Olaf Scholz kancellár méltatta a nyugat-balkáni uniós tagjelölt országoknak az elmúlt években, az uniós integráció terén elért eredményeit. A témáról szóló berlini csúcstalálkozón, amelyen Orbán Viktor kormányfő is részt vett, a német kancellár a pozitívumok között említette, hogy a hat csatlakozásra váró országgal megállapodásokat kötöttek a mobilitás javításáról, a roamingdíjak csökkentéséről, a diákcsere-programokról és a regionális klímapartnerségről. A csúcstalálkozón „együttes nyilatkozatot” fogadtak el az irreguláris migráció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén való szorosabb együttműködésről.
Megvitatták a „múlt konfliktusait” is, amelyek még ma is megnehezítik az országok közötti együttműködést - mondta a német kancellár. A szövetségi kancellár "nem kielégítőnek" nevezte a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédet. Ragaszkodott a vállalt kötelezettségek teljes körű végrehajtásához. Egy dolog világos – emelte ki – ezek az államok csak együtt csatlakozhatnak az Európai Unióhoz. Ez még fontosabbá teszi a jószomszédi kapcsolatokra vonatkozó regionális kezdeményezést, amelyet most mind a hat állam elfogadott.
Az úgynevezett berlini folyamat a tagjelölt Szerbiával, Koszovóval, Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval és Észak-Macedóniával 2014-ben kezdődött. Olaf Scholz szerint az Európai Unió csak akkor lesz teljes, ha a Nyugat-Balkán is része lesz. Az EU már 2003-ban kilátásba helyezte a hat ország csatlakozását.
Szakértők szerint a nyugat-balkáni országok csatlakozása számos tekintetben nehézségekbe ütközik. Bulgária és Észak-Macedónia viszonya például rendkívül feszült, de a horvát-szerb kapcsolat javulása is rendkívül lassú és nehézkes folyamat. Ráadásul az uniós integráció terén jelentősek az eltérések a tagjelölt államok között. Miközben Montenegró jelentős fejlődést ért el: harminc csatlakozási fejezetet megnyitottak az országgal és hármat ideiglenesen le is zártak, Szerbia, Albánia, Észak-Macedóniáról vagy Koszovóról nem is beszélve, lassabban halad az integráció útján. Montenegró már 2028-ban csatlakozni kíván, ám Scholz hétfőn világossá tette, hogy a nyugatbalkáni térség államainak együtt kell átlépniük az EU kapuját.
Amint arra a német kancellár is utalt, Belgrád és Pristina csatlakozása nem képzelhető el addig, amíg a két köztársaság nem rendezi a viszonyát. Szerbia azonban mind a mai napig nem ismerte el Koszovó függetlenségét és Albin Kurti koszovói kormányfő is akadályozza a közeledés folyamatát.