"Mindennek van határa, ha törik, ha szakad, ha az egész éjszakát a parlamentben kell tölteni", akkor is be kell fejezni a Ruanda biztonságos voltáról szóló törvény elfogadásának hónapok óta tartó folyamatát - üzente meg Rishi Sunak miniszterelnök hétfőn a brit honatyáknak.
Kifakadása megtette hatását: kedd hajnalig tartott a huza-vona a parlament két háza között, de egy engedmény átlendítette a lordokat a holtponton. A választott képviselők elfogadták azt a felsőházi módosítást, hogy nem deportálják azokat az afgán bevándorlókat, akik bizonyítani tudják, hogy a háború során a brit katonai erők oldalán harcoltak, vagy más hiteles kapcsolat fűzte őket hozzájuk. A nagy kérdés már csak az, mikor szállhat fel a kitoloncolt illegális menekülteket a közép-afrikai Ruandába szállító első repülőgép?
A kormányfő szokatlanul kemény fellépésének komoly oka van. Május 2-án polgármesteri és részleges helyhatósági választásokra kerül sor, melyek eredménye aligha kétséges: a Munkáspárt és a Liberális Demokraták a bal, a Reform UK a jobb oldalról fogja több száz önkormányzati tagságától megfosztani a Konzervatívokat. Az ezt követő automatikus tory lázadást és a pártvezető elmozdítására irányuló törekvéseket enyhítheti a bevándorlás kezelésében elért eredmény.
Sunak konkrét lépésekről is beszámolt. Korábbi kétségeket eloszlatva közölte, hogy már készenlétben áll egy légibázis és meghatározott időpontokra lefoglaltak kereskedelmi charter járatokat. A törvény várhatóan e heti ratifikálását követően 10-12 hétre lesz szükség az első csoport útra indításához - közölte Sunak. Bevándorlási tisztviselők máris kijelölték az első 150 személyt a szabályok szerint regisztrált 5641 közül, akik tavaly március előtt érkeztek a szigetországba. Esetük megfellebbezhetetlennek minősül és aktáikat már el is juttatták a ruandai hatóságokhoz. Ezen túlmenően 2200 helyet biztosítottak internáló központokban, ahol a ruandai áttelepítésre kiszemeltek tartózkodnak majd deportálásukat megelőzően.
Ugyan az "ügyük elbírálása idejére" Ruandába szállítandók számának nincs kijelölt felső határa, Kigali kérésére fokozatosan indul majd be a rendszer. Az első két hónapban összesen kétszáz embert fogadnak, de ha minden a tervek szerint alakul, hat hónap alatt 4000-rel csökkenhet az illegális bevándorlók száma az Egyesült Királyságban. Ez azt jelentené, hogy tetemes mennyiségű repülőgépet töltenének meg zsúfolásig, hiszen a tervek szerint minden kitoloncolt két-három kísérővel fog utazni. A szisztéma konzervatív bírálói szerint a kormányfő "álomvilágban él", ha azt hiszi, ezzel érdemben csökkenni fog a La Manche-csatornán át embercsempészek szervezésében, lélekvesztőkön behajózó menekültek száma.
A tavalyi átmeneti csökkenés után idén már 6265 bevándorló érkezett kishajókon, szemben 2023 azonos időszakában számolt 5049-cel. A növekedés mögött a vietnami kontingens megtízszereződése áll: minden ötödik kishajós az indokínai országból kerekedett fel. Ahogy azonban a Tiranával kötött megállapodás lényegében leállította az albán menekültek hullámát, a Vietnammal folytatott tárgyalások is eredménnyel kecsegtetnek.
A bevándorlási nyomásra jellemző, hogy alig néhány órával a "Ruanda-törvény" megszavazása után érkezett a hír egy migránsokat szállító kishajó felborulásáról a La Manche-csatornán. Az észak-franciaországi Wimereux partjainál történt tragédiában öt ember, köztük egy gyermek vesztette életét. A roskadásig megtöltött hajón útnak indult 112 ember közül 47-et vittek partra a francia határőrök, ám több mint ötvenen ragaszkodtak vakmerő akciójuk folytatásához.
