„Hátha elűzöm a feledést”

Beleszületett az elfogadásba. Családjában evangélikus és református is volt, édesanyja testvéreivel az elhagyott zsidó sírokat is gondozták. Második legidősebb nagynénikéje a mai napig emlékszik a pajtásai hatévesen megtanult nevére. Kaczvinszky Barbara újságíró aktivista, dokumentumfilm-rendező kutatással harcol a feledés ellen. A holokauszttúlélő Irénke néni tanította meg olvasni négyévesen, mára több mint ezer elfeledett zsidó sorsot emelt ki a névtelenségből. Mindannyiuk története mélyen megrázta. Éppen négy évvel ezelőtt kezdte Az emlékezés ösvényein című, kéthetente jelentkező beszélgetésfolyamát Zoomon.

„A hatalom számára az emlékezetpolitika a jelen uralásának eszköze” – Márai Sándortól Csurka Istvánig

Azt nem tudni, mennyire gondolják komolyan az aktuálisan kiemelt témákat, személyeket – jelentette ki a Népszavának Stefano Bottoni.

Csurka István néhai MIÉP-elnök szobrát szombaton avatták fel Lakitelken, a Hungarikum Ligetben. Az eseményen Schmidt Mária mondott beszédet

Romsics Ignác: Honvédelem, forradalmi háború, „rendteremtés” (1918–19-es dilemmák)

A Fidesz világos(i) beszéde

Szimbólum

„Mindszenty József mindent megtett azért, hogy a nem magyarokat magyarosítsa” - Interjú Ungváry Krisztiánnal

Alighanem sokan felszisszennek majd, ha elolvassák Ungváry Krisztián legújabb könyvét. A Mindszenty mítosz – Értékek és választások címmel az Open Books által kiadott kötet ugyanis tabudöntő kutatói alapossággal mutatja be a mai politikai vezetés által felmagasztalt egykori bíboros-érsek sajátos gondolkodásmódját és valódi működését. 

Mindszenty József kiszabadulása után rádióbeszédet tart 1956 őszén. Kreált magának egy politikai funkciót

Fellángolt a spanyol emlékezetpolitikai vita

Madrid Pedro Sánchez kormánya újra szimbolikus kérdéshez nyúlt. A Franco-diktatúra újabb "mártírját" hantolták ki az Elesettek Völgyében.

Tüntetők karlendítéssel tisztelegtek a Falange párt alapítója, Primo de Rivera emléke előtt

Belgiumban kettős utcanevekkel folyik a párbeszéd, nálunk levernék a Horn Gyula sétány utcatábláját

Nagyon belga történet, ahogy a brüsszeli Etterbeek városrész az ország dicstelen gyarmatosító múltjával való szembenézés mellett antikolonialista és ökoaktivista nőknek állít emléket utcanevekkel. De nem kényszerítik rá a helyieket, hogy irataikban átvezessék a névváltozásokat, se az önkormányzatot, hogy táblacserékre költsön: az új és a régi táblák együtt láthatók. Hubert Lothaire kapitány és még másik tíz tábornok és parancsnok neve mellé kikerült a hét éve meggyilkolt hondurasi ökoaktivista Berta Cáceres, az olasz gyarmatosítás ellen küzdő etióp női katonai vezető, Kebedech Seyoum és az algériai antikolonialista kabil ellenállás női alakja, Lalla Fatma N’Soumer neve. Viselőikhez vezetett túrákon kapcsolnak történeteket. Mindez példa lehetne idehaza is, ahol kizárólag aktuálpolitikai mezőben jelenik meg a Horn sétány, a Göncz városközpont és a Nagy Imre-szobor ügye, de a Kádár- és Horthy-monumentek iránti aligha méltányolható igény is.

Konferenciát rendeztek Nyers Rezsőnek, az MSZP első elnökénke emlékére, téma volt a baloldal mai sanyarú helyzete is

A magukat szociáldemokratáknak tartók elutasítják a szerintük hamis emlékezetpolitikát, ma is biztonságra és jólétre vágynak, de a jövőhöz kapaszkodókat keresnek.

Ifjabb Nyers Rezső (középen) vette át az édesapja posztumusz Baloldalért Díját

Tábor Ádám: Petőfi pop

Erdős Virág: Egy szőlőszem bicentenáriuma (PS200)

Orosz emlékezetpolitika

Ijesztő tempóban bontják le a demokráciát Hongkongban

Fél éven belül már a második jelentős, Pekinggel szemben kritikus sajtóorgánum esett a hongkongi hatóságok áldozatául és szüntette be működését.

Putyin történelemleckéje

Interjú Szvák Gyula történésszel.

Markó Béla: Elkártyázott tolerancia

Csinált szó, rossz szó az emlékezetpolitika. Nem szeretem, mert azt sugallja, hogy sokféleképpen lehet emlékezni, lehet egészen vagy csak félig kimondani az igazságot, sőt, el is lehet hallgatni politikai megfontolásból a múltat.

Véget ér-e valaha is a történelem?

Ennyi évtizeddel a náci és más bűnök után még mindig a jóvátételről és az elviselt szenvedés áráról folyik a vita.

A múltat végképp eltörölni

Szabad szemmel: Valamiben mi mutatunk példát Izraelnek

Eddig túlzás volt a keleti országot, a lengyel vagy az orosz demokráciához hasonlítani, de mostanra megváltozott a helyzet. E tekintetben már mindegyik országban aggasztó a helyzet.

A jobboldali forradalom

A teljes forradalom védelmében

Visszaadni egy keresztet

„Igazából nem állt jól nekem az állami kitüntetés. Ez ugyanis végső soron hatalmi gesztus, s egy történész jobb, ha nem az állam, hanem a társadalom lekötelezettje.”

Drága a fideszes emlékezetpolitika

Egymilliárd forinttal több jutott tavaly a Schmidt Mária-féle közalapítványnak. A főigazgató 64 millió forintot keresett, azaz hivatalosan magasabb a bére, mint a miniszterelnöknek.

Schmidt Mária

Aprócska cserkesz siker a nagy kaukázusi szoborháborúban - de a kozákok még odacsapnak

Mert hát ugye, nem csak az Egyesült Államokban emelnek szobrot a hódítóknak.

Szabad szemmel: az emlékezésből húz politikai hasznot Orbán

Persze nincs ebben semmi különös, Trump például egy ember halálából próbál éppen profitálni.

Visszafoglalás

Trianon a mi nünükénk - interjú Ablonczy Balázs történésszel

A trianoni békeszerződés történelem, ami darabokra szakította a Monarchia háborút vesztett, széthulló utódállamát, és jelenvalóság, ami inkább megoszt, mint összeköt. Valamiféle intermagyar xenofóbia gyökere, feldolgozatlan trauma, amihez az ország harmada milliónyi drámán keresztül személyesen is kötődik. A Trianon 100 munkacsoport a közelgő évfordulóra tucatnyi kötettel készül, és szeretné megőrizni a történtek kihűlő emlékezetét. Ablonczy Balázs történészt kérdeztük.

Lejárt hősök a szoborraktárban

Egyszer volt, hol nem volt, a Rákos-patakon túl, de Sashalmon még éppen innen, volt egyszer egy FÖRI-telep. Azon a telepen, a Pálya utca 27. alatt a fővárosi rendészet akciócsoportjának és különféle szolgálatainak autói álltak. No meg öt bronzszobor és négy bronz dombormű. Egyebek között őcsászári fensége, I. Ferenc József császár és király kissé horpadt, karját vesztett emlékműve.

Tömeggyilkos hősöket mosdatnak tisztára

Miközben Jeruzsálemben és Auschwitzban a holokauszt emlékére tartanak megemlékezéseket, a hajdan „Észak Jeruzsálemének” nevezett Vilniusban (Vilnóban) emlékezetpolitikai botrány dúl.

Emanuelis Zingeris családja a kaunasi gettóban pusztult el, ő a litván–zsidó párbeszédet félti

A NER retródiskurzusa - A magyar popzenetörténet helye a kormány emlékezetpolitikájában

Szimbolikus hadüzenetet küldött a Fidesz, amikor Radnóti mellé állították Wass Albert szobrát

A csepeli fideszes önkormányzat 3,2 millió forinttal támogatta, hogy Wass Albert szobrát éppen a Radnóti Miklósról elnevezett művelődési ház előtt állítsák fel.

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang