Kósa Lajos fideszes politikus október 6-i, az aradi vértanúk és az 1956-os forradalmárok emlékét mocskoló beszédében azt állítja: 1956-ot elbuktuk, de Kádárral, a forradalmat leverő konszolidációval nyertünk. Ebből a mai magyarok „nagyon helyesen azt a következtetést vonták le, hogy nekünk a békére van szükségünk, a háború nem jó nekünk”.
Tehát egyértelmű: Kósa nemcsak fideszes társa, Orbán Balázs szeptember 25-i hazaáruló, nemzetgyalázó beszédét védi, hanem az Orbán-rezsim tényleg beleállt a kádárizmus és a mindenkori orosz megszállók nyílt dicsőítésébe 1956 és a magyar demokratikus forradalmi hagyomány ellenében.
De miért, mi ennek az értelme és az aktualitása az állampárt számára?
Először is külpolitikailag a Putyin-barátság, Oroszország folyamatos és egyre erősödő támogatása az ukrán háborúban. Az Orbán-rezsim az EU-ban és azon kívül minden lehetséges fórumon blokkolja a nyugati országok törekvéseit Oroszország katonai agressziójának korlátozására és Ukrajna támogatására. A Fidesz rezsim szerint az orosz megszállóknak igazuk van az orosz-ukrán háborúban, azt tehetnek amit akarnak, az ukránoknak nem kellett volna és nem kellene védekezniük. Orbán Balázs szavaival: „Mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát.”
Kósa Lajos beszéde szerint igazuk volt az oroszoknak Magyarországon is a világosi fegyverletételkor és az aradi tizenhármak kivégzésekor 1849. október 6-án. És igazuk 1956. volt november 4-én, amikor a szovjet csapatok megdöntötték a törvényes magyar kormányt, és igazuk volt Nagy Imre kivégzésekor is 1958. június 16-án. Világos beszéd.
Másodszor, a ruszkik Orbán Viktor meghívására ma már gyakorlatilag újra bevonultak. Már nem a spájzban vannak, hanem konkrétan az országban, a gazdaság és a politika döntő helyszínein. Orbán Viktor az embargós orosz gázzal kereskedik, behívta az Paksot alig látható sebességgel építő, mégis egyre nagyobb számba érkező érkező nukleáris mérnököket és egyéb szakembereket. Az Orbán-rezsim Magyarországra hozta az orosz kémbankot, a letelepedési kötvényekkel betelepítette a Putyin kollégáit, a KGB-s hátterű orosz maffiózókat/kémeket, aktív orosz műveleti területté tette Magyarországot. Közben már Gazprom privatizációjával induló a Rahimkulov-klán Magyarország leggazdagabb családja - és folytathatnánk a sort sok más üggyel. Az oroszok újra növekvő itthoni jelenlétét és aktivitását el kell fogadtatni, normalizálni kell a gyarmatosítást az oroszbarát, kádárista dumával.
Ne tévesszen meg, hogy szemben a régi szovjet megszállással, laktanyákkal, tankokkal, rakétákkal és tiszti lakótelepekkel, az oroszok mai jelenléte fizikailag alig látható. Az egyre növekvő orosz befolyás láthatatlanul van jelen, titkos kormányhatározatokkal évtizedekre kialakított árnyékban, a digitális bankszámlák és tulajdoni lapok világában és a magánpaloták magyar állampolgárok számára ritkán belátható terében.
A harmadik cél a „jobb megszállt országban gerinctelenül élni, mint áldozatot hozni”, attitűd erősítése a magyar társadalomban. Nix ugribugri, minden marad ugyanúgy szinte mindig a magyar történelemben: önkényuralomban. Felejtsd el a köztársaságot, az emberi jogokat, érezd selymesnek és természetesnek a kötelet vagy a rabigát a nyakadon. Ebben a kis Oroszországban is.
A Fidesz teljesen szembemegy évtizedes ideológiájával, benne Orbán Viktor Nagy Imre temetésen elmondott beszédével.
Nem fogják fel a veszélyt. Azt hiszik bármit megtehetnek. Túl vannak már a farkasvakságon: másfél évtizede felfoghatatlan luxusban és politikai ellenfél nélkül élve agyhályogot fejlesztettek.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.