„Kevesen merünk nyíltan, felvállaltan, látható módon élni ebben az országban mi, transznemű emberek”
Március 31-én ünnepeljük a transznemű láthatóság nemzetközi napjának 14. évfordulóját. Nehéz megünnepelni ezt a napot egy olyan országban, ahol a transznemű embereknek a kormány nem biztosítja azt az alapvető emberi jogát, hogy a hivatalos dokumentumaikban a választott nevük és nemük szerepeljen, valamint megakadályozza azt, hogy a fiatalok hiteles információkat szerezzenek arról, hogy mi az a transzneműség, mérhetetlen károkat okozva ezzel az ifjúságnak, a pedagógusoknak, az iskolapszichológusoknak és nem utolsósorban a szülőknek. Fóliával zárnak le könyveket, kordonnal kerítenek el múzeumi kiállításokat, hogy még csak látni se lehessen ezeket a történeteket, embereket, sorsokat.
