- Novák Katalin: Eddig sem Oroszország volt a legfontosabb partnerünk, a jövőben sem lesz az

Hosszú interjút közölt szombaton a Portfolio Novák Katalin köztársasági elnökkel, aki beszélt a Nyugattal és a Kelettel való kapcsolatokról, az energiafüggőségről és annak lehetséges csökkentéséről, az orosz–ukrán háborúról és a nyugat-balkáni EU-bővítésről is.

A kérdésre, hogy milyen mederben folytatódhat a 2010 óta meghatározó keleti nyitás az orosz–ukrán háború következtében, Novák egyebek között azt válaszolta,

Igaz, hozzátette, „Oroszország volt, van és lesz, a háború után sem fog eltűnni vagy teljesen összeomlani. Az orosz gazdaság az egyik legmeghatározóbb, a nyugati világon túli országokkal szoros kapcsolatot ápol. Hosszú távon ehhez is viszonyulnunk kell”.

Az orosz energiahordozóknak való kitettséggel kapcsolatban Novák Katalin azt mondta, nem „vállaltuk, hanem örököltük őket” azután, hogy Magyarország a keleti blokkba került a második világháború után. A kérdésre, mit tehet Magyarország az energiaellátás diverzifikálásáért, és mely országok jöhetnek szóba, azt válaszolta, „a jövőben még inkább támaszkodunk majd az atomenergiára, növeljük a megújuló energiaforrások szerepét és a szükséges földgázt is több forrásból igyekszünk beszerezni”.

Az energiaellátás biztosítása terén alternatívát jelentő országokként – akiknek vezetőivel találkozott mostanában – Azerbajdzsánt, Olaszországot, Bulgáriát, Észak-Macedóniát és Bahreint jelölte meg. 

Említette Törökországot is, ahová el is akar utazni, igaz, mint fogalmazott, „ott most élet-halál harc folyik a földrengés tragikus következményeivel”. „Miközben szívünk szakad meg az áldozatok és sebesültek láttán, büszkék lehetünk a magyarokra, akik most is ott vannak és segítenek” – tette hozzá.

A portál úgy fogalmaz, Novák Katalin  „nagyon proaktív Magyarország »nyugat-orientált« imágójának építésében”, ezzel kapcsolatban említik kijevi látogatását is, miközben – jegyzik meg – nincs információ arról, hogy Orbán Viktor pontosan mikor tervez ilyen látogatást tenni.

A köztársasági elnök válaszul elmondja, a kijevi meghívást azért fogadta el, hogy a magyar fél szolidaritásáról biztosítsa a megtámadott országot, hogy az Afrikába induló gabonaszállítmányokhoz vigyen anyagi támogatását, és Kijeven keresztül látogasson el Kárpátaljára.

A nyugat-balkáni EU-bővítéssel kapcsolatban úgy vélekedett, a térség biztonságát és stabilitását úgy tudják segíteni, ha az ország szuverenitását megőrzik, de „a mi szövetségi rendszerünkbe tartoznak”. Meggyőződésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Szerbia mielőbbi uniós csatlakozása feltétlenül szükséges a térség és Európa biztonságához. „Így hatékonyabban tudnánk védeni a déli határokat, erősödhetne a gazdasági együttműködés, és joggal várnánk el a szerbektől, hogy törekedjenek jó szomszédi kapcsolatokra” – fogalmazott.

A portál emlékeztet, a jónak mondható magyar-koszovói kapcsolat ellenére Szijjártó január közepén arról beszélt, Magyarország nemmel fog szavazni arra, hogy Koszovót fölvegyék-e az Európa Tanácsba.

Megemlítik továbbá, hogy Novák nemrég találkozott Željka Cvijanovićcsal, Bosznia-Hercegovina soros elnökével, aki a Milorad Dodik boszniai szerb elnök vezette párt tagja. A magyar kormánnyal meglehetősen jó viszonyt ápoló Dodik azonban egyes vélemények szerint lépéseivel és nyilatkozataival Bosznia-Hercegovina egységét és a boszniai háborút lezáró daytoni szerződést veszélyezteti. A köztársasági elnök sajnos nem válaszolt érdemben ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban.

Emlékeztetnek arra, hogy bár Olaszországban az a Giorgia Meloni lett a kormányfő, aki hagyományosan jó viszonyt ápolt az Orbán-kormánnyal, az olasz koalíció – a korábbi feltételezések ellenére – Nyugat-orientált politikát folytat, Ukrajnának is szállít fegyvereket, az Olaszország és Magyarország közötti kapcsolatok várt szorosabbra fűzéséről eddig kevés konkrétumot látni. Novák ennek lehetséges okára sem adott érdemi választ.

A kérdésre, hogy az elmérgesedő kínai–amerikai viszony miként befolyásolhatja Magyarországgal Kínával való kapcsolatát, azt mondta, „fel kell hagynunk azzal a gyakorlattal, hogy majd valaki megmondja, mit, hogyan és mikor kell vagy nem szabad tennünk”. „Jó lenne az Egyesült Államokkal visszatalálni a pragmatikus együttműködéshez, és igaz ez Kínára is” – tette hozzá.