A közösség pénzügyeit ellenőrző testület javasolja a forrásokat kezelő Európai Bizottságnak, hogy a jelenlegi hétéves költségvetési periódusban a vidékfejlesztési és infrastrukturális projektekhez nyújtott finanszírozást kösse az uniós értékek tiszteletben tartása terén elért előrehaladáshoz. Mint a beszámolót bemutató sajtótájékoztatón elhangzott, a biztosi testület egyetért a feltételrendszer alkalmazásával.
Az ESZ arra volt kíváncsi, hogy elérte-e a célját az Albániának, Bosznia-Hercegovinának, Észak-Macedóniának, Koszovónak, Montenegrónak és Szerbiának 2014 és 2020 között a jogállamiság támogatására folyósított 700 millió euró. A testület az igazságszolgáltatás és a bírói kar működését, a korrupció elleni küzdelmet, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és a véleménynyilvánítás szabadságát vizsgálta. Az eredmény: a segítség hozzájárult például az igazságszolgáltatás hatékonyságának javításához és bizonyos jogszabályok kidolgozásához, de összességében csekély hatást gyakorolt az alapvető reformok megvalósítására. Ennek egyik fő oka, hogy a helyi politikai osztályban kevés a készség a szükséges átalakításokra, különösen, ha azok a függetlenség és az elszámoltathatóság megerősítésére irányulnak. Az európai számvevők szerint a véleménynyilvánítás szabadsága terén tapasztalható legkevésbé fejlődés a hat országban. Mint rámutatnak, az unió túl keveset tett ezeknek a problémáknak a fenntartható megoldására, ritkán élt a források felfüggesztésének lehetőségével és nem nyújtott megfelelő támogatást a civil szférának.
Juhan Parts, a jelentésért felelős számvevőszéki tag újságíróknak kifejtette: nemzetközi szervezetek értékelése szerint a jogállamiság terén az elmúlt tíz évben gyakorlatilag nem történt előrehaladás a Nyugat-Balkánon. Ellentmondásosnak nevezte, hogy a régiós kormányok többsége tekintélyelvűvé vált, miközben formális lépéseket tett az uniós tagság felé. A számvevőszéki jelentés idézi a 2018-as bizottsági közleményt, amely megállapította, hogy a térség országai „egyértelműen a foglyul ejtett állam jeleit mutatják, ideértve a szervezett bűnözéssel és a korrupcióval való kapcsolatokat valamennyi kormányzati és közigazgatási szinten, valamint a köz- és magánérdekek szoros összefonódását”.
Az ESZ javasolja, hogy az EU bővítse a civil szféra és a független média támogatását, kösse jogállami feltételekhez a régió felzárkóztatására szánt támogatásokat és alaposabban ellenőrizze a pénz útját.
