A Paks II. Zrt. tavaly novemberben benyújtotta a frissített Előzetes Biztonsági Jelentést, ami jelenleg vizsgálat alatt áll – közölték megkeresésünkre az Országos Atomenergia Hivatalnál (OAH). A hatóság – fordulatos, vezetői lemondást és teljes szervezeti átalakítását hozó - előzmények után, tavaly augusztusban adta ki az atomerőmű-beruházás központi, úgynevezett létesítési engedélyét. Ebben viszont – amiként arra Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse már akkor felhívta a figyelmet – a hatóság számos, alapvető, a nukleáris biztonságot érintő munkálatot további hozzájáruláshoz kötött. A környezetvédő szakember megkeresésünkre most is megerősítette: alapvetően az Előzetes Biztonsági Jelentés elfogadása nyitna utat az atomerőmű főbb egységeinek megépítéséhez. A létesítési hozzájárulás önmagában valószínűleg csak a 22 méteres munkagödör és az alaplemez vasalatának kialakításához nyitott további OAH-hozzájárulásokat nem igénylő utat.
Ugyanakkor a szakértő az Előzetes Biztonsági Jelentés jóváhagyása nélkül már a – tavaly Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által idén őszre ígért – „első betonöntést” is elképzelhetetlennek tartja. Egyébként ez az a több százezer oldalas, alapvetően az oroszok által készített tervdokumentáció, aminek a nukleáris biztonságot érintő, gyatra színvonalát az elmúlt évek során – a kormányszínfalak mögött – igen sok bírálat érte.
Jelenleg – legalábbis az állami társaság Facebook-oldalára viszonylag rendszeresen kihelyezett imázsvideók tanúsága szerint - alapvetően egy két éves engedély alapján a munkagödör talajvízszint feletti, 5,5 méteres rétegének kitermelése, illetve az építkezés kiszolgáló létesítményeinek kivitelezése zajlik. Az OAH közlése szerint a Paks II. Zrt. eddig az általuk meghatározott kötelezettségeit határidőre teljesítette.
Sokak szerint a létesítési engedélykérelem benyújtása is azért csúszott több évet, mert az orosz tervek elakadtak a beadásra jogosult Paks II. Zrt.-n. Bár ezt az OAH nyilvánosan nem erősítette meg, a létesítési kérelem elbírálását a hatóság a lehető legtovább meghosszabbított határidő utolsó óráiban – miután Orbán Viktor a szervezet élére addigi energiaügyi helyettes államtitkárát, Kádár Andrea Beatrixet nevezte ki - általános indoklással, határozatlan ideig kitolta. Így végül még közel egy évig vizsgálódtak, mielőtt kiadták a sokak szerint igen foghíjas, a nukleáris biztonságot érintő részek frissítésére felhívó engedélyt. Perger András szerint is alapvető, hogy a hatóság a biztonsági jelentésről mikor és milyen véleményt formál.
A magyar kormány egyébként három hete, a közrádió egy vasárnap hajnali műsorának Lantos Csaba új energiaügyi miniszterrel készített interjúja keretében - szinte tehát észrevétlenül - további 2 évvel kitolta a paksi blokkok átadási határidejét. Az új tárcavezető nem körített dagályos indoklást megjegyzése köré: csupán azt rögzítette, hogy az atomerőmű-építés hosszú idő. (Valójában az ilyen beruházások, ha egyáltalán elkészülnek, idő- és pénzügyi kereteiket sokszorosan túllépik.) A bejelentés ugyanakkor a „kanyarban” átszervezett kormány sajátos munkamegosztására utal, amennyiben a Paks 2 beruházás felelőse, bármennyire is az energetika legfontosabb beruházási terve, Süli János Paks 2-ügyi miniszter tavaly év eleji lefokozása, majd távozta óta elvileg változatlanul Szijjártó Péterhez tartozik. Utóbbi kevéssé kényezteti a választókat az üggyel kapcsolatos, érdemi közlésekkel.
A külgazdasági és külügyminiszter még tavaly év végén is ragaszkodott a 2030-as átadáshoz. Az orosz illetékesekkel folytatott tárgyalásairól kiadott közlései, a legsötétebb kommunista időket idézően, rendre a magyar-orosz beruházás töretlen előrehaladásról szólnak, a kudarc áttételes jeleit a sorok közé rejtve. Így annak kapcsán, hogy tegnap „hajnalban”, New Yorkból tárgyalt az ügyről Alexander Novak orosz energiaügyi miniszterelnök-helyettessel, a fideszes politikus Facebook-posztjából annyi szűrhető le, hogy „ahol csak lehet, gyorsítanak”, illetve nem támogatnak semmilyen, a magyar-orosz nukleáris együttműködést nehezítő brüsszeli javaslatot. Szijjártó Péter átadási időpontot nem említett, a minisztertársa által bejelentett, két éves további csúszás okaira nem tért ki. Perger András nem csodálkozik a (szerződés 2014-es aláírásakor még idén átadni ígért) beruházás újabb csúszásán, amely fejlesztést egyébként a Greenpeace minden szempontból, határozottan ellenez. Szerinte az újabb két éves csúszás felveti a korábbi késlekedések miatt 2021-ben már módosított orosz állami hitelszerződés újabb átütemezésének kérdését is.
Bár a kormánypropaganda szerint Brüsszel „tizedik szankciós csomagja” az orosz nukleáris termékek behozatalát gátolná, Perger András egyelőre ezt a kezdeményezést sem tartja jogilag kiérleltnek. Bár az EU – így számos tagállam – nyíltan ellenzi az Orbán-kormány által harcosan védett, orosz állami beruházást, a szakember abban biztos, hogy már működő atomerőművek üzemanyag- és alkatrészellátását egy ilyen tervezet semmilyen formában nem érintené. Ismeretei szerint egyes uniós körök azért korlátoznák a paksi terv mögött álló Roszatommal folytatott kereskedelmet, mert az orosz állami atomcég szerepel az Ukrajnát támadó orosz hadsereg beszállítói között. Azt nem látja tisztán, hogy egy ilyen intézkedés miként korlátozná vagy akár lehetetlenítené el a további kivitelezést, de azt bizonyosan nem segítené. (Egy másik szakértő szerint az oroszok Szerbia közbeiktatásával folytathatnák a beruházást.) Mindazonáltal a magyar kormány változatlanul vétózhat bármilyen uniós elképzelést, illetve – amiként eddig – hozzájárulását kivételezésünkhöz kötheti – hangsúlyozta Perger András.
Az Európai Unió Oroszország elleni korlátozó intézkedéseinek egyik csomagja sem tartalmaz nukleáris biztonsági kockázatot jelentő szankciót - vélekedett az ügy kapcsán megkeresésünkre az OAH. Kapcsolódó kérdéseinkre lapzártánkig sem az energiaügyi, sem a külgazdasági és külügyi tárcától nem kaptunk választ.
Kapkodó ipari tervezés
A kapkodó, felületes ipartervezés sokadik bizonyítékát látja a jelenleg üzemelő Paksi Atomerőmű második élettartamhosszabbítására vonatkozó újabb kormánytervekben Perger András. Miközben a kabinet a tervet gazdasági oldalról közelíti, az alapvetően biztonsági kérdés – hangsúlyozta a klíma- és energiakampány-felelős. Mivel ugyanakkor a négy paksi atomblokk már a 2010-es években is a leendő avulás figyelembe vételével kapott további 20 éves működési engedélyt, a Greenpeace az újabb felvetést is élesen elveti. Az elképzelést a technológia fejlődése nem alapozza meg, a ma épülő atomerőművek engedélyezésén Paks 1 egyértelműen fennakadna, és erre a fajta orosz blokktípusra nincsenek megbízható élettartamhosszabbítási tapasztalatok. A kormány a négy blokk 2032-től folyamatosan lejáró engedélyét egy újabb évtizeddel hosszabbítaná meg. Ezalatt – ha hihetünk Paks 2 sokadszorra módosított, ezúttal 2032-es átadási időpontjának – a két atomerőmű egyszerre üzemelne. A Greenpeace szerint ugyanakkor ennyi áramra bizonyosan nem lesz szükség. A környezetvédő szervezet szerint a Paks 2-re szánt összeget inkább a nagyságrendekkel több munkahelyet teremtő országos fogyasztáscsökkentésre és megújulóenergia-hasznosításra kellene költeni. Annak kapcsán, hogy a két atomerőmű által megtermelt energiát a most idetelepülő akkumulátorgyárak igényelnék, felhívta a figyelmet, hogy utóbbi elképzelések néhány éven belül megvalósulnának, amire ugyanakkor a jelek szerint sem az áramtermelés, sem a hálózat nem készült fel. A kérdés alapos vizsgálatot igényel, ám a kormánydöntéseket a jelek szerint nem előzik meg átfogó hatástanulmányok – véli Perger András.
