Nyugat-Balkán;tervek;Európai Tanács;vélemények;EU-bővítés;Charles Michel;2030;

Charles Michel, aki tudni véli a jövőt

- Charles Michel szerint 2030-ban a Nyugat-Balkánnal bővülhetne az EU, de az érintettek szkeptikusak

Az Európai Tanács elnöke már a közeljövőben döntene a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával és Moldovával, de napirendre venné Bosznia-Hercegovina, valamint Grúzia kérelmét is.

Az Európai Uniónak és a Nyugat-Balkánnak 2030-ra készen kell állnia az unió kibővítésére – hangsúlyozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn a Bledi Stratégiai Fórumon tartott nyitóbeszédében, hozzátéve: nemcsak a leendő tagállamoknak, hanem az EU-nak is át kell esnie reformokon ahhoz, hogy erősebb és biztonságosabb legyen. – Ez, tudom, ambiciózus terv, de szükséges, és azt mutatja, hogy komolyan gondoljuk – fűzte hozzá.

Michel szerint az EU-tagországok vezetői a bővítésről az Európai Tanács következő ülésein fognak tárgyalni. – Állást foglalunk majd a csatlakozási tárgyalások megkezdését illetően Ukrajnával és Moldovával, és arra számítok, hogy Bosznia-Hercegovina, valamint Grúzia is újra napirendre kerül. A nyugat-balkáni országok előtt álló reformokkal kapcsolatban a jogállamiság és az emberi jogok kérdését emelte ki. Javasolta egyúttal, hogy az új tagállamok csatlakozási szerződésébe „bizalmi záradékot” illesszenek majd be, amely megakadályozza, hogy az EU-ba még be nem lépett országokat megoldatlan kérdések miatt blokkolják, és a csatlakozással kétoldalú konfliktusaikat az EU-ba importálják.

Ugyanakkor a megnyitót követő panelbeszélgetésen a nyugat-balkáni államok vezetők ellentmondásosnak ítélték meg a helyzetet.  Dritan Abazovics montenegrói miniszterelnök szerint ugyanis 2030 túl messze van, és míg a régió országai pontosan tudják, mit akarnak, addig az EU vezetői nem mindig. – Az EU-nak egyértelműbbnek és határozottabbnak kellene lennie – mondta Borjana Kristo bosznia-hercegovinai kormányfő, aki a csatlakozási tárgyalások mielőbbi megkezdésére számít.  

Ana Brnabic szerb miniszterelnök kétségeit fejezte ki a céldátumok és a csatlakozásra váró országok eltérő megítélésével kapcsolatban, míg Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerunt továbbra is probléma, hogy országát több EU-tagállam még nem ismerte el. – Milyen gyorsan halad Ukrajna tagsági pályázata, miután Oroszország megtámadta. Kinek és kit kellene megtámadni a Balkánon, hogy felgyorsítsa a bővítési folyamatot? – vetette fel pikírten Edi Rama albán miniszterelnök, akivel ellentétben Dimitar Kovacsevszki észak-macedón miniszterelnök kifejezetten bátorításnak fogta fel Charles Michel szavait.

A volt amerikai elnököt mindkét eljárásban a 2020-as választásokkal kapcsolatos tettei miatt vonják felelősségre. Trumpra 2024 tavaszán még két másik büntetőügyében is tárgyalások várnak.