A talibán azonban máris követeléssel állt elő: az a feltételük, hogy nőjogi kérdések ne legyenek napirenden. – Az afgán nőknek ehhez semmi közük – állítják, de az ENSZ nem enged a zsarolásnak. Az első és második találkozón nem vettek részt a tálib vezetők; az elsőre meg sem hívták őket.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság után Franciaország és Kanada is határozottan tiltakozik a talibán feltétele ellen, sőt az afintl.com szerint egyre elégedetlenebbek Roza Otunbajeva, az UNAMA vezetőjének afganisztáni teljesítményével, így azt szorgalmazzák, hogy azonnal mást kell találni a helyére. Ezt a tálib rezsim ellenzi, miközben az afgán sajtóban épp a minap jelent meg egy riport a női börtönökben uralkodó pokoli állapotokról és a nemi erőszak mindennaposságáról.
Otunbajeva egyébként Kirgizisztán külügyminisztere volt 1992-ben, 2010. április 7-étől Kirgizisztán elnöke. A Szovjetunió megszűnése után visszatért a függetlenné vált Kirgizisztánba, majd 1992-től 1994-ig az USA-ba és Kanadába, 1997-től 2002-ig pedig Nagy-Britanniába akkreditált nagykövet volt. 2002-től az ENSZ főtitkára különleges megbízottjának asszisztense lett, később pedig az UNAMA vezetője.
A tálibok feltételébe való beleegyezés „árulás” lenne az ENSZ részéről
– mondják a jogvédő szervezetek. Tirana Hassan, a Human Rights Watch igazgatója szerint „a nők kizárásába való beleegyezés azzal a kockázattal jár, hogy legitimálja a tálibok visszaéléseit, ami helyrehozhatatlan károkat okoz az ENSZ hitelességében, és lejáratja a világszervezetet, mint a nők jogainak szószólóját". Az emberi jogi aktivista egyenesen megdöbbentőnek nevezte az ENSZ azon tervét, hogy engedjen a talibán feltételeinek.
Hasonlóképpen, az Amnesty International főtitkára, Agnes Callamard arra figyelmeztetett, hogy a találkozó hitelessége „csonka” lesz, ha nem sikerül kezelni az afganisztáni emberi jogi válságot és kizárják az afgán nőket a megbeszélésről.
Safia Arefi ügyvéd, egy afgán emberi jogi szervezet vezetője, keserűen állapította meg, hogy „az afgán nők a magány mélységét élik meg, mert a nemzetközi közösség úgy döntött, hogy inkább hallgat a nők jogainak eltörléséről. "
A mostani, június végére tervezett, kétnapos találkozót az ENSZ főtitkár-helyettese, Rosemary DiCarlo vezeti majd. Thomas West és Rina Amiri, az Egyesült Államok különleges képviselői nem terveznek részt venni a harmadik dohai találkozón, ahogyan António Guterres, az ENSZ főtitkára sem.
Ugyanakkor katari hírügynökségek breaking newsként közölték: az ENSZ részben enged a követeléseknek,
azaz fő téma lesz a nők jogairól való megállapodás, de döntést kizárólag férfiak hoznak.
A katari sajtó szerint Otunbajeva hangsúlyozta, hogy Dohában kritikus kérdéseket kell megvitatniuk. Ezek többek között a 11 éven felüli lányok oktatásának megtiltása, a középkori öltözködési szabályok, a totális férfiuralom, a súlyos gazdasági válság. Otunbajeva többször is elmondta, hogy a táliboknak sürgősen engedélyezniük kell a lányok iskolába való visszatérését, megjegyezve, hogy Afganisztán az egyetlen ország az 57 országból álló Iszlám Együttműködési Szervezetben (OIC), amely betiltja a lányok oktatását.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani, dohai találkozó olyan témákra is fókuszál, mint a magánvállalkozás, a bankszektor és a kábítószer-ellenes politika, amelyekről megjegyezte, hogy közvetlenül érintik a nőket. -Ha mondjuk ötmillió szenvedélybeteg van Afganisztánban, akkor több mint 30 százalékuk nő – magyarázta, és reményét fejezte ki, hogy a találkozó eredményeképpen munkacsoportok jönnek létre, amelyek egyebek között gyógyszereket biztosítanak a szenvedélybetegek kezelésére, folytatják a kábítószer-termelés elleni harcot, valamint javítják a banki és magánvállalkozási szektort.
Az ENSZ arra is számít, hogy az év végén, a negyedik dohai találkozón, az éghajlatváltozás Afganisztánra gyakorolt súlyos hatásaira összpontosítanak a részvevők, mivel az idén több mint 23,7 millió ember – a lakosság mintegy 50 százaléka – szorul segítségre, az országnak eszkalálódó humanitárius válsággal kell szembenéznie, amelyet az éghajlatváltozás is súlyosbít.
Eddig egyetlen ország sem ismerte el hivatalosan a tálib kormányt - Oroszország hajlik rá -, az ENSZ viszont határozottan úgy véli, hogy a legitimitás kizárólag akkor jöhet szóba Afganisztánt illetően, ha a tálibokkal folytatott tárgyalásoknak pozitív eredményük lesz.
