 elején tesz javaslatot az Európai Bizottság.
A bővítés is terítékre kerül a tanácskozáson, miután a soros magyar EU-elnökség erőfeszítéseinek is hála az év végére sikerült valamelyest előmozdítani a nyugat-balkáni országok taggá válási folyamatát. A tagállamok három csatlakozási fejezetet lezártak a Montenegróval tartott kormányközi konferencián, míg Albániával újabbakat nyitottak meg. Szerbia is tehet egy lépést előre, miután a huszonhetek hivatalos levélben kérték fel a belgrádi kormányt tárgyalási álláspontjának benyújtására néhány megnyitás előtt álló dossziéról.
A záróközlemény tervezetében a vezetők aggodalmukat fejezik ki a grúz kormány intézkedései miatt, amelyeket ellentétesnek neveznek az EU alapját képező értékekkel és elvekkel. Az Európai Unió kész támogatni a grúz nép európai törekvéseit és az ország csatlakozás felé vezető útját, ha a hatóságok megváltoztatják jelenlegi magatartásukat – áll a szövegben. Ezzel szemben a tagállamok külügyminisztereinek hétfői ülésén Magyarország és Szlovákia megakadályozta, hogy szankciókat fogadjanak el grúz állami tisztviselőkkel és rendőri vezetőkkel szemben, akik részt vettek a novemberben kezdődött tiltakozó megmozdulások durva leverésében. — Ez az első magyar vétóm, de valószínűleg nem az utolsó — mondta Kaja Kallas, az EU december elsején hivatalba lépett új „külügyminisztere” a tanácskozás után.
Megvétózta az Orbán-kormány, hogy az EU szankciós listára tegye a grúz tüntetők ellen erőszakkal fellépő rendőri vezetőketAz egynapos uniós csúcs végén Orbán Viktor beszámol a július óta tartó magyar soros EU elnökség eredményeiről. Magyarország december végén adja át a stafétát Lengyelországnak.