Kicsit más igazságok - Minna Rytisalóval női szemmel Lappföldről

A távoli északon, Lappföldön, a második világháborút követő időszakban játszódik Minna Rytisalo Lempi című regénye. Ugyanakkor középpontjában sokkal inkább egy családi tragédia áll, valamint a különös fiatal nő, Lempi, akit három szereplő elbeszéléséből ismerhetünk meg. A nemrég Budapesten járt szerzővel az emberi élet elbeszélhetőségéről, a finn háborús irodalomról és annak női nézőpontjairól is beszélgettünk.

Férfiakkal játszó férfitermék, avagy kicsoda Brigitte Bardot?

Bódis Kriszta: Kohóban az acél (Részlet a Korzón a pokolba című regényből)

„Tüdős Klára olyan női ikon, akinek embersége, egyénisége, alkotóereje és tettei túlnőttek a huszadik századon. Az ő szobrát a történelem és az emberi nem drámája faragta, de valahogy úgy, ahogy tengervíz töri, pusztítja el a sziklákat. Én ezt a láthatatlan emlékművet most életre keltem. Jó volna hozzájárulni Tüdős Klára reneszánszához, alkotásai, munkája, élete újrafelfedezéséhez” – írja a szerző az Istenhegy-trilógia második kötetéhez. Íme egy kis ízelítő az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent regényből.

A csodálatos férfiak mögött - N. Tóth Anikóval barangolva térben és időben

„Mindenki az idővel szemben ír: a feltartóztathatatlan múlás ellen” – olvashatjuk N. Tóth Anikó legújabb, A szalamandra mosolya című regényében. A harminckét fejezetből álló könyv mindegyik részlete egy-egy női alak személyes életén keresztül meséli el Selmecbánya történetét. Többek közt Mátyás király látogatásától a barokk Kálvária templomegyüttesének megépítésén át a deportálásokig vagy a jelenkorig. A prózaíróként és irodalomtörténészként egyaránt tevékenykedő szerzőt a történelmi Selmecbánya mellett a személyes élményeiről is kérdeztük. 

Nagy Kriszta Léna: Cseréljünk helyet

Juhász Zsuzsanna: Kivégzőhely

Párját ritkító hősiesség (Cser Kovács Ágnes: Zártatermők kertje)

Tóth Vivien: Banyatank

Nincs élet a halál előtt (Bendl Vera: Majdnem negyven)

Frideczky Katalin: Pech

Bendl Vera: Majdnem negyven (regényrészlet)

Meddig lehet várni valakire, akinek az ingét egy másik nő mossa, és mi van, ha az élet hirtelen elmúlni látszik, csak nem tudjuk, mikor választottuk azt, hogy éppen így alakuljon? Hány férfi a sok, és hány a kevés, főleg pedig: hány gyerek? Jó lenne megkeresni a válaszokat, ha valaki már majdnem negyven. A harmincas évei végén járó nő belső monológjában sajátosan keveredik a dolgok hétköznapisága a beszéd néhol költői ritmusával, így kerül egy helyre az Énekek éneke a Combino villamossal, az emésztő szerelem a felnőttfilmekkel és a lencsefőzelékkel. Bendl Vera regénye augusztus 25-én jelenik meg a Kalligram kiadónál.

Törőcsik Edit: Spontánul megtervezve

Irodalmi nőalakok az önállóság útján

Az elmúlt kétszáz évben a szerelmi és házassági történetek hősnői egyre tudatosabban vették fel a harcot magánéleti gondjaikkal.

Lackó Gábor: Csak egy kis tévedés

Az emlékezés ingoványán (Sebastian Barry: Egyezer hold)

Apokrif örömhír (Mészöly Ágnes: Márta evangéliuma)

Megmenteni Dzsamilát - Sári Edinával halálúton Horvátországba

Elképesztő szenvedéseken keresztül – Halálúton Horvátországba – vezeti el hősnőjét, a szíriai kurd Dzsamilát a menekültnapló szerzője. Sári Edinával a legfőbb útitárs, Anne Frank szerepéről, a menekültlét női megéléséről és a nézőpontváltás szükségességéről beszélgettünk.

Ez voltam

Tóth Vivien: 18 perc

Menekültből lett elnök

Az ember nem tömeggyártott termék – Péntek Orsolya a Kádár-kor valóságairól

Család, munka, művészet – vajon milyen lehetőségei vannak az embernek, ha mindhárom területen egyszerre akar érvényesülni és sikereket elérni? Hóesés Rómában címmel jelent meg Péntek Orsolya regénytrilógiájának zárókötete, mely a 6 évvel ezelőtt megkezdett családtörténeti elbeszélőfolyamból ismét két nőt állít középpontba, ezúttal az ’50-es évektől egészen napjainkig, s a fenti kérdésre ad lehetséges válaszokat. A szerző pedig a mi kérdéseinkre az alábbi interjúban.

Ughy Szabina: A vágás helye (novella)

„Nem mentem aztán többet haza. Az anyaotthonban nem maradhattam sokáig, de apám visszafogadott.”

Szécsi Noémi: Ami maradt

„Az imént jólesett kicsit artikulátlanul ordítani meg sírni, bár most mégis inkább üresnek, mint megkönnyebbültnek érezte magát.”

Ami az „én”-ből és a sóletből maradt - Király Kinga Júlia emlékezetről és ízekről

Az újrakezdés receptjeivel idén robbant be igazán a köztudatba Király Kinga Júlia, pedig az irodalmi élet már jó néhány éve ismeri azt az elemi erőt és ösztönös egyensúlyérzéket, amivel a míves szórakoztató és a szó legnemesebb értelmében vett klasszikus irodalom közötti pengeélen lépked, kibillenthetetlenül. Zsidó ételek, üldöztetés, asszonysorsok és olykor arcpirítóan húsig meztelenített életek kísérik sorait.

Párnával a fején – Interjú Babarczy Eszterrel

Depresszió, demenciával való küzdelem, öngyilkossági kísérletek, saját test elfogadása, szülés, anya-gyerek kapcsolat, nagymamaság vagy éppen egy melltartóvásárlás viszontagságai és örömei. Babarczy Eszter A mérgezett nő című, regényfolyammá váló novellafüzére tabusított érzéseket, élethelyzeteket jár körül – mellbevágóan őszintén és nyersen. Az egyetemi oktató, műfordító, eszme- és művészettörténésszel új, életrajzi ihletésű fikciós kötetéről beszélgettünk.

Összeomlóban a sok ezer éves férfiuralom

Hamarosan megjelenik Müller Péter új könyve Férfi élet, női sors címmel. A szerző így jellemzi a művet: "Összeomlóban a sok ezer éves férfiuralom És születőben a nők lelkében elfojtott igazi és örök Én-élmény. Az emberiség történetének legnagyobb fordulatát éljük. A férfilélek katarzisát és a női lélek önmagára ébredését.Sorsunkban és párkapcsolatainkban olyan drámák zajlanak, amelyeket nemigen tapasztaltunk a múltban. Férfinak és nőnek ezért nehéz élni manapság. A férfinak vissza kell találnia elárult, magas szellemi valójához és alázatához. Ehhez az önös énjének össze kell törnie, darabokra. A nőnek pedig meg kell találnia önmagát és a méltóságát, amit még keresni sem engedélyeztek neki, soha. Nem tudom, milyen világ jön. De ha lesz új világ, az a nők tiszteletén fog alapulni. Ebben bizonyos vagyok." Az alábbiakban a könyvből időzünk néhány rövid részletet.

A megosztottság, a gyűlölet a házi démonunk

Az ország már István idején kettészakadt állapotban volt; a nem Nyugathoz való tartozás mélységes ösztöne állt szembe a nyugati kereszténységhez tartozás drámájával - állítja Müller Péter író, aki szerint ez nem hitvita, hanem belső meghasonlás, ami keresztülhúzódik a magyar történelmen, hol úgy jelenik meg, mint kuruc-labanc, néha meg úgy, mint urbánus és népies ellentét. Jelen pillanatban az a Koppányhoz tartozó szellemiség kerekedett felül, ami nem tudja elfogadni a Nyugathoz tartozást. Az írónak a jövő héten jelenik meg Férfiélet, női sors című kötete.