A gázai halottak száma elérte a 34 183-at és további 77 143-an sebesültek meg a háború hat hónapja alatt, közölte tegnap, a gázai háború 200. napján az övezetet irányító Hamász palesztin terrorszervezet kormányzatának egészségügyi minisztériuma. A gázai hatóságok szerint több mint 14 500 gyermek és 9500 nő van a halottak között, idézte a közleményt az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
A gázai palesztinok szenvedései, az övezetben eluralkodó humanitárius válság, valamint a halálos áldozatok számának növekedése világszerte fokozzák az Izrael-ellenességet, olyannyira, hogy teljesen háttérbe szorítja a Hamász október 7-i terrortámadását és rémtetteit, az elhurcolt izraeli foglyok sorsát és nem utolsósorban azt, hogy a Hamász egy terrorcsoport, amely a gázai palesztin lakosságot módszeresen élő pajzsként használja évek óta.
Bár kétségtelenül rendkívül magas a gázai áldozatok száma, a Hamász hatóságai mindeddig nem közölték, hány Hamász vagy Iszlám Dzsihád fegyveres esett el az izraeli hadsereggel vívott harcokban, csakis összesítéseket adnak ki. Az izraeli hadsereg (IDF) eddig kétszer közölt számokat. Október 7-e után azt jelezték, több mint ezer terroristát likvidáltak, míg kiszorították őket a zsidó állam területéről, márciusban pedig azt állította az IDF, hogy több mint 13 ezer fegyverest öltek meg a harcok során. A célzott likvidálások azóta is zajlanak, vagyis tovább emelkedett az izraeli médiában „operatívként” emlegetett megölt terroristák száma is. Ámde még a célzott likvidálások is rendszerint civil áldozatokat is követelnek, mert a terroristák előszeretettel bújnak meg zsúfolt menekülttáborokban, vegyülnek el álcázva a civilek között, az izraeli hadsereg pedig nincs tekintettel rá, hogy a beazonosított célpont épp családi körben vagy nagyszámú civilt is felvonultató rendezvényen van.
Folytatódnak azonban a szélesebb körű harcok is, és mivel a Hamász terrorinfrastruktúrája nagyrészt civil létesítmények alatt vagy azok közvetlen közelében van elhelyezve, a tényleges polgári áldozatok száma is napról-napra nő, s e szenvedés képsorai a világ minden híradójában nap mint nap láthatók, az Izrael ellenes indulatok a végsőkig fokozódtak, nehéz helyzetbe hozva a zsidó állam harcának jogosságát elismerő kormányokat is.
Például az Egyesült Államokat. A washingtoni külügyminisztérium hétfőn hozta nyilvánosságra 2023-as emberi jogi jelentését, amely szerint mind a Hamász támadása, mind az azt követő izraeli offenzíva egyaránt emberi jogi aggályokat vet fel. Erre Izrael is felszisszent, de sok amerikai újságíró is. A jelentést sajtótájékoztatón ismertető Antony Blinken külügyminiszter elutasította azt az újságírói vádat, hogy tárcája "kettős mércét" alkalmaz Izraellel szemben az emberi jogi visszaélések elbírálásakor. Blinken hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok vizsgálja az Izrael által a Hamász elleni gázai háborúban elkövetett emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatos vádakat, de a vizsgálat időigényes, többek között az is nehezíti, hogy „a Hamász mélyen beágyazódik a civilek közé, lakóházakban, mecsetekben, kórházakban és alattuk rejtőzködve" – idézte a diplomata szavait a The Times of Israel.
Az elnökválasztási kampány közepette különösen nehéz helyzetbe került az amerikai demokrata kormányzat, amelyet nem csak az újságírók vádolnak kettős mércével. A terebélyesedő palesztinpárti tüntetések résztvevői zömében a demokrata tábor potenciális szavazói táborából kerülnek ki: radikális baloldaliak, muszlim hátterűek, diákok. Az egyetemeken viszont már-már lázadásszerűek a demonstrációk, a New York-i Columbia Egyetemen zajló tüntetésekről közzétett videók arról tanúskodnak, hogy elharapózott az antiszemitizmus és az erőszak, a résztvevők terrorizmust támogató szlogeneket kiabálnak, mint például "Mi mind a Hamász vagyunk!", vagy "Égessétek porig Tel-Avivot!", és az izraeli katonák megölésére buzdítanak. Az ellenük hozott hatósági intézkedések pedig nem javítják Joe Biden újraválasztási esélyeit.
Eközben Izraelben az váltott ki heves indulatokat, hogy a terrorizmus ellen folytatott háború közepette Washington szankciókat fontolgat a Netzah Jehuda izraeli zászlóalj ellen, az emberi jogok megsértése miatt. Korábbi sajtóértesülések szerint a döntést hétfőn, a vonatkozó jelentéssel egyidejűleg készült kihirdetni Washington, ez azonban, vélhetően izraeli nyomásra, egylőre nem történt meg. Blinken azt mondta, az elkövetkező napokban tesznek bejelentést az ügyben. Amennyiben meglépi ezt az amerikai kormányzat, az precedens értékű lesz, hiszen még sosem sújtottak szankciókkal IDF-egységet.
Az ortodox nacionalistákból álló zászlóalj korábban a megszállt Ciszjordániában állomásozott, ahol több, a szélsőjobboldali telepesekkel és a palesztinok elleni erőszakkal kapcsolatos összecsapás középpontjába került, s a vádak áradatát követően irányították át a szíriai határra, számolt be az izraeli média. Mindezek ellenére az izraeli katonai és politikai vezetés kiáll a zászlóalj mellett. Joav Gallant védelmi miniszter például azt nyilatkozta, hogy bár nem szabadna megtörténniük, „hibák és tévedések mindenhol előfordulnak, ahol katonai tevékenység folyik”, de amiatt, hogy néhány katona „valami rosszat tett”, nem lehet a teljes zászlóaljt „becsmérelni".
