Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Karmelita kolostorban fogadta Ivica Dacic szerb külügyminisztert, a belgrádi kormány miniszterelnök-helyettesét, aki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter meghívására tartózkodik Magyarországon - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár.
A beszámoló lényegi érdekessége, hogy a hagyományosan oroszbarát Szerbiához amúgy is egyre közelebb kerülő Orbán-kormány a szerb-koszovói konfliktusban is kinyilvánította álláspontját: Szijjártó Péter elmondása szerint Magyarország a békés megoldásban, a párbeszéd útján létrejövő kompromisszumban érdekelt, ezért is vállalta korábban a NATO koszovói békefenntartó műveletének (KFOR) vezetését.
Ezen kompromisszumkeresés sikerét pedig szerinte veszélyeztethetné, ha különböző európai formációk „idő előtt” felvennék Koszovót, ezért a kormány nemmel fog voksolni, ha szavaznak arról, hogy Koszovót tagként felvegyék-e az Európa Tanácsba.
A külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter az Ivica Daciccsal közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján Magyarország és Szerbia sorsközösségét hangsúlyozta, a két ország, mint mondta, egyszerre érzi közvetlenül és súlyosan a saját bőrén az ukrajnai háború és az illegális bevándorlás hatásait, ezért mindkét fél a fegyveres konfliktus mielőbbi lezárásában érdekelt. Sem a magyarok, sem a szerbek nem felelősek ezért a háborúért, de annak árát mindkét nemzet fizeti - közölte.
Szijjártó Péter elmondta, hogy a kétoldalú együttműködésből szerinte mindkét fél sokat profitál, amit az is mutat, hogy a magyar-szerb kereskedelmi forgalom tavaly 75 százalékkal nőtt, óriási rekordot döntve. Példaként hozta fel, hogy hazánk „energiabiztonságának záloga” most Szerbiában van, miután a Török Áramlat az egyetlen, kelet-nyugati irányban 100 százalékos kapacitással üzemelő gázvezeték a kontinensen jelenleg. Tavaly 4,8 milliárd köbméter földgáz érkezett Magyarországra Szerbián keresztül, ami a teljes hazai felhasználás feléhez közelít, a másik irányban pedig 438 millió köbmétert szállítottak. A külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a Török Áramlat építése ellen komoly nyomást fejtettek ki egyes szövetségesek, de az napjainkban sehogy sem lenne kiváltható. „Ha akkor a szerbek és mi, magyarok, nem álltunk volna ellen a nyomásnak, akkor ma hatalmas bajban lennénk” - hangoztatta.
Szijjártó Péter azt is közölte, hogy Magyarország kész új infrastrukturális beruházások végrehajtására Szerbia kőolajellátás-biztonságának megteremtése érdekében, illetve a felek öt éven belül megduplázzák a két ország közötti villamosenergia-összeköttetés kapacitását.
Az Orbán-kormány az utóbbi időkben Szerbiához is látványosan közel került, a kabinet például válság kellős közepén is fontosnak tartotta, hogy újabb 110 millió euró, átszámítva mintegy 45 milliárd forintnyi magyar közpénzzel támogassa meg az elszakadásra készülő és önálló hadseregre törekvő, Milorad Dodik vezette bosznia-hercegovinai szerb entitást.
További kis érdekesség, hogy a Délhír portál beszámolója szerint tegnap magyar politikus is részt vett a Dodik vezette boszniai Szerb Köztársaság kikiáltásának 31. évfordulójára tartott ünnepségen, amegy lépés 1992-ben Radovan Karadžić boszniai szerb elnök és tömeggyilkos vezetésével három évig tartó, s mintegy 300 ezer halálos áldozatot követelő háborút eredményezett Bosznia-Hercegovinában, Karadžićot pedig 2008-ban a hágai nemzetközi bíróságon ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre népirtásért. Azt nem tudni, hogy az idei ünnepségen pontosan mely magyar politikus vett részt.
Még 45 milliárd forinttal támogatja az Orbán-kormány az elszakadásra készülő bosznia-hercegovinai szerbeket